Fábián András: Átverve és kihasználva
- Részletek
-
Készült: 2019. december 14. szombat, 21:34
-
Találatok: 2315
Akkora, de akkora öröm érte megint a magyar nyugdíjas társadalmat. Jövőre megint 2,8%-ot löknek a nyugdíjon. Összesen, az előző évihez képest, 3,5 %-al többet (az előző évben megállapított 0,7%-os korrekcióval) hoz a postás, vagy utal a számlára a Kincstár. A bank ezt rögtön le is veszi majd, ha ki akarod venni tőle. Nem is tudom, nem kellene-e fokozottan odafigyelni az öreg szívekre, mert még a végén meghasadnak a boldogságtól. Lehet azonban, hogy mégsem lesz olyan nagyon nagy viháncolás.
Ebben az írásomban nagyon sok számmal találkozhat az olvasó. Ha veszi a fáradtságot, és velem marad, a végére érdekes következtetésekre jutunk együtt.
Nyugdíjba vonulás után manapság egy friss nyugdíjas várható élettartama nők esetében közel 20 év, a férfiak esetében majdnem 15 év. Ez az élettartam minden két évben átlagosan egy hónappal tovább növekszik. Rossz hír a jó hírben, hogy a hosszabb ideig élő nyugdíjasoknak egyrészt hosszabb ideig kell a nyugdíjat fizetni, másrészt nekik egyre hosszabb ideig kell ebből a nyugdíjból megélni. Öreg ember, beteg ember. Ebből a tételből meg az következik, hogy nem elég, hogy sokáig fizeti nekik az állam az ellátásukat, de még az egészségügyi költségeik is terhelik azt a nyomorult költségvetést. Akárhogy is nézzük, sokba kerül a nyugdíjas a kormánynak. Az állam is sokba kerül a nyugdíjasnak, hiszen a jövedelemadón és egy-két más adófajtán kívül éppúgy fizeti az ÁFA-t, gépjárműadót, építményadót mifene, mint a keresők. Most mégis tekintsünk el ettől. Lényeg, hogy a kormány az adófizetők által befizetett pénzeket osztja újra, azzal gazdálkodik. Ebből következően a társadalmi gondoskodás állami funkciója ráruházott kötelezettségként terheli.
A mai kormányzat ezt a kötelezettséget (is) óriási teherként éli meg. Úgy is kezeli. Mivel haszna nem származik belőle, minden módon igyekszik visszafogni azokat a kiadásokat (is), amelyek az öregkorral összefüggésben jelentkeznek. Első körben például összehoz egy kormányzati gazdaságvédelmi akciótervet. Érdemes átfutni ezt a „védelmi” stratégiát, mert azt látjuk belőle, hogy miközben a vállalkozói befizetések csökkennek, aközben a szociális kiadások sem növekszenek. Az akcióterv 3. pontja értelmében 2020. január 1-től, „az adórendszer egyszerűsítése” címszóval, megszűnik a nyugdíjjárulék (10%), a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) és a munkaerő-piaci járulék (1,5%) helyett a jövő évtől egységes járulék (18,5%) jelenik meg az adórendszerben.
Nem vagyunk annyira naivak, hogy feltételezzük a Fidesz kormányról, hogy hirtelen, felülkerekedvén bennük a filantróp érzelmek, jövőre minden megtermelt 100 ezer forintból 18 500 forintot szociális és nyugellátásra fog fordítani. Mert nem is fogja ezt tenni. „Az adórendszer egyszerűsítése” mindössze arra szolgál, hogy az eddig felpántlikázott adóbevételek felhasználása végképp követhetetlenné válik.
2010-ben megszűnt a svájci indexálás szerinti nyugdíjemelés, amelynek az a lényege, hogy nem csak az inflációt veszi figyelembe, hanem az átlagbér növekményt is.
