A kereszténydemokrácia lett a fügefalevél, amely takarja Orbán illiberalizmusát
- Részletek
-
Készült: 2018. május 20. vasárnap, 15:08
-
Találatok: 1679
Alaposan rápiríthattak az Európai Néppárt vezetői Orbán Viktorra, aki hirtelen kiderítette, hogy nem illiberális, hanem kereszténydemokrata államot épít. Csakhogy ez nem igaz.
A névazonossága ellenére mi sem áll távolabb az európai kereszténydemokratáktól, mint az Orbán-féle autoriter kormányzás, amelyet a kormányfő múlt heti parlamenti „székfoglalója” alapján mostantól hivatalosan ugyanezen politikai eszmerendszer követőjének kell tekinteni. Egy illiberális politikai alakulatot a Fideszt is tagjai közt tudó Európai Néppárt sokáig nem is szívesen tűrne meg a soraiban, de – a közelgő EP-választásokra is tekintettel – lehet, hogy a vezetői egyelőre behunyják a szemüket, látva, hogy Orbán átfestette a cégért. Mert az ő esetében nincs másról szó. Volt ő már minden, liberálistól illiberálisig, ideológiai kacskaringóit szinte lehetetlen már követni, s láthatóan ő maga sem veszi komolyan azokat.
Orbán ízig-vérig pragmatista politikus, a hatalom megszerzése és megtartása érdekli, az ideológiai háttér csak politikai marketing, külső máz a rendszeren. S most, hogy az illiberalizmus, úgy tűnik, nehezebben vállalható Európában, a miniszterelnök rácsavarodott a kereszténydemokráciára. Csakhogy hiába mondja, hogy mostantól kereszténydemokráciát épít, az szögesen ellentétes a politikájával.
Az Orbán utóbbi években követett lépéseit megideologizáló politológusok a magyar miniszterelnököt Carl Schmitt német politikatudós követőjének tartják. Schmitt alapvetése szerint a politika lényege a barát és az ellenség megkülönböztetése, s a politika e harc logikája mentén szerveződik. Az eszközök nem számítanak, csak a győzelem. Orbán ebben láthatóan követi tanítómesterét, csakhogy ez a politikai filozófia élesen ellentmond a kereszténydemokráciának. Orbán szerint ők „régi vágású” kereszténydemokráciát akarnak, de nem véletlen, hogy annak egyik megalapozója, Jacques Maritain francia katolikus filozófus gondolatait Schmitt rémálomnak nevezte.
Orbán már a parlament előtt elmondott miniszterelnöki beszédében is úgy indokolta mostani fordulatát, hogy ellentmondásba került alapvető kereszténydemokrata értékekkel.
„A globális ideológiákat elvetjük, mert hiszünk a nemzet fontosságában, és semmilyen nemzetek feletti üzleti vagy politikai birodalomnak nem akarunk teret engedni Magyarországon”
– mondta Orbán akkor, amikor kifejtette a szerinte „kompakt kereszténydemokrata világlátás és rendszer” lényegét. Holott ha valami, akkor a kereszténydemokrácia ennek épp az ellenkezője. Eleve globális ideológia, a kereszténység az alapja, s ahogyan azt Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa kifejtette: „A XX. század tragédiái abból fakadnak, hogy mindenki elsősorban német, francia, olasz, angol volt, és csak másodsorban keresztény és katolikus.” Szerinte
„a nemzet érték, senki sem akarja vitatni, ám ahol abszolút értéknek tekintik, ott veszélyessé válik”.
Ezt érzékelte a második világháború borzalmai kapcsán, s éppen emiatt indította el a későbbi Európai Unió elgondolását három katolikus, kereszténydemokrata politikus, a francia Robert Schumann, az olasz Alcide de Gasperi és a német Konrad Adenauer. Schumann így fogalmazta meg céljukat: „A kereszténydemokrácia megvalósításának nagyszabású terve Európa felépítésében ölt majd testet.” Azaz olyan, nemzetek feletti politikai birodalmat képzelt el, amely kereszténydemokrata törekvéssel Orbán immáron 2030-ig meghirdetett politikai programja teljesen szemben áll.
De szemben áll a kereszténydemokrácia olyan értékeivel is, mint például a szolidaritás, a hatalmi ágak elválasztása, a szabadság és a szubszidiaritás. A kereszténydemokrata kormányok alakították ki a szociális piacgazdaság rendszerét Európában, amelynek lényege az volt, hogy senkit sem hagynak az út szélén, ami Orbán felfogásában legfeljebb a saját párttársai körére vonatkozik. Az ő gazdaság- és társadalompolitikája azonban szegényellenes, a társadalmi hierarchia alján lévők nem érezhetik a szolidaritás eszméjének érvényesülését.
A hatalmi ágak elválasztásának Orbán szóban a híve, a gyakorlatban azonban úgy tekint magára, hogy a többség őt választotta meg, ő a szuverén vezető, akivel szemben nem lehet ellenpólus. Ezért ülnek a parlamentben mamelukok, ezért darálta be az Alkotmánybíróságot, ezért van az ügyészség kézi vezénylés alatt, s ezért törekszik most arra, hogy a bíróságokat is a saját uralma alá vonja.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 18-án. / © MTI / Máthé Zoltán
A szubszidiaritás olyan kereszténydemokrata ideológia, amelyre az egész Európai Unió épül, s lényege a „kevesebb államot és több társadalmat”. A kereszténydemokrácia lebontani kívánja az államot, minél kevesebb helyen szeretne állami beavatkozást, s nem – mint Orbán teszi – mindenekfölöttivé varázsolni az állami hatalmat. Ez a kereszténydemokrata törekvés pontosan azt szeretné elérni, hogy az állam csak olyan területeken működjön, ahol feltétlenül szükséges, s vonuljon ki onnan, ahol például a civil szféra vagy az önkormányzatok el tudják látni a dolgokat. Orbán viszont éppen hogy gleichschaltolná a civil szférát, zavarja, ha a saját hatalmi erőközpontjától független szervezetek működnek. A szubszidiaritás egyben decentralizációt is jelent, ami élesen ellentétes Orbán politikájával, például a közigazgatásban. Az önkormányzatok elöljáróságokká degradálása épp a jelenlegi kormányzati ciklus egyik nagy, megcélzott feladata.
