Hírek

Mennyit fizetünk az államnak?

Részletek
Készült: 2020. február 24. hétfő, 23:47
Print 
Találatok: 2195

taxesA gazdasági válságból való kilábalás óta kedvezően alakult a magyar költségvetés bevételi oldala, az erős munkaerőpiacnak, magas fogyasztásnak és a dinamikus béremelkedésnek köszönhetően. A 2008-2009-es válság utáni néhány évben a magyar költségvetés nem engedhette meg magának, hogy jelentős adócsökkentésekkel könnyítsen a lakosság terhein. Azonban 2012 után a kereslet bővülésével és a munkanélküliség csökkenésével egyre jobb helyzetbe került a gazdaság, így az utóbbi időben már volt tér adócsökkentésre, azaz fiskális lazításra.

Az Európai Unió legmagasabb áfakulcsával (27 százalék) „büszkélkedhetünk”, ami így a fogyasztáshoz kapcsolt adók háromnegyedét adja. A magas áfakulcs óriási adóbevétel-emelkedést eredményezett, ugyanis a kedvező konjunktúra, a béremelkedés miatt a háztartások bevételei megemelkedtek, és ezt a többletbevételt többek között fogyasztásra használták fel az emberek. A különböző gazdaságfehérítő intézkedések hozzájárultak az áfa hatékonyabb beszedéséhez és ellenőrzéséhez, visszaszorítva ezzel az áfacsalások lehetőségét, és tovább növelve az államkassza bevételeit. Az áfa mellett a jövedéki adó az egyetlen, ami ezer milliárd feletti adóbevételt generált a fogyasztáshoz kapcsolt adók közül. Ennek kétharmada üzemanyag-forgalomból, egyharmada pedig dohány- és egyéb termékek értékesítéséből származik.

Forrás: KSH

A kormány feltett szándéka a fogyasztást adóztatni a munka helyett, ezért a fogyasztáshoz kapcsolt adókulcsok között nem várhatunk csökkentést a következő években. Kivétel lehet azonban a pénzügyi tranzakciós illeték, amely szintén a fogyasztási adónemek közé tartozik. Ezt a sokat kritizált illetéket akkor fizetik meg a háztartások, amikor banki átutalásokat hajtanak végre. A 6140 milliárdos fogyasztási adóbevételekből ez csupán 243 milliárd forintot tett ki 2019-ben, így eltörlése vagy csökkentése nem jelentene hatalmas terhet a költségvetésnek, főként akkor, ha kitart az áfabevételek dinamikus bővülése. A tranzakciós illeték eltörlése nagyban csökkentené a magyar gazdaság készpénz-túlsúlyosságát, amellyel további százmilliárdokat tudna spórolni a teljes gazdaság.

Forrás: KSH

A három legnagyobb adóbevételi forrás az áfa, a személyi jövedelemadó és a jövedéki adó, amelyek együttesen az adóból származó bevételek körülbelül 80 százalékát adják. A személyi jövedelemadóból származó bevételek utóbbi években látott emelkedése az alacsony munkanélküliségnek és az erőteljes bérnövekedésnek köszönhető. Az áfabevételek növekedésén látható, hogy ahogyan emelkedtek a bérek, úgy nőtt a háztartások fogyasztása is.
 
Be kell látni azonban, hogy a jelenlegi munkaerőpiac ennél feszesebb már nem nagyon lehet, és a bérek ilyen erőteljes növekedése sem tarthat örökké, mert akkor túlságosan romlana a hazai vállalatok versenyképessége a megemelkedett munkaerőköltségek miatt. Ezt a hatást csak bizonyos mértékig lehet mérsékelni a forint csúszó leértékelésével, mivel a gyenge deviza inflatorikus hatású, és a megugró inflációra a jegybanknak kamatemeléssel kell reagálnia, amit a kormány látszólag el akar kerülni.
 
A kormány kimondott célja az szja egyszámjegyűre csökkentése, de egyelőre csak a sokgyermekes édesanyákat támogatták bőkezűen, a társadalom széles rétege továbbra is a 15 százalékos szja-t fizeti a bruttó fizetése után. A 2022-es választások közeledtével az egyszámjegyű szja-ról szóló rigmusok felerősödésére tippelek, sőt néhány politikus már 2021-ben reálisnak tartja az szja csökkentést.
 
A hazai vállalatok versenyképességének fejlesztése érdekében a kormány igyekezett adóterheiket csökkenteni például a társasági adókulcs (tao) csökkentésével. A társaságiadó-csökkenést némileg kompenzálta a kisadózók tételes adójából (kata) származó bevételek növekedése, valamint az egyéb központosított bevételek dinamikus bővülése. Az egyéb központosított bevételek alatt az útdíjakat, bírságokat, környezetvédelmi termékdíjakat és egyéb járulékokat értjük. Láthatjuk tehát, hogy a gazdálkodó szervek befizetései, habár összetételben megváltoztak, 2016-óta összességében csökkennek.

