Hírek
A magyarok fele hagyná el Magyarországot – Megdőlt az elvándorlási rekord is
- Részletek
- Készült: 2016. április 30. szombat, 01:45
- Találatok: 2187
Soha nem hagyták még el annyian Magyarországot, mint a tavalyi évben. A hivatalos elvándorlók száma 33 ezer körül van, ami olyan, mintha egy megyeszékhelyünk, például Salgótarján teljesen kiürült volna. A statisztikák ráadásul csak azokat mérik, akik jelezték kiköltözési szándékukat, így a valós szám akár ennek többszöröse is lehet.
A kivándorlás tehát ahelyett hogy stabilizálódna, minden évben egyre nagyobb méreteket ölt, ráadásul egyre nő az országot tartósan elhagyni szándékozók köre is: a Randstad kutatása szerint a magyarok fele hagyná el az országot, ha találna jó állást külföldön. A fiatalok és a képzettek külföldi munkavállalási hajlandósága pedig még ennél is magasabb. A 34 év alatti férfiaknak 79 százaléka gondolkodás nélkül menne külföldre, ha felkínálnának neki egy jó lehetőséget.
Márpedig lehetőség egyre több van: nyugaton már nem csupán az informatikusokat, az orvosokat és a gépészmérnököket vadásszák, kezd nőni a kereslet a nem kimondottan hiányszakmák után is. Mennek a pincérek, az ápolók, a fogorvosi asszisztensek és a betanított munkások is, hiszen a fizetések közti különbség éves szinten akár tízmilliós nagyságrendű is lehet. Nálunk pedig marad a nyugati szemmel nézve éhbérért dolgozók egyre zsugorodó tábora, na meg az egyre növekvő munkaerőhiány.
Az utolsó kapcsolja le a villanyt!
Sajnos itthon az elvándorlás itthon egyre növekvő, óriási probléma. 2014-ben 31 ezer 500-an hagyták el az országot minimum egy éves külföldi tartózkodás szándékával. Tavaly pedig ennél is többen, 33 ezren szedték a sátorfájukat és költöztek külföldre dolgozni. Ebből 55 százalék férfi, kétharmaduk nőtlen, tehát esélyesebb, hogy itthoni család híján kint is ragadnak. Ezek az adatok ráadásul igencsak optimisták, ugyanis a KSH csak azokat tekinti kivándoroltnak, akik jelezték a kivándorlási szándékukat a hatóságoknak. Emellett pedig az ingázók is egyre többen vannak.
A Tárki több mint két évtizede kíséri figyelemmel a migrációs potenciál alakulását, amely a 2000-es évek elejétől kezdett élénkülni, majd a 2010-es töréstől eltekintve 2012-ben csúcsosodott ki. Azóta a halmozott migrációs potenciál enyhe csökkenést mutat. Ami azonban eltér az eddigiektől, az a végleges kivándorlást fontolgatók számának megduplázódása 2015-re.
A külföldön munkát vállaló magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 75 százaléka még nem érte el a 40 éves kort, több mint 32 százalék diplomás. Mindezt tetézi, hogy a hazánkból való tömeges kivándorlás elsősorban a gyermekvállalási életkorban lévő korosztályokat érinti. Ez pedig egyre súlyosbodó problémát jelent majd a munkaerőpiacon.
Ráadásul mára a magyarok már nem csupán a magasabb fizetésekért mennek külföldre, pedig az egészségügyi, szociális területen például éves szinten akár 16 millió forinttal is többet lehet keresni Nagy-Britanniában, hanem az itthon tapasztalt kilátástalanság és a dolgok jobbra fordulásában való bizalom hiánya miatt is. Mostanra azonban markánsan jelen van egy új csoport is: akiknek a közállapotok miatt nincs itthon jövőképe, és az ország helyzetét kilátástalannak látják.
Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki kutatója sommásan fogalmaz: Fölösleges a kivándorlás csökkenésében reménykedni. Nem láthatunk semmilyen olyan változást Magyarországon, amely megfordítaná a folyamatot. Az iskolarendszer átalakítása, vagyis az életpályában a döntési lehetőségek szűkítése hozzájárul a kivándorlás felgyorsulásához. Már nemcsak a felsőoktatási korban lévőknél, hanem a középiskolásoknál is látható az elvándorlás trendszerű növekedése, ami továbbra is erős marad.
