Nagyon súlyos szavakkal ment saját kollégáinak az Alkotmánybíróság elnöke

Részletek

Készült: 2014. július 22. kedd, 14:28

Print 

Találatok: 1618

Hétfőn az Alkotmánybíróság áldását adta arra, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ezentúl a 23 kerület polgármestere és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselőből álljon. Eddig a teljes közgyűlést pártlistáról választhatták meg a budapestiek.

A változtatással az a baj, hogy ezzel sokkal többet ér majd egy kisebb kerületben élő ember szavazata, mint egy nagyobb kerületben lakóé. A két szélsőség: a XXIII. kerületben 22 ezer ember él, míg a XI. kerületben 147 ezer. Mindkét kerületet egy-egy ember képviseli majd a közgyűlésben.

Az Alkotmánybíróság azonban elfogadta a rendszert, mondván történetileg így alakult a kerületek fejlődése, ezt el kell fogadni. Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök kisebbségben maradt azzal a véleményével, hogy már a kétszeres eltérés is ellenkezik az egyenlő választójog elvével, itt viszont hatszorosnál is nagyobb különbség is van.

Előfordul, hogy az alkotmánybírók nem értenek egyet, másképpen értelmezik a törvényt. Paczolay azonban a határozathoz fűzött különvéleményében ennél sokkal tovább ment. Mert nem csupán szakmai érveket hozott fel a törvény ellen, hanem konkrétan odaírta, hogy kollégái nem szakmai szempontokat is figyelembe vettek. Ezt írta:

A jelen ügy nem egyszerűen alapjogi kérdést érint, hanem a demokrácia alapját jelentő választáshoz való jogot. Ezért az Alkotmánybíróságnak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie.

Ez nagyon kemény kritika. Hiszen milyen szempontok merülhettek fel az alkotmányos szempontokon túl? Paczolay ebben nem ad iránymutatást, de bármilyen egyéb szempont érvényesítése az Alkotmánybíróság tagjaira nézve rettenetesen kínos.

Politikai nyomás, anyagi érdek, politikai elfogultság? Nem világos, hogy Paczolay ilyesmire gondolt-e, de egy ilyen helyzetben ezekre a legkönnyebb gondolni.

Az alkotmánybírák többsége egyébként arra hivatkozva fogadta el az aránytalan választási rendszert, hogy az új közgyűlésben a kettős többség elve szerint lehet majd csak határozatokat elfogadni, vagyis nem csupán az lesz a kérdés, hogy a képviselők több mint fele egy irányba szavaz-e, hanem a többségnek a budapesti lakosság többségét is képviselniük kell. Vagyis a nagyobb kerületek polgármestereinek szavazatai ott már többet érnek majd. Ennek az érvnek a megalapozottságát több alkotmánybíró is vitatta.

A törvénnyel szemben Paczolayhoz hasonlóan nagyon keményen fogalmazott több alkotmánybíró is.

Teljes cikk: http://444.hu/2014/07/22/nagyon-sulyos-szavakkal-ment-sajat-kollegainak-az-alkotmanybirosag-elnoke/

Majtényi László - Közzététel: 2014. júl. 26. - Egy közjogi vizsgán ennek az Alkotmánybíróságnak az egyik fele megbuktatná a másik felét– így kommentálta az AB választási törvényről szóló határozatát Majtényi László.

Ceglédi: az AB tagjainak magukba kellett folytaniuk a felelős jogtudóst - Közzététel: 2014. júl. 24. - Az Alkotmány Bíróság tagjainak vissza kellett szorítani magukban a felelős jogtudóst - ezzel indokolta Ceglédi Zoltán az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a szoros szavazati arányt, amivel a taláros testület az önkormányzati törvény alkotmányosságának kérdéséről döntött.

Hírvita - 2014.07.23. - A műsor vendégei Horn Gábor és Gulyás Gergely.

Épphogy átmentek a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályai - Közzététel: 2014. júl. 21. - Egy részletszabály kivételével alkotmányosak a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályai; alaptörvénybe ütköző a közgyűlés megválasztásával kapcsolatban a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számításának módja, ezért a rendelkezést megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.