Forrás: KSH

Romlásra számíthatunk a következő ciklusban az EU-s források terén, amik ugyan nem adóbevételnek minősülnek, de a költségvetésbe természetesen beleszámítanak. Az első ábrán szereplő költségvetési szervek és egyéb bevételek kategóriában nagyjából 27 százalékot képviselnek az EU-tól kapott pénzek, ami jelentősen javítja a költségvetés egyenlegét. A hőn áhított nullás költségvetés eléréséhez azonban nem elég a bevételi oldal dinamikus bővülése, hanem elengedhetetlen a költségoldal megregulázása is. Az utóbbi években tapasztalt gyors adóbevétel-növekedés valószínűleg lassulni fog, ezért egyre fontosabb lesz a költségvetés kiadási oldalának leszorítása.
 
(A szerző (Nemeskéry Gergely) a HOLD Alapkezelő elemzője, az írás eredetileg az Alapblogon jelent meg.)
 
 

kapcsolódó cikk: g7.hu
Nem hozott boldogságot az euró Szlovákiában / 2019.12.10.
Sokasodnak a fenyegető gazdasági jelek északi szomszédunknál. - Szlovákiában a válság óta dinamikusan növekedett az életszínvonal és a GDP. Az ország fejlettségben folyamatosan felzárkózott az EU átlaghoz. A gazdasági sikerek a magyarországihoz hasonlóan az olcsó munkaerőre, a beáramló EU-s tőkére és a pozitív kereskedelmi mérlegre épültek. A fellendülő gazdasági aktivitás és a beruházások által létesült új munkahelyek hatására csökkent a munkanélküliség, amit a romló demográfia és az elvándorlás statisztikailag tovább javított …

kapcsolódó cikk: g7.hu
A csehek vészelhetik át legjobban a most következő lassulást a visegrádiak közül / 2020.01.07.
Az egész régió leginkább kiegyensúlyozott gazdasága. - A Nyugat-Európához földrajzilag és fejlettségben is legközelebb álló Csehország immár harmadik éve ért el egyedüliként többletes költségvetést a visegrádi országok közül. Európa egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával gyakorlatilag elérték a teljes foglalkoztatottságot, az utóbbi években be is indult egy gyorsuló ütemű béremelkedés. A bankrendszerük jól kapitalizált és stabilan jövedelmező, az ország államadóssága csökken, pedig a válság után sem volt magas szinten.

kapcsolódó cikk: g7.hu
Hasít a lengyel gazdaság, de van egy komoly kockázata / 2020.01.13.
Lengyelország elégedett lehet az utóbbi évek gazdasági növekedésével, de a kialakult egyensúlytalanságokra nem biztos, hogy megfelelően reagált. - A robusztus belső piaccal rendelkező ország az egyetlen Európában, amely a gazdasági válság idején is növekedni tudott, elkerülve a recessziót. Az azóta eltelt években tapasztalt globális konjunktúrát a költségvetés rendbetételére és az államadósság csökkentésére használták, továbbá jelentős méretű szociális programokat is elindítottak. A lengyel költségvetési hiányt a szlovákhoz hasonlóan rendkívül mélyről hozták fel nulla közelébe, de a nullás költségvetést ők sem tudták elérni. Habár 2020-ra ígérték az egyensúlyi költségvetést, a piaci szereplők kételkednek ennek megvalósíthatóságában és fenntarthatóságában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

bekaseggAmit a kormány nagy sikernek állít be, azt könnyedén felülmúlják a szlovákok, lengyelek és csehek / Készült: 2019.11.07
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta a külpolitikáról szóló kommunikációt áthatják a rendhagyónak beállított irányvonalak, ötletelések. Az első ciklust a „keleti nyitás” uralta, a következőben a „déli nyitás” került előtérbe. Ezek mellett pedig végig nagyobb hangsúlyt kaptak a vélt rokonságokra építő kísérletek, mint legújabban a közép-ázsiai országokhoz való közeledési szándék.

1249078Bulgáriával vagyunk versenyben a versenyképességben, a régiónkból mindenki lehagyott / Készült: 2019.10.09
Magyarország versenyképessége 2019-ben az unióban jottányit sem javult, míg a világban Mexikó elé kerültünk. Kilátásaink a világgazdasággal együtt romlanak.

lemaradvaSzlovákia éltanuló lett, Magyarország már csak a hátát látja / Készült: 2019.05.12
Ma már elképzelni is nehéz, hogy amikor hazánkat 1999-ben felvették a NATO-ba, Szlovákiát még kihagyták a bővítésből a Meciar-kormány antidemokratikus jellege miatt. A kilencvenes években Magyarország a rendszerváltó országok mintagyerekének számított, a frissen önállóvá vált Szlovákiát viszont a kormányzati szintű nacionalizmus, a korrupció és a gazdasági elmaradottság jellemezte. Szívszorító belegondolni abba, hogy mára mennyire megváltozott ez a helyzet a mi rovásunkra.

f0d7fe2d614Ennyit a dübörgő gazdaságról: előttünk a szlovákok, zárkóznak a románok / Készült: 2017.07.06
Amíg mi csak sóvárogtunk Ausztria után, a szlovákok léptek is abba az irányba, újabban pedig már a románok is elkezdtek felzárkózni ránk.