A folyamatosan növekvő kivándorlás Blaskó Zsuzsa és Gödri Irén, a KSH Népességtudományi Intézetének kutatói szerint ráadásul agyelszívást is jelent. Egyértelmű ugyanis, hogy először a több nyelvet beszélő, legképzettebb réteg kel útra.
Csak nem jön haza a fiatal... se
Bár a miniszterelnök 2012-be azt vizionálta, hogy 5-6 éven belül tömegesen fognak hazajönni a fiatalok, ennek azonban egyelőre még csak a nyomát sem látni. Pedig a kormány több ezer külföldön dolgozó fiatalt csábítana haza a Gyere haza, fiatal! elnevezésű program keretében. A programról a kezdetekkor azt mondta az NGM államtitkára, Czomba Sándor, hogy óriási siker. Czomba akkor 40 ezer fiatalról beszélt, ami valóban nagyon magas szám lenne, ha igaz lenne. Valójában azonban szó nincs negyvenezer fiatalról, mindössze a minisztérium programjának hivatalos facebook-oldalán a fizetett hirdetésnek köszönhető elérések száma volt negyvenezer. A programmal 57 fiatalt hoztak haza Orbánék 2016 januárjáig.
Egy tavalyi kutatás szerint, amelyet az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport készített, az egyetemisták jelentős része nem Magyarországon tervezi a jövőjét. A felsőoktatásban lévő hallgatók 63 százaléka jelezte, hogy rövidebb ideig, 52 százaléka, hogy hosszabb ideig vállalna munkát külföldön, 37 százalék pedig külföldön szeretne letelepedni.
Mit hoz a jövő?
Komor a jövőkép: miközben Orbán Viktor révületbe esve arról vízionál, hogy nem vagyunk messze attól, hogy Magyarországból kiemelkedő életminőségű ország legyen, ideje lenne felébredni. A helyzet ugyanis az, hogy jelenleg egyenes úton haladunk a rosszul fizetett, képzetlen munkaerő országává válás rögös útján. Az európai országok zöme úgy kecmergett ki a válságból, hogy új, jól fizető állásokat hozott létre. Ezzel szemben a hazai foglalkoztatási csoda inkább tűnik ügyeskedésnek a közmunkásokkal és a külföldi munkavállalók egy részének a beszámításával, mint a versenyszféra valódi magára találásának.
Kapcsolódó cikkeink:
A falánk kisgömböc / Készült: 2016.04.14
Évtizedekbe telik majd Magyarországot visszavezetni a versenyképes államok közé. A kormánynak nincsenek válaszai olyan globális kihívásokra, mint a fenntarthatóság, a tudásalapú társadalom vagy a digitalizáció. Nem tudja kezelni az elvándorlást, miközben a hazai vállalkozások számára kiszámíthatatlan környezetet teremt. Az ország versenyképessége pedig egyre romlik.
Elhallgatott jelentés Magyarországról / Készült: 2016.03.17
A foglalkoztatáspolitika, a szociális és az egészségügyi ellátás területén számtalan kritikát is megfogalmazott az Európai Bizottság idei országjelentése Magyarországgal szemben, ám ezekről nem tájékoztatta a közvéleményt a kormány. Pedig kevesen érzékelik saját bőrükön a költségvetési sikereket, annál többen szenvednek az utóbbi évek megszorító reformjaitól. Összeállításunkban sorra vesszük, mit kifogásoltak az uniós elemzők.
Magyarország rosszabbul teljesít / Készült: 2015.11.13
Megfelelt a várakozásoknak a gazdasági növekedés harmadik negyedévi lassulása az elemzők szerint, akik az év egészére valamivel 3 százalék alatti növekedéssel számolnak.
Öt év alatt hatszorosára nőtt a magyarok kivándorlása / Készült: 2015.04.23
Ha másban nem is nagyon, elvándorlásban egész jó eredményt tudott produkálni Magyarország az elmúlt (fél) évtizedben. Tartjuk helyünket a TOP10-ben a Nagy-Britanniában adószámot kérők között, Németországban dinamikusan növekszik a kitelepedő magyarok száma, Ausztria pedig örök sláger marad, ha ingázásról vagy idénymunkáról van szó.