Hírek
Homokszem került a földeladási gépezetbe
- Részletek
- Készült: 2015. november 23. hétfő, 19:36
- Találatok: 1521
Homokszem került a jól szervezett fideszes földleosztó gépezetbe azzal, hogy nem jött össze a parlamenti kétharmad a földbérleti díjak teljes körű emelési lehetőségéhez. Pont azokat a földeket érinti ez, amelyeknél ez a legfontosabb lenne Orbánéknak.
A fideszes propaganda az állami földeladások kapcsán sem hazudtolja meg magát, a legutóbbi közleménye igazi gyöngyszem. Az már nem lep meg senkit, hogy „gazdaellenes liga” alakításával vádolja meg a teljes ellenzéket a Jobbiktól a DK-ig, megszoktuk már az 50-es évek propagandájára hajazó retorikát. Az sem váratlan, hogy ezúttal nem a magyar föld külföldieknek való kijátszását róják fel az ellenzék bűneként, miután kiderült, hogy külföldiek is szerezhetnek földet az árveréseken.
Az viszont már kimeríti a gátlástalan pofátlanság fogalmát, hogy a bírálókat a „Simicska-érdekeltségek kiszolgálójának” minősíti, hiszen éppen az első Orbán-kormány volt az, amely még 2001-ben több tízezer hektárnyi állami gazdasági földet játszott át 50 évre nevetségesen alacsony haszonbérleti díjért akkori kedvenceinek, elsősorban Simicskának és körének!
A hajmeresztő vádaskodás előzménye az, hogy a parlamentben nem sikerült megszerezni a kétharmadot a 2013-as földtörvény módosításához, ami lehetővé tette volna, hogy minden haszonbérleti földnél a tulajdonosok egyoldalúan akár 2-3 évenként emeljék a bérleti díjat, és ha azt a bérlő nem fogadja el, felmondják a szerződést. Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy ez a cél, különben lényegében senkinek nem éri meg állami földet venni, ha azt még évtizedekig más műveli, csupán minimális bérleti díjat fizetve, amely legfeljebb a hiteltörlesztés töredékére elég.
A fideszes tervek szerint minden úgy történt volna, mint a trafikmutyinál, ahol a dohányboltok megfelelő kezekbe jutása után megemelték az alkalmazható árrést és jócskán kibővítették a forgalmazható termékek körét, azaz az új bérlők javára módosították a szabályozást. Most is ez volt a menetrend, de homokszem került a gépezetbe, mert a 2013 vége előtt kötött szerződéseknél csak kétharmados többséggel lehetett volna az egyoldalú módosítást törvényessé tenni.
Ezzel Orbánék saját csapdájukba estek, mert az új földtörvény után már ők adták bérbe az állami földeket jórészt nekik tetszőknek az Ángyán által feltárt földmutyik keretében. A mostani földosztás nagyobb részben éppen ezeket a területeket érinti, és ott az a cél, hogy az új bérlők gyorsan tulajdont is szerezzenek. Mivel tehát maguk a bérlők – elővásárlási joggal és kedvezőbb finanszírozási feltételekkel – lehetnek a vevők, náluk nyilvánvalóan értelmetlen a bérleti díj emelésének joga.
Az pont a korábban bérleti jogot szerzőkkel szemben lehetne érvényesíthető, ha ehhez meglett volna a kétharmad. Annak híján viszont a földkiárusítás másik nagy célja kérdőjeleződött meg: a régi bérlők ellehetetlenítése, vagy legalábbis kiszipolyozása. Hogy ez a valós szándék, több furcsaságból is kiderül.
Közülük a legszembeötlőbb, hogy a földárveréseket a Simicska-érdekeltségekkel kezdték, miközben a másik nagy agrárcsoport, a Csányihoz köthető területek egyelőre kimaradnak az eladási hullámból. Aki kegyvesztett, célponttá vált, úgy tűnik, Csányi momentán nem az – más indoka aligha lehet, hogy az egyik miért érintett és a másik miért nem.
