„Én is falusi fickó lennék. Ha az ember falusinak születik, örök életére az marad”, mondta Orbán Viktor tavaly februárban a Kossuth Rádióban. Idén már odáig jutott, hogy „így péntekenként fickós vagyok, ha szabad úgy fogalmaznom, macsós”. Már csak hatot kell aludnia, és az lesz, ami még sohasem volt: 57 éves.
Volt ő már minden: szabadságharcos és puskaporszagot szimatoló harci paripa, disznóólat ganézó kondás. Futballista és forradalmár, papokat csuhásozó, trianoni emléknapról kivonuló botrányhős. Polgári körös vitéz, és pápánál vizitelő ájtatos manó.
Egy ideje az a kedvenc kényszerképzete, hogy ő Magyarország, az őt ért kritikákról azt gondolja, hogy a magyar embereket támadják. De mindemellett leginkább uralkodónak hiszi magát. Mint a középkorban, amikor a királyhoz hű nagyurak földeket és birtokokat kaptak az uralkodótól. Nemesi címeket, sarzsikat. Jogokat és előjogokat. Magyarország mostani királya stadiont, kisvasutat építtet azzal, akinek ez a vágya.
Megtehet mindent, mert a legnagyobb hatalom, a tájékoztatás is az ő monopóliuma. Igaz, a világhálót máig nem tudta megzabolázni, és maradt még néhány szabad sziget a médiában, de a sajtómunkások nagy részét már maga alá gyűrte.
Mindenki a kezéből eszik, kisemberek és nagyurak. Középszerűek és tehetségesek. Igazságos Mátyás álruhában, Jánosom Kádárom a huszonegyedik században.
Tilt, tűr, támogat.
Aki jól törleszkedik, többet merhet a fazékból, aki jobban, az még nagyobb harapásra nyithatja a száját. Mindenkinek jut valamennyi, kinek több, kinek kevesebb, van, akinek majdnem semmi.
Akinek semmije sincs, az annyit is ér.
Ő mondja meg, ki a magyar, ki a polgár, ki az, aki szereti a hazát. Ki képvisel idegen érdeket, és ki az, aki filozófus, budapesti, hazaáruló.
Démonokkal harcol, fantomok ellen küzd, Európával és a világgal vív szabadságharcot. Nyereg alatt puhított hős, aki a pusztulásba vezeti hadait. Költséges, fölösleges és értelmetlen háborúba, mert a legfontosabbat elfelejtette megtanulni: hogy a béke mindig olcsóbb, mint a háború, és együttműködni kevésbé fárasztó, mint csatázni rendületlenül.
Annyiszor mondta, hogy már el is hiszi: nélküle nem lenne itt semmi, ha ő nem volna, már rég nem értene senki magyarul. Először csak poénnak hitte, röhögött rajta, mára rögeszméjévé vált.
Uralkodónak képzeli magát, alattvalónak mindenki mást. Amíg sokan vannak, akik alattvalónak hiszik magukat, addig itt tényleg ő a király.
Megroppanthatja-e a válság az Orbán-rendszert? / 2020.05.25. Az alapján, amit eddig tudunk a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről, kicsi rá az esély. De mitől ilyen stabil ez a világ, amiben élünk, és miért nem dőlhetnek mégsem hátra a kormányban? - „Ha igazam van, és ez egy erősen politikailag, felülről összetartott társadalom, akkor én látom annyira felkészültnek és reakcióképesnek a rendszert, hogy ha nem is mindent, de nagyrészt kezelni tudja majd a problémákat legalább olyan mértékig, hogy ne legyen földrengéserejű változás.” Kovách szerint emellett szól a politikai vezetés alkalmazkodóképessége is, nem véletlen, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda elképesztő sűrűséggel szondáztatja a közvéleményt.
Kapcsolódó cikkeink:
Hubertus / Készült: 2019.10.03 A jogállamiság becsületbeli ügy. – Ilyeneket hallunk a kedves vezetőtől, ami nem is érdekelne, megszokta már az ember, ahogy fossa ki a szavakat, amelyeknek olykor van értelme, legtöbbször azonban semmi sem. Hogy ez a két szó is mit keres egymás mellett, azt sem tudja senki, a becsület etikai kategória, míg a jog meg társadalom-filozófiai. A becsület már akkor is létezett, amikor jog még sehol nem volt, és, mint kitetszik, most meg híre-pora sincs bizonyos körökben, holott szügyig állunk a jogban.
Ille István: Orbán szerint a világ / Készült: 2019.05.08 Orbán, attól tartok, teljesen elveszítette a kapcsolatot a való világgal. Korábban is voltak téveszméi. Pl. azt képzelte, hogy ő Magyarország, no meg a magyar emberek, de ez eltörpül a mellett, hogy manapság jóformán Istennek képzeli magát, de legalábbis, fárosznak, követendő fénynek Európa sötét és viharos tengerén.
Vajon sikerült neki? Összespórolta végre? – ezekre a kínzó kérdésekre riadtam fel az éjszaka kellős közepén. Odaültem a sötétben az asztalomhoz, felhajtottam a laptop képernyőjét, hogy kiderült-e már, és igen, büszkén bokszoltam a levegőbe, sikerült neki:
„Én is falusi fickó lennék. Ha az ember falusinak születik, örök életére az marad”, mondta Orbán Viktor tavaly februárban a Kossuth Rádióban. Idén már odáig jutott, hogy „így péntekenként fickós vagyok, ha szabad úgy fogalmaznom, macsós”. Már csak hatot kell aludnia, és az lesz, ami még sohasem volt: 57 éves.
Megroppanthatja-e a válság az Orbán-rendszert? / 2020.05.25.
Hubertus / Készült: 2019.10.03
Ille István: Orbán szerint a világ / Készült: 2019.05.08
Orbán Viktor első milliója / Készült: 2019.02.02