1989. június 16-ra eljutottunk oda, hogy a pesti Hősök terén, nagy nyilvánosság előtt lehetett megemlékezni az áldozatokról, s ezzel a morális igazságszolgáltatással indult a nagyközönség számára a rendszerváltás. Akár jól is alakulhatott volna.
Június 16-a van. A magyar történelemben többször is fontos nap volt ez. 1958-ban ezen a napon végeztette ki Kádár János Nagy Imrét. Hogy aztán évtizedekig a rendszer legnagyobb titka legyen ez a bűn. Az államterrorista rezsim persze az évek alatt egyre több mindent engedett meg, fridzsider, kis utazás, rántott hús-ubisali, háztájiban meggebedés, de erről a gyilkosság-sorozatról, ahogy a szovjet csapatok jelenlétéről, az úgynevezett első nyilvánosságban, nem lehetett beszélni.
Teltek-múltak az évek és 1989. június 16-ra eljutottunk oda, hogy a pesti Hősök terén, nagy nyilvánosság előtt lehetett megemlékezni az áldozatokról, s ezzel a morális igazságszolgáltatással indult a nagyközönség számára a rendszerváltás. Akár jól is alakulhatott volna.
Az újratemetés legemlékezetesebb fellépője Orbán lett, aki a szovjet csapatok kivonásáról is szónokolt. Bátorság volt-e ez valóban? Azt most hagyjuk is, hogy a szervezők előre megegyeztek, erről ne beszéljenek. Ráadásul, ha jól emlékszem, Rácz Sándor is szóba hozta, jó fél órával Orbán előtt a kivonást, igen erőteljes szavakkal.
Ráadásul, ellentétben a hivatalos fidesznyik párttörténettel, a szovjet csapatok kivonásának a lehetősége már jó párszor szóba került a korábbi hónapokban is.
Hogy egy olyan médiumot idézzek, amit akár a Fejér megyei Orbán is olvashatott, a Fejér Megyei Hírlap címlapján hozta, 1989. február 1-jén: “Elsőként májusban-júniusban: Szovjet csapatkivonások hazánkból”. És aztán részletesen a hír, hosszan, alaposan. (A Fejér Megyei Hírlap ma az állami propagandagépezet egyik gyártósora, a KESMA nevű pénznyelő és hazudozó kombinát része.)
De ha véletlenül Budapesten nem jutott volna hozzá a helyi laphoz, a Népszabadság (cenzurálisan, statáriálisan megszüntetve) vagy a Magyar Nemzet (elrabolva és a szélsőjobb legsötétebb figuráinak a szolgálatába állítva) is beszámolt minderről. Ahogy 1988. december 7-e után is ismertette, a tényeknek megfelelően, mert akkor éppen ilyen időket éltünk, a magyar sajtó Gorbacsov ENSZ-ben elhangzott beszédét a csapatkivonások terveiről. És bármilyen meglepő, 1988 decemberétől a KISZ (az MSZMP ifjúsági szervezete) sajtója is újra és újra felidézte, hogy fórumaikon miként került elő a szovjet csapatkivonások ügye.
Oké, 1945. után az terjedt el, hogy Rákosi Mátyás volt az, aki sikeresen vezette győzelemre a Tanácsköztársaságot. Igaz, ő ült is 15 évet a börtönben érte. Most pedig Orbán zavarta ki a szovjet csapatokat. Mindegy Tavarisi konyec - ó mennyire szellemesnek tűnt ez a plakát. Ma talán a tavarisi jiso ráz-ot - elvtársak, újra - kellene rányomtatni.
Mert az egykori harcias szónok, ma öregecske diktátor bácsika lett, aki egy világfelfordulás közepette a zsarnok és más népeket megnyomorító putyini rendszer mellé állt. Igaz, legalább nem ingyen. A gyorsan szaporodó villák, gyárak, sugárúti paloták, a teljes magyar hadiipar, a bankrendszer elrablása után az igazságosság és a jogrend helyreállítása ma keményebb feladatnak tűnik, mint 1989-nek azon a június 16-áján. Az új rendszerváltáshoz legelőször is az kell, hogy: Orbán konyec. Konyec filma - ahogy akkoriban mondták. Vége a dalnak. Lehet a jól megérdemelt száműzetésbe vonulni.
A Hősök tere ma üres. Itt ülök tőle légvonalban talán kétszáz méterre a Klubrádióban, aminek a frekvenciáit, a bevételeit vette el Orbán, és most egy gyalázatos törvénnyel akarja a maradék szabad sajtót is ellehetetleníteni, hogy a családi rablás tovább folytatódhasson. Annyira szomorú ez, hogy még a Hősök terei angyal sem bírta látni a téren, ő is elrepült innen.