Ne legyen kétségünk, a Fidesz nem áll le, bármilyen eszközzel igyekszik átverni az akaratát. Már gőzerővel dolgoznak az új „lex Simicskán”, amely a kétharmad kikerülésével biztosítaná a régi bérlők kiszorítását is. Ez alkotmányosan nemigen lehetséges, de láttunk már csodát, mi mindent hagyott jóvá a fideszes delegáltakból álló Alkotmánybíróság. Ez az ügy pedig nagyon fontos Orbánéknak a vidéki hátország erősítéséhez, a hívek megnyeréséhez és jutalmazásához.
Amihez viszont elengedhetetlen a bérleti díjak emelése, anélkül nem éri meg a földvásárlás, ezt egyszerű kalkulációval bárki kiszámíthatja, figyelembe véve az árat, a felveendő, egyébként roppant kedvezményes hitel kamatát és törlesztési ütemét, valamint a bérleti szerződés hosszát és díját. Szakértők szerint az esetek nagy többségében legalább 2-3-szoros díjemelés kell ahhoz, hogy egyáltalán a hitel visszafizetésére fussa. Ha ez elmarad, a vevő biztosan sokat bukik az ügyleten, annál többet, minél hosszabb a bérelt időszak.
Úgy látszik, a gazdák tisztában vannak ezzel, mert nem pezseg az érdeklődés az árveréseken. Jellemzően egy, maximum két-három licitáló van, és a vételi ár nem, vagy alig magasabb a kikiáltásinál. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy jól értékelték fel a földeket, sokkal inkább azt, hogy előre jól leosztották a lapokat, ahogy azt már korábban hallani lehetett. A Fidesz-közeli gazdaszövetség ugyanis hírek szerint listákat készített arról, hol, ki pályázhat jó eséllyel. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a legtöbb helyen a szervezés jól működik.
Korai még persze mérleget vonni, mintegy tízezer árverés lesz összesen, és csak az elején tartunk. Nagyjából százezer potenciális vevő van, és a helyi viszonyok mélyebb ismerete kell ahhoz, hogy kideríthető legyen, ki tényleges pályázó, és ki az, aki stróman csupán. A baj az, hogy mire Ángyánék vagy mások ezt feltérképezik, az állami földek már oda kerültek, ahová Orbánék akarják. Persze Lázártól tudjuk, csupán azért, hogy a fideszes menedzsment ne lopja szét őket.
Cikk: http://www.168ora.hu/buxa/foldtorveny-gazdak-arveres-140824.html
Eltemették a magyar vidéket - 2015. nov. 23. - Jelképes temetéssel tiltakozott az állami földek eladása ellen a Greenpeace, a Földművelésügyi Minisztérium előtt. Véleményük szerint az állami földeladások tervét sem valós igény, sem valós társadalmi egyeztetés nem előzte meg, így a kormány most üti az utolsó szöget a magyar vidék koporsójába.
Link: https://www.youtube.com/watch?v=-C38G4GPOHk
MSZP | Mintagazdaság Mezőhegyesen, de hogyan? - 2015. nov. 23. - Gőgös Zoltán azonnali kérdése.
Link: https://www.youtube.com/watch?v=E5f--eZWQpo
Mezőhegyes nem eladó!
A ménesbirtok egyben maradását sürgették a Mezőhegyesen tartott vasárnapi nagygyűlés szónokai, hangsúlyozva, a Békés megyei településnek csak akkor van jövője, ha az 1800 hektár eladásra kínált földbirtokot mégsem árverezik el. Az MSZP, a DK, az Együtt és a PM politikusai segítséget ígértek a helybélieknek. Békés megyében hétfőn lesz az első árverési nap. Összesen több mint 14 200 hektár állami földet értékesítenek, amely túlnyomó részt szántó, kisebb mértékben legelő.
