Ideje lenne, hogy Európa kiokádja magából ezeket
- Részletek
-
Készült: 2018. május 16. szerda, 00:43
-
Találatok: 1435
Nagy ámulattal olvastam a minap a Magyar Időkben Szájer József, a Vasárnapi újságnak adott rádióinterjújának kivonatát, összefoglalóját, nem tudom micsodáját. Olvasás közben arra gondoltam, hogy milyen érzés lehet azzal a (téves) tudattal élni, hogy valaki egy örök meg nem értett zseni, a világ vezetésére elhivatott szupertehetség és a világ ezt nem értékeli, nem becsüli. Sőt, folyamatosan támadja. Mert a világ, Európa, ezen belül Magyarország és a polgárok egy része nem hajlandó igazodni ahhoz az irányvonalhoz, amit Orbán Viktor és baráti köre – közöttük Szájer József – meg szeretne szabni számukra.
Az interjúból igen jól kidomborodik az a speciálisan paranoid irányvonal, amit ez az érdekközösség – a volt kollégisták – rá akarnak erőltetni mindenre és mindenkire. Most éppen a kereszténydemokráciának elnevezett dolgot. Mert azt találták ki, hogy ők kereszténydemokraták és ez az egyetlen helyes út. Aki nem így gondolja, az ellenség, aki nem kér az ő kereszténydemokráciájukból, az egy utolsó geci, Magyarország és Európa elárulója.
Nem újkeletű ez a beteges gondolkodás abban a brancsban, ahová Szájer is tartozik. Már az indulástól kezdve, amikor a kollégiumban kifundálták, hogyan is tudnák megkaparintani az országot és hogyan tudnák a saját céljaik érdekében felhasználni azt, ezekben az elképzelésekben nem szerepeltek olyan pitiségek, mint emberek, elvek, önálló akarat és hasonló, Orbánék számára értékelhetetlen lomok.
Amikor Szájer József a saját ujjával pötyögte be a számítógépébe az alaptákolmányt, mely semmi másról nem szólt, mint az Orbán-klán elképzeléseiről és érdekeiről, akkor sem merült fel egy pillanatig sem a gondolat, hogy az Alaptörvény egy társadalmi szerződés, azt meg kellene vitatni a társadalommal és közösen határozni róla. Fenéket! Orbán nyilván megszabta a kereteket, hogy milyen legyen, Szájer leírta, bevezették. Pont. Az alaptákolmány innentől kezdve nem társadalmi szerződés, hanem diktátum.
Ahogy diktátum volt az illiberális demokrácia és diktátum a legújabb rögeszme, a kereszténydemokrácia. A világon egyetlen olyan kormány, sem kormányfő nincs, aki parancsba adhatja egy országnak, annak lakóinak, hogy ők mától kezdve márpedig kereszténydemokraták lesznek, mert őfényessége ezt akarja, társai a meggazdagodásban pedig ezt hirdetik teli pofával.
Ki kérte, pláne ki hatalmazta fel Orbánt, Szájert, vagy bármelyik szabadon választott disznópásztort, hogy mindannyiunk nevében kijelentsék: márpedig ez az ország kereszténydemokrata, imádkozzunk testvéreim? Én például a büdös életben nem voltam, nem is leszek kereszténydemokrata, sem keresztény, sem illiberális. Ezzel szemben végtelenül dühít, hogy az én adómból élő illetők, akiknek a feladata az lenne, hogy az én érdekeimet képviseljék oly módon, hogy keretet szabnak az ország működésének és azon belül a létező legnagyobb szabadságot biztosítják ahhoz, hogy én a saját meggyőződésem és akaratom szerint éljek, rátelepszenek mindenre, beleugatnak a legbenső magánügyeimbe, a szemem láttára szétlopják az országot és engem merészelnek minősíteni és pocskondiázni, amennyiben nem bégetek a nyájjal.
Mi van, ha az ország lakóinak egy része nem óhajt kereszténydemokrata lenni, nem akarja számolatlanul önteni a pénzt az egyház feneketlen zsebébe, nem akar ragaszkodni az ezeréves hagyományokhoz, amikről azt sem tudni, mi a francot akarnak jelenteni? Mi van akkor, ha élünk itt néhányan, akik egy haladó, modern, huszonegyedik századi országot akarunk, megfelelő színvonalú – és még véletlenül sem a kormány politikai érdekeit szolgáló – oktatással, jó egészségügyet akarunk, működő gazdaságot, ahol nem egy jól körülhatárolható bűnbanda gazdagodik napról napra, hanem az átlag magyar ember valósíthatja meg a céljait tehetsége és képességei szerint? Mi van, ha jó minőségű utakat akarunk, fejlett infrastruktúrát, hazai ipart, társadalmi szolidaritást, jogbiztonságot, megfelelő béreket, politikamentes magánéletet?
Tudom, mi van akkor, legalábbis Orbán bűntársai szerint. Akkor hazaárulók, aljas liberális szemetek, az ország ellenségei, hitetlen kutyák vagyunk.
Szájer József legalábbis ezt hirdeti teli pofával akkor, amikor kijelenti – mert lényegében erről szól ez az interjú -, hogy Orbán Viktor (és persze az udvartartása) az egyedüli jó választás, az ő parancsainak kell engedelmeskedni, abban kell hinni, amiben éppen akkor ő hisz, de legalábbis meghirdeti, mi a koncepció és aki nem így tesz, az szánalmas féreg és pusztulni fog.
Ideje lenne már, hogy Európa felfogja, micsoda kártékony fertőzést hordoznak ezek az alakok és kiokádja magából őket, mint egy romlott ételt.
hvg.hu
Szájer: Merkel és Macron után Orbán a harmadik vezető Európában / 2018.05.16.
A Fidesz európai parlamenti képviselője egy erős alákérdezésekkel megtámasztott Magyar Idők-interjúban védte meg a mundér becsületét. - Szájer József globalistának és brüsszelitának nevezte azokat a politikusokat, akik szerinte az EU intézményrendszerét saját nemzetükkel szemben használják, illetve saját hazájuk megbüntetését sürgetik. Ilyenek egyes magyar ellenzéki EP-képviselők is, de „a magyar választók már több európai és hazai választáson is minősítették az ilyen magatartást” – tette hozzá.
Kapcsolódó cikkeink:
Vallási alapú kapavágás ásóval / Készült: 2018.05.08
Ezt is megértük. Áder János környezetvédő, horgász és hobbi-köztársasági elnök felkérte Orbán Viktor amatőr focistát és befejezetlen ügyvédet – akit onnan ismerhet a köznép, hogy ő az ország leggazdagabb emberének a szomszédja -, hogy legyen kedves és alakítson kormányt. Miután régi ismerősök ők ketten, Orbán Viktor hajlik a kérésre és alakít. Azt mondta – nyilván könnyek között, de én sajnos nem voltam rajta az eseményre meghívottak listáján, így csak a fantáziámat hívhatom segítségül -, hogy a kétharmados felhatalmazást a háromharmad érdekében fogja felhasználni. Na, itt a baj!