Orbán Viktor azzal büszkélkedik, hogy 36 éve hazaküldte az oroszokat, és ebből levonja az EGYETLEN lehetséges következtetést / 2025.06.16. „Egy birodalmat már meglékeltünk” – mondja kellő szerénységgel, és nyomban megnevezi, melyik „birodalom” lesz a következő. - Tehát a szövetségi rendszer, amihez Magyarország önként csatlakozott – a 2003-as népszavazáson a válaszadók 83,76 százaléka mondott rá igen, oké, nem egy nemzeti konzultáció, mondjuk nem is lehetett trükközni vele –, és amelynek köszönhető a 2022 előtti bő tíz év összes gazdasági vívmánya, valamint az, hogy Orbán köre, a családja és a barátai (ld. „Mészáros Lőrinc”) felfoghatatlan vagyonra tettek szert mára egy olyan birodalom lett, amely ellen már nem elég a bot a küllőbe. Olyan birodalom, mint az a Szovjetunió volt, amely az 1940-es évek végétől 1989-ig uralta Magyarországot, emberek százainak halálát, tíz-, ha nem százezreinek meghurcolását okozva. És amely, úgy látszik, továbbra is uralja Orbán Viktort …
youtube / videó
Orbán Viktor: az oroszokat hazaküldtük, most jön Brüsszel / 2025.06.16. - Az oroszokat hazaküldtük, egy birodalmat már meglékeltünk, most jön a második, már ha Brüsszel birodalomnak képzeli magát - ezt írta Orbán Viktor a Facebookra 36 évvel azután, hogy Nagy Imre újra temetésén elmondta egyik leghíresebb beszédét.
youtube / videó
Orbán Viktort idézte Magyar Péter – nem véletlenül pont ma / 2025.06.16. - 36 évvel ezelőtt ezen a napon volt Nagy Imre és mártírtársai újratemetése a Hősök terén. Erről emlékezett meg Orbán Viktor, aki, akkor a magyar ifjúság nevében mondott beszédet, és most a közösségi oldalán posztolt videóban kijelenti, akkor ért véget Magyarországon a kommunizmus. Megemlékezett az évfordulóról Magyar Péter is, aki a kormányfő akkori beszédét idézve feltette kérdést, ki gondolta volna akkor, hogy több, mint három évtized múlva az ott elhangzott mondatok aktuálissá válnak.
Kapcsolódó cikkeink:
Ribancarcú-e Orbán Viktor vajon? / Készült: 2023.01.29 Miután szeretett vezérünk Ukrajnát „senkiföljének” nevezte a maga kéretlen és tapló stílusában egy, az övéi közt elhangzott beszédben (kappanhang, szájnyalogatás), helyzet keletkezett, és az ukrajnai magyar nagykövetet is bekérették az ottani külügybe, hogy elbeszélgessenek vele. Sőt, kilátásba helyeztek más intézkedéseket is. Ugyanabban a beszédben elhangzott az is, hiába minden, úgyis Putyin nyeri a háborút, és ezt sem igazán kellett volna erőltetni, mert mindenféle bajok lehetnek belőle.
Pá, európai piknik / Készült: 2019.08.19 Harminc éve, 1989. augusztus 19-én Sopronpuszta térségében békedemonstrációt tartottak az osztrák-magyar határnál, miközben párszáz keletnémet menekült áttörte a kerítést-kaput, és Ausztriába szökött. Előtte, június 27-én az akkori osztrák külügyminiszter és Horn Gyula közösen vágták át a határzárat, demonstrálva a megfigyelő berendezések lebontását. Utána, szeptember 10-én éjfélkor Magyarország hivatalosan is megnyitotta Ausztriával közös határát a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt, akik ekkor már a saját okmányukkal elhagyhatták Magyarországot és Ausztrián keresztül az NSZK-ba távozhattak.
Orbán Viktor, aki ledöntötte a zsarnokságot / Készült: 2017.01.12 Orbán Viktor első nyilvános fellépésére az új évben múlt szombaton, Budakeszin kerítettek sort, ahol mellszobrot avattak a város egykori lakója, a tíz éve elhunyt Nagy Gáspár tiszteletére. Nagy Gáspár elismert költő volt, a nyolcvanas években írott versei miatt figyelte az állambiztonság, tíz éve halt meg, a városban könyvtárt neveztek el róla. A mellszoborállítást a Jobb Kor Polgári Egyesület kezdeményezte, Oláh Katalin alkotását Erkel Ferenc és Wass Albert mellszobrának közvetlen közelében, a Fő téren állították fel. Amit nem úgy kell elképzelni, mint az igazi főtereket; Budakeszi igazi átjáróház Budapest déli kijáróján, a Fő út kettészeli a várost, voltaképp egy hosszú és keskeny park az, ahová a kőszobrot állították. Ennek költségeit az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott emlékbizottság támogatta.
OSZLOPSZENTEK / Készült: 2013.12.10 Ült a Fidesz vezérkara és törte a fejét, mi hiányozhat még az országnak?