Orbán félremagyarázza a kereszténydemokráciát akkor is, amikor azt mondja, hogy
„mi nem vagyunk liberálisok, és nem liberális demokráciát, hanem kereszténydemokráciát építünk”.
A kereszténydemokrácia és a liberalizmus ugyanis számos közös értéket vall, s ezt egykor még Orbán is jól tudta. Mint két évtizede egy Antall József emlékének szentelt konferencián kifejtette:
„Szerintem ő ugyanazzal az értetlenséggel állt a magukat kereszténydemokratáknak valló, de a liberalizmust szitokszóként használók előtt, ahogyan Deák Ferenc állt volna azok előtt, akik azt mondják neki, hogy szabadelvűsége miatt nem képviseli a nemzeti ügyet, és hadilábon áll a kereszténydemokrata gondolattal.”
Akkor még sehová sem vezető, abszurd és militáns gondolatoknak nevezte azoknak az elképzelését, akik szerint a szabadelvűség és a kereszténydemokrácia nem egymással összeegyeztethető fogalmak és értékek. Ám – mint az utóbbi években kiderült – Orbán Viktor számára az ideológia nem más, mint „politikai termék”, s ebből tudható, hogy most a kereszténydemokráciát is csak fügefalevélként szeretné használni autoriter kormányzása leplezésére.
kolozsvaros.com
De mitől lehetne más ez a reménytelenül elmebeteg helyzet? / 2018.05.21.
Keresztény/keresztyén ünnepi jó reggelt kívánunk mindenkinek! Abból az alkalomból, hogy megérkezett a Szentlélek hozzánk, bűnösökhöz, romlottakhoz, eltévelyedettekhez is. Mármint amennyiben a Szentlélek nem csak a Semjén Zsoltokhoz, meg a kétharmadhoz érkezett meg. Arra gondoltam, hogy ebben az emelkedett pillanatban, miközben egyesek a hitüknek megfelelően, lehetőleg csendben, magukba szállva próbálják megragadni a pünkösd lényegét, miközben a kettesek számára ez semmi különöset nem jelent, és miközben a hármasok téglaporosra döngetik az álszentségtől amúgy is repedező mellüket, hogy ők mekkora nagy keresztények, idepakolom Márfi Gyula veszprémi érsek pünkösdi üzenetét, amely az egyik kormánypropagandát és álhíreket gyártó oldalon jelent meg.
Kapcsolódó cikkeink:
Ideje lenne, hogy Európa kiokádja magából ezeket / Készült: 2018.05.15
Nagy ámulattal olvastam a minap a Magyar Időkben Szájer József, a Vasárnapi újságnak adott rádióinterjújának kivonatát, összefoglalóját, nem tudom micsodáját. Olvasás közben arra gondoltam, hogy milyen érzés lehet azzal a (téves) tudattal élni, hogy valaki egy örök meg nem értett zseni, a világ vezetésére elhivatott szupertehetség és a világ ezt nem értékeli, nem becsüli. Sőt, folyamatosan támadja. Mert a világ, Európa, ezen belül Magyarország és a polgárok egy része nem hajlandó igazodni ahhoz az irányvonalhoz, amit Orbán Viktor és baráti köre – közöttük Szájer József – meg szeretne szabni számukra.
Berend T. Iván: Az unióellenesség ma nevetséges, a nacionalista politika Magyarországon mindig hatalmas károkat okozott / Készült: 2018.05.12
Kétszer építette föl önmagát. Magyarországon az Akadémia elnöke, a kultúrpolitika vezető embere, a rendszerváltás egyik előkészítője, az ’56-os forradalmat rehabilitáló úgynevezett történelmi albizottság elnöke volt. Mindenkit váratlanul ért, amikor 1990-ben Los Angelesbe költözött, és a UCLA professzora lett. Kapcsolatai az óhazával szórványosak, de mivel kutatási területe Kelet-Európa, folyamatosan követi a hazai eseményeket. Ezt vártuk-e az átalakulástól? Hittünk-e abban, hogy ott fogunk tartani, ahol ma tartunk? Közös sínen halad-e Magyarország és a megtalált Európa? – kérdeztük Berend T. Ivántól.
Vallási alapú kapavágás ásóval / Készült: 2018.05.08
Ezt is megértük. Áder János környezetvédő, horgász és hobbi-köztársasági elnök felkérte Orbán Viktor amatőr focistát és befejezetlen ügyvédet – akit onnan ismerhet a köznép, hogy ő az ország leggazdagabb emberének a szomszédja -, hogy legyen kedves és alakítson kormányt. Miután régi ismerősök ők ketten, Orbán Viktor hajlik a kérésre és alakít. Azt mondta – nyilván könnyek között, de én sajnos nem voltam rajta az eseményre meghívottak listáján, így csak a fantáziámat hívhatom segítségül -, hogy a kétharmados felhatalmazást a háromharmad érdekében fogja felhasználni. Na, itt a baj!