Tehát ha nő a reálbér, akkor jobban nő a nyugdíj, mint az infláció, ha viszont csökken a reálbér, akkor a nyugdíj kisebb mértékben nő, mint az infláció. Mivel az elmúlt években csupán a kormány által tervezett infláció százalékában emelték a nyugdíjakat, azok növekedése messze elmaradt az árak emelkedése mögött. Eközben a verseny és az állami szférában 10-30%-os béremelések történtek. A magasabb jövedelmek megintcsak árfelhajtó tényezőként működnek. Folyamatosan nőtt a nyugdíjkassza bevétele is, ez a szufficit azonban már régen nem jelenik meg az öregek pénztárcájában.
Ma még az a helyzet, hogy a megcímkézett munkavállalói közterhek közül a nyugdíjjárulékot csak a nyugdíjbiztosítási kiadások fedezetére, a kétféle egészségbiztosítási járulékot csak az egészségbiztosítási kiadások fedezetére, a munkaerő-piaci járulékot csak az álláskeresési ellátások (közkeletű nevén munkanélküli segély) fedezetére lehet fordítani. Ha jövőre megszűnnek a kötelező címkék, ez a felosztási kötelezettség is megszűnik. A magyar alaptörvényből például kikerült az állam ellátási kötelezettsége. Ebben „jó példával” járunk elől Európában. Nincs ugyanis kizárva, hogy Magyarország után egyre több európai állam is követi majd (az eredetileg a kínai alkotmányban megjelent) mintát, és egyszerűen kimondja, hogy az idős szülők eltartásának kötelezettsége a nagykorú gyermeket terheli (aki emellett természetesen köteles a még nem nagykorú gyermekei felnevelésére is). Már ha van nagykorú és kiskorú gyermek. Mert ha nincsen, az meg munkaerő piaci anomáliák forrása.
A kormány ugyanis folyamatosan azt sulykolja a társadalom tudatába, hogy nincs elegendő forrás a munka- és tőkejövedelmek oldaláról. Vagyis, miután folyamatosan csökken a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők száma, egyre kevesebb a befizetett adó és járulék. Erre is lehetne persze megoldást találni. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő talált is. Álláspontja szerint a nagy társadalmi elosztórendszerek alapellátásait a jövőben a fogyasztási adókból lehetne finanszírozni. Azt javasolja, hogy adóztassunk meg minden terméket és szolgáltatást egy elviselhetően alacsony adóval. Az így befolyó összegek révén az államnak a nyugdíjakkal és az egészségügyi ellátással kapcsolatos közfeladatai hosszú távon is finanszírozhatóvá válnak. Már ha az állam törekedne erre egyáltalán. Meg, ugye, az ÁFA már így is 27%, a legmagasabb az EU-ban.
Mielőtt még nagyon elkámpicsorodnánk, a hatályos nyugdíjtörvény egyelőre úgy rendelkezik, hogy az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. A Fidesz alatt azonban megszoktuk, hogy ha az érdekeik úgy kívánják, azonnal hoznak egy új – akár visszamenőleges – törvényt. (Mint már mondtam, az említett törvény viszont nem rendelkezik úgy, hogy a többletet ki kell osztani a nyugdíjasok között!)
A KSH adatai azt mutatják, hogy 2000-2018 között a nyugdíjasok száma 3 100 000-ről 2 584 000-re csökkent. Eközben a nyugdíjakra és egyéb ellátásban részesülőkre fordított kiadás a GDP százalékában 2000-2012-között 9,2%-ról 11,6%-ra nőtt, majd innen kezdve folyamatosan csökkent. Mára már mindössze a GDP 8,9 %-a. Miközben az egy főre eső ellátás 2000-2010 között a háromszorosára nőtt, a Fidesz kormányzat működése alatt mindössze alig 30 %-kal emelkedett.
Mindeközben Pártunk és Kormányunk folyamatosan tömjénezi az ő nagylelkűségét. 2019. novemberében a januári 2,7% nyugdíjemelést, a vártnál magasabb inflációra hivatkozva, további 0,7%-kal megtoldotta. Eközben a nyugdíjasok által leginkább fogyasztott termékek ára 5-15%-al nőtt. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a nyugdíjkorrekció és a nyugdíjprémium együttesen 77 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentett az adófizetőknek. Ez a 77 milliárd pontosan a havi kiadások negyede, annak fényében, hogy havonta 280-290 milliárd forintot fordít az állami költségvetés nyugellátásokra. Ennyit fialtatott és használt 11 hónapig ingyen és bérmentve a kormány a nyugdíjasok pénzéből. Jegyezzük meg azt is, hogy a 2008. óta változatlan összegű minimálnyugdíj (28 500 Forint) emelését továbbra sem látta indokoltnak az állampárt.
