Hírek

Élhető ország helyett énekeskönyvvel kedveskedik a kormány a fiataloknak

Részletek: Készült: 2025. június 16. hétfő, 02:35
Print; Találatok: 304

vgyenek 49 éneket tartalmazó daloskönyvet ajándékoz a kormányzat az idén a nyolcadikos, végzős magyar diákoknak. A Magyar Élet – Magyar Ének című kötetben, amelyet Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter mutatott be, vannak hazaszeretetről, vagy a magyar nemzeti ünnepekről szóló énekek, katonadalok, anyák napi, pünkösdi, adventi és karácsonyi nóták, születésnapi köszöntéshez vagy udvarláshoz énekelhető dalok, valamint a búcsúzáshoz kapcsolódó darabok is.

Nem öncélúan ajándékozta meg a kormány az immár csak volt nyolcadikosokat, hanem azért, mert ily módon is érzékeltetni kívánta, hogy a fiatalok jelentik a jövőt, ezért a kormány kifejezésre juttatja a korosztály iránt érzett nagyrabecsülését. Arról nem is szólva, hogy mint a miniszter mondta, „az ének közösséget teremt, az ének összeköt bennünket, hiszen nagyszüleink, dédszüleink is énekelték azokat a nótákat, amelyeket ebbe a daloskönyvbe foglaltunk....

Üljünk akár egy asztalnál, egy tábortűznél, vagy akár osztálykirándulásra jövet és menet. Ezzel a szeretettel énekeljük ezeket a magyar dalokat, melyek összekötnek bennünket, melyek így tesznek bennünket határon átívelően egy nemzetté.”

Nem az első és feltehetőleg nem is az utolsó eset, hogy a kormányzat miniszteri szinten juttatja kifejezésre, milyen nagy jelentőséget tulajdonít az éneklésnek. Balog Zoltán, a kegyelmi botrányba belebukott volt államfővel, Novák Katalinnal számos külföldi útján együtt utazó Emmi miniszter, már 2015 őszén előjött a mindennapos iskolai éneklés bevezetésének ötletével. Ekkor osztotta meg a nagy nyilvánossággal azt az igen eredeti, bár némiképp frivol gondolatát, hogy az a jó, „ha a fogantatás pillanatában már énekel, dúdol a várandós édesanya, és akár az édesapa is csatlakozik hozzá.” Nem tisztünk magunk elé képzelni, hogy mire gondolt a miniszter – a 18 pluszos történetek nem tartoznak a Hírklikk profiljába.

Ha a fogantatáskor talán kissé korainak is tűnik az énekszó, óvodáskorban már valóban nem idő előtti elkezdeni a nótázást. Ebből a felismerésből indulhattak ki azok a felnőttek, akik évekkel ezelőtt arra vették rá a zákányi óvodásokat, hogy énekszóval köszöntsék a magyar-horvát határnál szolgálatot teljesítő katonákat. A kicsik amellett, hogy eldalolták Weöres Sándor „Nincs szebb a virágnál” című megzenésített örökzöldjének néhány strófáját, ajándékkal is kedveskedtek az egyenruhás bácsiknak: nemzeti színű szívecskéket vittek nekik, ezzel is fokozva a harci kedvüket. A felvételen is hallható, amint az óvónéni a rábízott gyerekek nevében még egyszer megköszöni, hogy a katonák vigyáznak rájuk, rendet tartanak, és nem kell félniük semmitől.

A gyerekek ezt még nem tudták ennyire szépen kifejezni, de azért nekik sem kellett szégyenkezniük. Az egyik megszólaltatott óvodás szerint azért jöttek, hogy megköszönjék a katonáknak, amiért védik a hazánkat. Riporteri kérdésre, miszerint mit látnak a határon, a kiskorú előadta, hogy „migránsokat”.

Volt olyan is amikor a mórahalmi óvodások tettek ki magukért, s mutatták meg, hogy mire képesek a politikai pedofíliától átitatott magyarországi mindennapokban. Ők ugyan nem énekeltek – ez feltehetőleg egy következő fokozat lehet –, viszont verset szavaltak, mégpedig a kormányablakról, mert nyilván ez is benne van a mindennapjaikban.

A gyerekek tanulékonyak, ha kedvük tartja, és a rájuk felügyelő óvónők is úgy akarják, legközelebb majd a rezsicsökkentésről vagy az árrésstop kedvező hatásairól dalolnak, esetleg arról, hogy Ukrajna uniós csatlakozása számtalan veszélyt jelent a magyarokra. Például azért, mert sokszorosára növelné a rezsit, megszüntetné a 13. havi nyugdíjat és különben is, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök mondta, az ukránok ne fenyegessenek bennünket, inkább legyenek hálásak nekünk.

Az ezer dal országában, ahol a harcosokat toborzó, magát békepártinak hazudó miniszterelnök barátainak feleségei milliós cuccokban mutatják magukat, még számos más énekeskönyvre is szükség volna. Olyanokra, amelyekben a dalok úgy kovácsolnak bennünket határokon átívelő nemzetté, hogy közben járnak a vonatok, kevesebb a lopás, nem uszítunk mások ellen, a szuverenitás védelme pedig nem azt jelenti, hogy a kormány fenyegeti a független sajtót.