Korábbi cikkek:
Csúnya vermet ásott az Orbán-kormány, de maga esik bele
Olyan jól sikerült a három Orbán-kormány eddigi földügyleteinek a jogi körülbástyázása, hogy azokon utólag is nagyon nehéz változtatni. Bár a kabinet az akkor szétosztott földvagyon egy részét most újraosztaná, erre alig van lehetősége. A vesztesek megint a kis családi gazdaságok lehetnek.
Nagy nyertese lehet a földosztásnak Mészáros Lőrinc
Végleg megszerezheti Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa azokat az állami földeket, amelyeket eddig csak haszonbérbe kapott meg. Meghirdették ugyanis azokat a Felcsút környéki földeket, amelyeket jelenleg a családi cége, a Búzakalász 66 Kft., illetve felesége, Mészáros Beatrix és testvére, Mészáros János bérelhetnek.
Ez lesz az igazi földmutyi - 2015. október 22.
Csányi megkerülhetetlenné vált az agráriumban - Még az AB döntését is kijátsza az állami termőföldek eladásánál az Orbán-kormány. A folytatást maga a miniszterelnök jelölte ki azzal, hogy máris az alacsony bérleti díjak miatti perek sokaságáról beszél.
Így kaparinthatják meg strómanok az állami földek legjavát - 2015. október 07.
Az állami földek értékesebb felén akar hipersebességgel túladni a kormány. Az egy megyényi terület elárverezésével Orbán a parlamentet is megpróbálja megkerülni, mert a Fidesz frakcióban és a szellemi hátországban sem aratott osztatlan sikert a terv. Az ügylet körül jócskán vannak jogi visszásságok is: a földüggyel foglalkozó szakértők szerint strómanok hálózata által működtetett nagygazdaságok tehetik rá a kezüket az állami földvagyonra.
Felcsúti képeslap - 2015. október 05.
Hol vannak már azok a napok, amikor a Kétfarkú Kutyapárt vicces plakátját nézegettük Felcsúton? Itt hamarosan űrállomás épül, hirdette a fölirat három hónapja, miután az Orbán-kormány teleaggatta olyan marhaságokkal az országot, hogy a bevándorlók elveszik a munkánkat. Ettől a hazugságtól jutottunk odáig, hogy katonák állig fölfegyverkezve masíroznak a bedrótozott déli határ mentén. Az Európa határait foggal-körömmel védő kormányfő segélyosztó feleségéről posztol megejtő képeket a Facebookon: a gyerekek szemében a hála könnycseppjei. Szívember! Dehogy Európa „szörnyetege”!
Ez lehet az utolsó nagy balhé a magyar föld körül - 2015. szeptember 25.
Miközben gyakorlatilag az egész világ a magyarországi menekültválságra figyel, a kormány viszonylag csöndben és nagyon sietősen igyekszik megszabadulni a még állami tulajdonban lévő szántóföldektől. A kormány szerint ők csak odaadják a gazdáknak, amit már úgyis ők művelnek, az ellenzéki pártok és a korábbi fideszes államtitkár viszont a nemzeti vagyon elszórásáról és a földmutyi betetőzéséről beszélnek. De miért van mindig ekkora balhé, ha a földtulajdonról van szó, és különben is, ki és hogyan használja most a magyar földet, és miért van egyáltalán még az államnak is földje? Ezeknek próbáltunk utána nézni.
Mészáros Lőrinc földműves, mutyi pedig nem lesz - 2015. augusztus 30.
Kedvezményesen nem adunk senkinek semmit! Nem lesz mutyi - mondta a Népszabadságnak Fazekas Sándor a 380 ezer hektár állami föld eladásáról. A földművelésügyi miniszter szerint a gázszerelő Mészáros Lőrinc, aki további földekhez juthat, földműves, „mert benne van a földművesek jegyzékében”.
Bevásárolhatnak a földes urak - 2015. augusztus 20.
A „legmagasabb piaci áron” adná el a kormány az állami földeket – miután körültekintő intézkedésekkel saját maga szorította le az érintett földterületek árát a minimumra. A legújabb földreform ötletét az ellenzéken kívül a kormánytól független társadalmi szervezetek is elutasítják.