Említettük már, hogy jelenleg 2 millió 600 ezer nyugdíjas éldegél ilyen olyan színvonalon, leginkább igen nehéz körülmények között. Döntő hányaduk 50 000 és 300 000 közötti összegből, leginkább kevesebből. (
https://nepszava.hu/3038164_mar-kilenc-nyugdijas-kap-2-millio-forintnal-is-tobbet-az-orszagban-havonta). Közel 50 000 (ötven ezer) magyar állampolgár ötvenezer forintnál kevesebbet oszthat be egy hónapra. Zsiga Marcelltől és Pintér Sándortól viszont tudjuk, hogy 47 ezerből is meg lehet élni, ha van otthon egy kecske.
A Fidesz gondját viseli a nyomorgó öregeknek. Szóban és üres gesztusokkal. Hithű párttagokból szervezett nyugdíjas szervezetekkel. A valóságos adatokat fentebb láttuk. A valóságnak azonban a töredéke sem jut el az érintettekhez. Erre is jól vigyáz a kormány. A választókorú lakosság egy harmada, közel annyi ember, amennyi a választásokon a Fideszre szavaz, érdemi képviselet nélkül, a társadalomról alkotott hamis képpel indul, vagy nem indul négy évenként az urnákhoz.
Mindig egymást kérdezgetjük: mit lehetne, mit kellene tennie az ellenzéknek? Úgy gondolom, hogy például el kellene jutni az öregekhez és az elesettekhez. Személyesen. Persze azt is tudom, hogy ez nem igazán szórakoztató. Inkább macerás és sokszor hiábavaló, de ennek ellenére jobban megérné és hatékonyabb is lehetne, mint a Parlamentben üldögélni.
www.atv.hu / videó
Dobrev Klára - Petíció az európai minimálnyugdíjért / 2019.12.13.
A műsorvezető Simon András.
hirklikk.hu
Nyugdíjemelés: ez több mint hiba, ez már bűn / 2019.12.13.
„Ha a kormány tisztességes lenne, akkor nem 2,8 százalékos lenne jövőre a nyugdíjemelés mértéke” szögezte le megkeresésünkre Barát Gábor, aki szerint azonban reálisan legfeljebb azért lehetne küzdeni, hogy áprilistól hozzák előre a törvény szerint novemberben járó visszamenőleges korrekciót. A szakértő szerint tudatosan tervezik alá az inflációt, amire a nyugdíjemelés épül, hiszen ez a kormány számára jó: január és november között szabadon elköltheti a tényleges infláció és nyugdíjemelés mértéke közötti különbségen átmenetileg visszatartott költségvetési összegeket. Bónuszként pedig a nyugdíjasok úgy érzik, mintha kétszer kapnának.
www.atv.hu / videó
Korózs Lajos - Nyugdíjas követelések / 2019.12.05.
A műsorvezető Rónai Egon.
g7.hu
Lehagyják a román nyugdíjasok a magyarokat anyagilag, ha végrehajtják a megszavazott emelést / 2019.06.27.
Ha tényleg több mint 60 százalékkal nőnek a romániai nyugdíjak két éve alatt, akkor átlagos reálértékük meghaladja majd a magyarországit.
Látszik, hogy idehaza az átlagnyugdíj 2023-ra alig lesz nagyobb az átlagbér felénél. (Ha pedig a költségvetési kivetítésben szereplő 329 ezres nettó fizetés teljesül, akkor attól jócskán el is marad.) Jelenleg az átlagos nyugdíj az átlagbér 61 százalékát teszi ki, az időszak végére ez az arány 52,6 százalékra fog csökkenni. Ezzel együtt pedig egyre több magyar nyugdíjas él majd relatív jövedelmi szegénységben.
