Szankciós benzinár
- Részletek
- Készült: 2022. december 08. csütörtök, 10:27
- Találatok: 1798
Tegnap dél körül már ott tartottunk megint, hogy Németh Szilárd, úgy is mint a Fidesz esze, bizonygatta, hogy a NER-világ a lehető világok legjobbika. Abból a szempontból is, hogy az Orbán-féle benzinársapka lekerült ugyan a naftáról, de mégis itt a legolcsóbb a környékünkön, de a hanyatló Nyugathoz képest mindenképp. Amikor ilyen összevetésekkel – amelyeket a talpasjobbágy nem tud ellenőrizni – bizonygatják a magyar fasizmus felsőbbrendűségét, akkor tudjuk, hogy baj van, vagy hazudnak megint. Engemet különösebben nem érdekel a benzin ára, de azt is elérték, már a magyar embereket sem, akik odáig jutották, mindegy mennyibe kerül, csak legyen. Így a tegnapi volt az az áremelés, amit voltaképp ujjongva fogadtak.
Ki volt ez találva, vagy, ha nem, akkor megint szerencsésen alakult a maffia számára minden. Porbafingó szempontból azonban – akik mi vagyunk – teljesen mindegy minden, mert a végén úgyis mi szívjuk meg. Ez lassacskán axióma. Orbán kormányoz (hm), te megszívod, ilyen a magyari élet tizenhárom éve, de mi bírunk neki örülni, tényleg egyedi faj vagyunk. De nem is ez az ontológia, ami máma foglalkoztat minket, hanem a körítés, a dolgok afféle intézése, a torkunkon való legyömöszölése, akárha hízott libának, hogy szóhoz se tudjunk jutni, időnk se legyen ocsúdni, mert már ordítják a képünkbe az új tételeket kitalált szavakkal, mint például a szankciós benzinár, ami tegnap éjszaka óta van nekünk. 
Tegnap az Ecofin (az Európai Tanács gazdasági és pénzügyi grémiuma) napirenden szerepelt az Unió Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélycsomagja, a tizennyolc milliárd eurós közös hitel dolga. Erről a találkozó honlapja is beszámol, ahol az olvasható, az első napirendi pont a következő volt: „Pénzügyi támogatás Ukrajnának – a Tanács megvitatta a törvénycsomagot Ukrajna tizennyolc milliárdos támogatásáról”. Erről a napirendi pontról hazudja azt először a Pénzügyminisztérium, hogy meg sem történt, szó szerint „Az Ecofin 2022. 12. 06-án tartott ülésén nem szerepelt napirenden Ukrajna tizennyolc milliárd eurós támogatása”.
Ha az lenne a tévképzetünk, esetleg valami válság van az országban, jobb, ha tudjuk, ez csak a sorosista sajtó kitalációja. Dolgaink, ha nem is a legesleg-, de legalábbis a legnagyobb rendben vannak. Állításom igazolásául előadom, arra is jócskán jut, hogy Kövér pedellus házőrségének ruhatárát fölfrissítsék, de, mint olvasni lehetett, azért csak ilyen szordínósan, ahogy, mert a sok vacak már így is alig fér el a gardróbban. Elnézve a listát, amit kapnak a derék házőrök ezúttal épp alig párszáz millióért, akad az őrség soraiban egy, akinek nem fázik a lába. Mással nem lehet indokolni azt, hogy vékony zokniból 399-et, míg vastagból csak 398 párat rendelt Kövér a csapatának.
Elöntötte a mi bensőnket a felhőtelen öröm és pláne boldogság, amikor olvashattuk Novák Elnökasszony Katika hozzánk intézett kérését, felhívását mintegy, hogy küldenénk neki díszeket az ő nemzeti karácsonyfájára. Bomlott cimbalom lett a mi lelkünk a megtiszteltetéstől, hogy kis pufók angyalkákat, felfútt gömböket vagy mézeskalács szívecskéket juttathatunk el Elnökasszony Katika fájára, ami így a nemzet karácsonyfája lesz. Ott lógnak majd rajta felkötve a nincstelenek, akikről Elnökasszony Katika nemrégiben írta alá a törvényt a sírások és zokogások ellenére, hogy őtőle ott fordulnak fel, ahol csak akarnak. Ebben a fénytörésben pedig különösen szép a mostani nyálas és pátoszos kérelem mifelénk.
A magyar minimálbér a béka segge alatt van, hovatovább a mindig lesajnált mércének használt román is lekörözi. Ilyenekkel nem dicsekszik a hatalom, pedig nem ártana, amikor a munka alapú társadalomról óbégat, viszont azt nem teszi hozzá, hogy olyan munka alapú társadalmat, ahol a munkából nem lehet megélni, még nem látott a világ. Ha úgy vesszük, ennél még a rabszolgaság is jobb, mert ott élelmet és szállást biztosan kap a beszélő szerszám, míg Orbán társadalmában ezt sem egészen valószínű, de nem baj.
Nem kell felugorva csűrdöngölni, hogy egyetlenünknek valami csoda folytán megjött az esze, vagy megszállta volna őt a Szentlélek, hanem kacsatáncának újabb fejezetéről tanúskodik mindez. Ha tudja a nyájas olvasó, akkor elnézést, ha nem, akkor szívesen adjuk közre, hogy az Európai Unió tagországainak a tavasz óta jelenteni kell, hogy melyik orosz oligarcha, propagandista (etc.) vagyonából mennyit zárolt. Olyan vagyonelemekből, amelyek az EU-s szankciók hatálya alá esnek, és az egész éppen nem tréfadolog.
Az ember alig töltött el pár napot lázban hemperegve, még meg sem igazán ismerkedett a szoba sarkában integető manókkal és koboldokkal, és huss, máris vissza kell térnie a valóságba. Első pillantása és gondolata az, hogy jobb lett volna a túlparton maradni, de, hogy mégsem teszi, annak az az egyszerű oka, hogy tizenkét éve lenne hívogatóbb minden egyes létforma, mint a magyarországi magyar, úgyhogy tök mindegy. Mielőtt elgázolta volna az embert a láz, tervbe volt véve, hogy meg lesz írva tanulságképp, mindannyiunk számára szóló intő példaként a NASA műholdképe az éjszakai Európáról, amelyen Orbán haverjának áldásos tevékenysége nyomán Ukrajna, mint egy nagy, fekete luk jelenik meg.
Számos alkalommal tűnik úgy, hogy Magyarország kormánya csak azért ellenkezik bizonyos kérdésekben a többségi nyugati akarattal (visszaélve minen alkalommal a vétójoggal vagy az egyhangú szavazás követelményével), hogy világpolitikai tényezővé tegye magát, jelentéktelenségét ellensúlyozza, nem létező erejét demonstrálja. Ezek a lehetőségei kizárólag abból a liberális demokratikus felfogásból fakadnak, hogy egyes szervezetekben csak egyhangú döntéseket lehet hozni, ami lehetővé teszi, hogy egyedül akadályozzanak meg mindenki számára egyértelmű döntéseket.
Elérhette a csúcsot a globális infláció, több jel szerint innentől már lassulni fog a drágulás üteme a fejlett gazdaságokban. Gyors csökkenésre viszont nem érdemes számítani, és ha az oroszok zárják a csapot, az okozhat még gondokat.