Kapcsolódó cikkek:

• Csavaros ügy: miért nem tud az Alkotmánybíróság arról, amiről kérdezték?
  Az Alkotmánybíróság visszautasította egy bíró kérelmét egy a mulasztásos alaptörvénysértés kivizsgálására. Ezzel azonban a látókörükbe kellett kerülnie a kérdésnek, amelyet ezek után hivatalból vizsgálniuk kellett volna. Meglepő indoklás ezután, hogy azért nem vizsgálják, mert azt az ügyet már lezárták.
• Az Tákolmánybíróságrúl … is!
  A bölcs megállapítás szerint: “Minden népnek olyan királya van, amilyet megérdemel!“. Tovább fejlesztve és modernizálva: “Minden országnak olyan kormánya, kormánypártja, ellenzéke, jog- és igazságszolgáltatása, hivatalnokai vagyonnak, amilyeneket választ (eltűr) magának!“. ... Összefoglalva a Különverdikteket, megalapozottan jelenthetem ki, hogy a kifejezetten Budapestre oktrojált és a Vezér által kitenyésztett, közpénzekkel alaposan kitömött, majd ezekre támaszkodva a hátsó lábaikra ágaskodott Izékék érdekében összeeszkábált választási törvény minden létező jogelvet, de még a Tákolmányt is velejéig sérti! - No ehhöz képest nagyon érdekes, hogy a Tisztelt és állítólagosan Demokratikus Ellenzék ennek ellenére hajlandó részt venni (és legitimálni is) a valójában “Válogatások“-on. Akár csak Az Április Hatodikai Sajnálatos Eseményekben kicsúcsosodó korábbi, ugyancsak részvétellel legitimált választási csalásokon.
• Kövér elrendezi az alkotmánybírák megválasztását
  Kilenc tagú lesz a lejárt mandátumú alkotmánybírák helyére jelölő parlamenti bizottság – derül ki Kövér László előterjesztéséből. Itt is meglesz a kormánypártok kétharmada, a jelöltséghez pedig öt igen kell, vagyis az ellenzék összefogva sem tudna saját jelöltet állítani. Mivel az alkotmánybírákat a végén parlament kétharmados többséggel választja, így végülis mindegy, de már azt is garantálni lehet, hogy nem is menjen el szavazásig ellenzéki jelölt, ha a Fidesz azt nem akarja.
• Seres: Akkor ennyit az Alkotmánybíróságról
  Mit üzennek nekünk, többieknek az alkotmányosság legfőbb őrei? Azt, hogy kapjuk be. Azt, hogy ha itt valami nem tetszik, lehet menni Strasbourgba. Azt, hogy egy teljesen nyilvánvalóan korrupt eljárást is le kell nyelnünk, a "köz" érdekéből. - A magyar alkotmányosság legfőbb őrei, miután a minap közzétették, hogy abszolúte nem alkotmányellenes a takarékszövetkezetek állami kényszerösszevonása ("közérdekből" szerintük akár a tulajdon teljes elvonása is alkotmányos lehet), most megismételték az üzenetet, és ne tévedjünk, az alaptörvény ismert minősége miatt minden hasonló ügyben ezt fogjuk hallani tőlük újra és újra, amíg meg nem szokunk vagy amíg úgy nem döntünk, hogy akkor mostantól inkább csak online követjük hazánk aktuális fejleményeit, Londonból.
• Téridő
  Azt hiszem, a magyar Alkotmánybíróság (Ab) végérvényesen utat tévesztett. Azon intézmény, amelynek már a neve is merő úttévesztés, hiszen Magyarországnak nincs alkotmánya, csupán valamiféle alaptörvénynek nevezett „betonszilárdságú” pántlikás butykosa.

Szentpéteri: félnek a Fideszben az alkotmányos fékektől - Közzététel: 2014. júl. 7. - Nagyon jelentősnek tartom ezt a kérdést, paranoiának is lehetne nevezni. Tulajdonképpen túlbiztosítás történt - magyarázta Szentpéteri Nagy Richárd az ATV Egyenes Beszéd című műsorában az alkotmánybírákat válaztó bizottsággal kapcsolatosan.

 

• Előző
• Tovább