Dobrev Klára: Európai minimálbért! - 2019.05.22. - A multicégek megadóztatásából lenne fedezete az európai minimálbérnek és minimálnyugdíjnak - ezt mondta az RTL Híradónak Dobrev Klára. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti listavezetője szerint a minimálbérnek el kellene érnie az átlagbér 60-70 százalékát. A politikus szerint létre kellene hozni az Európai Egyesült Államokat, és a bevándorlást is közösen lehetne jól kezelni. - Link:
//rtl.hu/rtlklub/hirek/dobrev-klara-europai-minimalbert-multicegek-megadoztatasa
Kapcsolódó cikkeink:
Pista bácsi mit akar? / Készült: 2019.11.27
Azt írja az újság, hogy már 791 000 000 000 forintot tolhatott a fociba az Orbán-kormány. Tessenek utána számolni a nulláknak, szerintem ez 791 milliárd, azaz ennyiszer ezer millió. Ennyi pénz szerintem nincs is. Ez már olyan virtuális dolog, mint például, hogyha fölkelek, nem fáj minden tagom, azt sem hiszi el senki. Én legfőképp. Én olyankor azt akarom, hogy teljék le a reggeli üzembe helyeződésem – két-három bögre kávé, pár cigaretta, fél-, háromnegyed óra -, ennyi kell, hogy elérjem az üzemi hőfokot. Én ilyenkor nem akarok semmi egyebet.
A kereszténység viszonya a csirkelábhoz / Készült: 2019.11.04
“A következő évtized feladata, hogy az ország utolérje az Európai Unió életszínvonalának átlagát, de ez nem járhat a keresztyén és nemzeti identitás elvesztésével.” – Ezt a baromságot Gulyás Gergely mondta, a leglényege pedig az, fennáll a veszély, hogyha mondjuk a magyar nyugdíjas nem két csirkelábat szopogat vacsorára, hanem éppen hármat, akkor egyből elveszik a sosemvolt hite, alámerül a hedonizmusba és franciául kezd társalogni, “Tapossátok el a gyalázatost” rikácsolja, sőt, “Ecrasez les infâme”, ilyeneket mond, és a bádogbánosok menekülni kényszerülnek.
Magyarországon elkezdődött a társadalom halála – Interjú Inotai Andrással / Készült: 2019.10.30
Inotai András professzor, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének főtanácsadója szerint Magyarországon olyan zárványok keletkeztek, amelyek csak arra jók, hogy a népbutító kormányoknak négyévente két kiló lisztért szavazatot adjanak. Reményt csak a legutóbbi önkormányzati választás ad, ami halványan azt mutatja, kezdenek ébredezni az emberek.
Emelés helyett csak díszutalvány – Lemaradtak a nyugdíjak a bérek mögött / Készült: 2019.08.27
A nyugdíjemelési szabályok 2011-es szigorítása miatt havonta 7500 forinttal kisebb ellátást kapnak az idősek. Ennek fényében már másként fest az egyszeri választási rezsiutalvány.
Markó Beáta: 9000 forintért 3 év szabadságvesztés / Készült: 2019.08.25
A felcsúti nemzetvezető vezérkarának valószínűleg hosszas fejtörésébe került és még több munkájába kidolgozni a főnöktől érkezett „hogyan adjunk, hogy ne adjunk” utasítás részleteit. Mondanunk sem kell, hogy mint minden problémát, ezt is játszi könnyedséggel sikerült megoldaniuk.
Kiflicsücsök / Készült: 2019.08.14
Semjén Zsolt, minősített szarvasgyilkos Assisi Szent Ferenc szobránál kurválkodott Csopakon, fölavatva azt és beszélve róla, hogy a természetben mindenkinek megvan a saját helye. Igaza van, az övét is tudjuk. Nem ott, hanem egészen máshol lenne, mégsem ott van, ahol lennie kellene. Szent Ferenc az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje, ezen kívül apostoli szegénységben élt, sőt, madarakkal suttogó is volt, Semjén Zsolt meg az, aki. Meghatározhatatlan organizmus, legfőbb ismertetőjegye, hogy imád állatokat gyilkolni, ilyképp ez a fellépése maga az anakronizmus.
