Sáskahadak
- Részletek
- Készült: 2023. február 08. szerda, 10:00
- Találatok: 1676
A Budapest-Kairó viszonylat ma nem egy távolság. Úgy is mondhatnánk, csak egy ugrás, mint régen a Sugár nagyáruház az oldódó szocializmus idején. Egy átlagos sebességű röpcsivel két óra negyvenöt perc, a nem is kormánygépek azonban nem tucatgépek, velük az út még tán rövidebb ideig tart. Gondoljunk azonban bele, hogy annak idején Napóleon és az ő hadai szélfútta hajón és lóháton mennyit bumliztak a piramisokig, viszont nagy valószínűséggel még ők sem zabáltak annyit az odaútjukon, mint Szijjártó külügyes és decens csapata a legutóbbi kiránduláson, amikor meghódítani indultak a fáraók földjét.
Emlékezhetünk, nem is oly rég értekeztünk arról, hogy Szijjártó külügyes elküldte az anyukájába – már megint és újra – az amerikai (Pressmann) nagykövetet, illetve azt üzente neki, teljesen érdektelen, miket hadovál össze, ki nem szarja le. Valahogyan ebben a stílusban, és bár ismerjük Szijjártó habitusát és képességeit, ezt azonban mégis furcsállottuk picinyt. Most azonban támadt egy nyom, ami magyarázat lehet a böfögő stílusra, ami az, hogy a magyar külügyek teljhatalmú ura lehet, valamiféle kajakómában szenvedhetett talán agya elborulván. Vagy biztosan. Más nem lehetett a baj oka. 
Varga J. minisztert eléggé bőbeszédűnek ismerjük, amikor Brüsszelről van szó. Árad belőle a mondanivaló, dől a szó jogállamról, annak értelmezhetetlenségéről, kettős mércéről, boszorkányokról és azok üldözéséről. Egyáltalán, ha Brüsszel anyukájáról van szó, akit szidni kell, akkor be nem áll a szája. Szinte naponta tapasztalhatjuk ezt, a legkreténebb és legaljasabb vonyításokat rendre meg is énekeljük. Varga nacsasszonyt ilyen sokbeszédűnek ismertük meg, és így nem szeretjük. Viszont nem nagyon kellene már a hivatalában lennie, ha olyan jogállamban élnénk, amelynek definícióját az állítólag jogász végzettségű Varga nem ismeri. Már rég le kellett volna mondania.
„Aki az akkumulátorgyártás ellen küzd, az a környezetvédelem ellen küzd.” – Tudatta velünk az egyes számú axiómát Szijjártó Péter, a nagy gondolkodó. Másodjára a tegnap megkapott csokorban a Belügyminisztérium – mint Pintér Sándor szellemi terméke – jelentette ki, hogy a magyar „orvosok megtámadták a betegeket”, s mint kitetszik, ez már egyáltalán nem tréfadolog. Mint tudjuk mindannyian, az orvosok (mint olyanok) komoly hadigépezettel felszereltek, tankok, tengeralattjárók, rakéták és egyebek vannak náluk, ilyképp a belügy szerint ezekkel irtják immár dolgozó népünket. Fröcsög a vér és omlanak a belek.
Egy egészen friss felmérés szerint a hatvan év felettiek körében a Fidesz népszerűsége hatvannégy százalékon, a harminc év alattiaknál azonban csupán tizennégy százalékon áll. Ha Fidesz volnék, kétségbe esnék ezen, de szerencsére nem vagyok az. Ugyanakkor egy elemzés szerint maga a NER, ami egyenlő a párttal, a Fidesszel, nem leváltható, és két dolog okozhatja csupán a bukását, valami óriási kataklizma, vagy Orbán halála. Ebből fakad, hogy mostani elmélkedésünk sem csűrdöngölés a várható csodálatos jövendőn, hanem Spengler terminológiáját és következtetési módszertanát alkalmazva a Fidesz morfológiája, ha nem is tudományos alapossággal, hanem a szív látásával kizárólag és csakis.
Varga Judit nyílt levelet írt az EB alelnökének. Annak a Vera Jourovának, akivel egypárszor már (és szinte mindig) egészen súlyos gondjai akadtak, amikor a jogállam definíciójáról volt (és van) szó. Ebben az irományban pedig az Action for Democracytől félti a demokráciát a magyar igazságügyek felkent bajnoka, mint akik veszélyeztetik a hazai választások tisztaságát. Most abba ne menjünk bele, hogy mi az igaz és mi a hamis, mennyi pénzt küldtek ők vagy mennyit nem, de magával Varga állításaival, hogy úgy ne mondjuk, még be sem bizonyosodott vádjaival is egészen súlyos gondok vannak. A szellemiségében még a bírósági fogalmazó nívóján álló Varga tudhatná, az ítélet kihirdetéséig bűnösnek senki nem tekinthető, innen erednek a bajok.
“Az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozataival kapcsolatban azt tudom mondani, érdektelen, teljes mértékben érdektelen, hogy mit gondol ő, vagy bármely más nagykövet a magyarországi belpolitikai folyamatokról, mert semmi köze nincsen hozzá.” – Ez Szijjártó Péter, Magyarország külügyminiszterének magvas gondolata, amiben benne van ezeréves keresztény Magyarországunk története egészen, különös tekintettel a Horthy-korban való kijegecesedésre, miszerint ahogy a magyar külügyminiszter, úgy a kormányzó oldal és az úgynevezett magyar elit pökhendi, ostoba és lekezelő mindenkivel szemben, és a saját hülyesége miatt mindig a vesztes oldalra áll. Onnan átkozza a győzteseket.
Mélyen megható volt, amikor a kedves vezető a szokásos felvezető után – mindjárt bejelent, most aztán már tényleg, dobpergés és fanfárok, valamint fingszag – világgá kürtölte a Dunaferr bulit, hogy a kormány miként menti meg a gyárat, illetve annak dolgozóit. Kiinduló tételünk, hogy mivel nagyon sok milliárdba kerül, és tudjuk azt is, a kormánynak (államnak) pénze nincsen, így hát a gyárat a te (és az én meg az ő) pénzéből menti meg a fényes tekintetű, holott nem biztos, hogy azért adtuk neki. Szeretjük mi az olvasztárokat és kohászokat, aggódunk a családjukért, csakhogy itt van nekünk a magunké is százezerszám, rólunk azonban el van feledkezve. Nem érezzük a szeretetet, nem is hiányzik. De azért mégis.
– Hát, Feri bátyám, megvették a Vodafone-t – mondta az állott sörszagú kocsmában a pultra könyökölve egy tanárféle férfi a mellette iszogató öregnek.
Bizonyos Eged István, Pétervására polgármestere megfenyegette Hadházy Ákost, miszerint: „Biztos legyél benne, hogy találkozunk még. A család az mindenhol tabu, csak nálad nem. Könyörögni fogsz.” Ebben benne van a NER maga, mondhatni, az esszenciája ez neki kilátástalan bunkóságában, moráljában és mindenkit eltaposásában. De a mutyit se feledjük. Eged István nagyot akart fenyegetni, de nincsen neki saját bejáratú TEK-je, NAV-ja és más, ellenzékieket nyektető készsége, sőt, Eged István még csak nem is Kövér pedellus, akinek tevőleges hatalma van Hadházy fölött, úgyhogy polgármester elvtárs a maga szintjén és színvonalán működik, ha megzavarják a lopásban.