Cikk: https://hirklikk.hu/kozelet/elheto-orszag-helyett-enekeskonyvvel-kedveskedik...

Kapcsolódó cikkeink:

Egy óvodás naplója 41. – Hüvösse / Készült: 2023.08.18
Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy na, micsinálunk holnap gyerekek, na mit, de nem várta meg, ahogy szokja, hogy gondolkozzunk rajta sokat, és asztán akkor se tudjunk semmit, hanem rá is vágta a saját kérdésére egyből, hogy avatunk. De nem tudtuk, mit avatunk, pedig nem is volt titok, de az Ibojnéni mondta, hogy ünneplősbe kell jönni, nehogy elfeledjük. Mondtam is otthon az anyunak, hogy ünneplősbe kell menni holnap, mert avatunk, az apu meg, ahogy mindig szok, morrant egyet, hogy mi az anyjuk valagát avatnak már megint, de az anyu mondta neki, hogy ne a gyerek előtt. Úgyhogy kiment a konyhára.

Egy óvodás naplója 40. – Fólpakk / Készült: 2023.07.30
Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy na, hova megyünk gyerekek, na hova holnap, de senkise tudta, hogy hova megyünk, mer aszt nem mondta meg az Ibojnéni. Úgyhogy nésztünk rá, hogy nahova, a Kisböskének teljessen tátva maradt a szája, még a Pityu is csak passogott, de nem bírt felelni az Ibojnéninek hogy nahova. Asztán nagy nehezzen kibökte, hogy hát, kirándulni megyünk gyerekek, megyünk ki a szabadba a parkba, úgyhogy gyerekek, öltözzetek megfelelően.

Egy óvodás naplója 38. – Ormányinfó plusssz / Készült: 2023.05.07
Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy nagyerekek, képzeljétek, milyen jó is lesz nekünk de nagyon, mer kérdeszhetünk az Ormány miniszteres bácsitól. De senkise tutta, ki is az az Ormány miniszteres bácsi, ezér elmagyarázta, hogy ő szok a tévébe meg a rédióba beszélni mindig, meg ő gondolkodik felőlünk mindig, hogy nekünk jó legyen nagyon, meg neki a baráttya a képviselő bácsi, aki szok jönni hozzánk, és labdát hoz. Meg a papbácsi is a baráttya neki, aki szintén jár hozzánk sokat, de ő nem hoz labdát. Ő semmit se szok hozni, de azért gyakorta itt van velünk. Aszonta az Ibojnéni tehát, hogy kihirdették az újságba, hogy lesz majd a gyereknapon Ormányinfó plussz, és ott lehet kérdezni az Ormány miniszteres bácsitól.

Egy óvodás naplója 37. – Lyézuskeresztye / Készült: 2023.04.07
Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy na, micsinálunk holnap gyerekek, na mit, és nézett a szemeivel, amik csak úgy röhögtek a boldogságtól, úgy csillogtak neki. Nézett rá a Kisböske is, a Pityu is, hogy na, micsinálunk, mire kibökte, hogy eljáccuk a golgátát vagy golbatát, nem lehetett érteni, és nem is értették a gyerekek. Én se. Otthon meg is kérdeztem az anyutól, hogy mi az a golbata vagy golgáta, amit játszani fogunk holnap az oviba, de az anyu se hallott ilyenről, meg az apu se. Az apu most már mindig olyan furcsán néz, amikor mondom neki, hogy az Ibojnéni mit akar csinálni velünk, és gyakran káromkodni is szok.

Egy óvodás naplója 36. – Úév / Készült: 2022.12.30
Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy na, ki jön hozzánk holnap gyerekek, na ki, de senki nem tudta kitalálni, hogy egyfolytába találós kérdéseket rak föl titokzatossan, hogy na, ki. Se a Mikulás nem lehet, hogy jön, mert már rég el is ment, de a Jézuska se, mert ő is egy hete már, hogy megszületett, igaz a fája még ott áll a szobában, de kétszer nem szok jönni, egy évbe legalábbis. Úgyhogy a Kisböske is nézett nagyon, hogy na, ki jön, csak a Pityu találgatott, hogy a képviselő bácsi vagy a papbácsi, mert más nem nagyon jár ide mihozzánk az oviba. Mi szoktunk még, de mi meg nem vagyunk se meglepetés, se nem hozunk semmit se.

Egy óvodás naplója 28. – Bádogember / Készült: 2022.01.29
Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy na gyerekek, ki jön a holnap mihozzánk, na ki, és nézett a szemével meg vigyorgott, mint a Pityu szok, amikor rosszat csinál titokba, és a Pityu monta is nekihogy bisztos a Mikulás vagy a Télapó. Mire az Ibojéni ingatta a fejéthogy nem is, nem is, na ki vajon, és már a füléig ért a szája neki, mire a Kisböske, hogy a papbácsi bisztos, de nem de nem, hogy akkor a képviselő bácsi, de az se, és az Ibojnéni már nevetett meg göcögött, hogy sohase láttuk még ilyennek. De asztán nem is monta meg, hogy ki lesz az, hogy legyen meglepetés, de monta, hogy öltözzünk szép ruhába, meg mosakodjunk meg nagyon, hogy illatosak legyünk a máma reggel.