Nagy bajban vagyunk - Drámai adatok az OECD-jelentésben

Részletek

Készült: 2015. november 11. szerda, 01:32

Print 

Találatok: 2463

Még mindig a nemzetközi listák végén kullogunk az életminőséget jelző valamennyi felmérés szerint. Nem javulnak a halálozási statisztikáink, az állam keveset költ az egészségügyre, az emberek túl sokat fizetnek gyógyszerekre - olvasható a világ fejlett ipari országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 34 tagországának egészségügyét összehasonlító, néhány napja nyilvánossá vált jelentésben.

Sorra jelennek meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzései, amelyek segítenek abban, hogy a kormányzati propagandától független, reális képet kapjunk a magyarországi eredményekről. A napokban hozták nyilvánosságra a világ 34 fejlett ipari országának 2013. évi egészségügyi adatsorait, amelyek nem hogy nem mutatnak érdemi javulást az utóbbi időben készült összehasonlító elemzésekhez képest, de drámai adatsorokkal sokkolják a magyar közvéleményt.

Romló életkilátásaink

Az OECD 34 ország halálozási statisztikáinak összehasonlításakor az utolsó előtti helyre rangsorolta Magyarországot a születéskor várható élettartamot rögzítő táblázatban. Minden évben nő valamicskét a hazai átlag is, de soha nem tud annyival emelkedni, hogy csökkentenénk a fejlett országokban várható életkilátásokhoz képest mért lemaradásunkat. Két éve még mindig ott tartottunk, hogy egyedül a mexikóiak éltek rövidebb ideig nálunk, és ez vélhetően semmit nem változott tavaly és az idén sem. A magyar férfiak még most is 5 és fél évvel rövidebb életre számíthatnak, mint az átlag. A 77,8 év helyett nekik csak 72,2 év jut, miközben az olasz, spanyol, svájci vagy japán férfiak kilátásai már túl vannak a 80 éves határon is. A nők átlagos 83,1 évét már jobban megközelítjük, de a 79,1 évünkkel még így is rosszul állunk. A sort hosszú ideje a japánok vezetik, náluk már mindkét nem átlépi a nyolc évtizedet, a férfiak ugyan "csak" 80,2, de a nők már 86,6 évre számíthatnak születésükkor.

Amikor azt kutatjuk, miért rosszabbak a magyarok kilátásai, talán érdemes visszatekinteni a szervezetnek arra, a nyáron megjelent elemzésére is, amelyben átfogó képet vázoltak az ország helyzetéről, megállapítva, hogy a jólét szintje a tagállamok között Magyarországon a legalacsonyabbak között van. Az OECD úgynevezett Better Life indexe alapján a szervezet kimondta, hogy nálunk a társadalmi egyenlőtlenség és a szegénységi ráta drasztikusan nőtt az utóbbi években (a szegénységi ráta azt mutatja meg, hányan élnek a nemzeti medián jövedelem 50 százalékánál kevesebb pénzből adózás után). 2007-ben még csak a magyarok 6 százaléka tartozott ebbe a körbe, de 2013-ban már 10 százalék fölött volt az arány. Az emberek közszolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyei is tovább romlottak, nincs pénzük utazni és megugrott azok aránya is, akiknek alig jut ennivalóra.

Ezeket az adatokat is érdemes fejben tartani, mielőtt az egészségügyi statisztikák részleteit vesszük elő, már csak azért is, mert amikor például azt látjuk, hogy Közép-Kelet Európában általában nagy a különbség a várható élettartamban az iskolai végzettség szerint, és Magyarországon is több mint 10 évvel tovább élnek a diplomások, mint a legkevesebbet tanulók, akkor érdemes azt is megnézni, vajon mekkora társadalmi csoportról beszélünk. Az OECD jóllét jelentése ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben relatíve magas a középiskolát végzettek aránya Magyarországon, addig továbbra is a nemzetközi átlagnál kevesebben rendelkeznek felsőfokú diplomával. Ismert, hogy a kormány az elmúlt években szűkítette a továbbtanulás lehetőségeit, ám hazánk kilátásait ezen a területen az is rontja, hogy a közoktatásra hosszú évek óta keveset költünk, amivel - áttételesen - szintén rontjuk a jövő nemzedék életkilátásait is.

Egészségvédő a diploma

Az iskolázottság és a halálozási adatok összefüggései persze az életmód számtalan apró részletéből vezethetők le, és ebből a szempontból alapvető, hogy a képzetlen, iskolázatlan csoportok többet isznak és dohányoznak. Az egészségkárosító magatartások értékelésekor egyébként is a legrosszabbak között szerepelünk. A kormány ugyan az utóbbi években sok intézkedést hozott a dohányzás visszaszorítására, amit azonban hazai népegészségügyi szakemberek is egyoldalúnak ítélnek. Kökény Mihály volt miniszter például a napokban épp a Népszavában fogalmazott úgy: a tiltások és adóemelések rendszere azért nem hozott látványos javulást, mert nem volt elég erős mellette az oktatás, tájékoztatás. Így aztán nem véletlen, hogy a drágulás ellenére nem cigarettáznak sokkal kevesebben, sőt, a tizenévesek körében még valamelyest emelkedett is a dohányosok száma.

Ugyanilyen felemás a helyzet, amikor az OECD a magyar népesség elhízását vizsgálja. Az összehasonlító adatokból ugyan az látszik, hogy már sok gyümölcsöt eszünk, de a zöldségekkel még mindig hadilábon állunk, vagyis a táplálkozási és mozgási szokásainkon még nem látszanak az egészségfejlesztési programok eredményei, amely nyilván szintén visszavezethető a rossz életkörülményekre. Mindezek következtében a vezető halálokok nemzetközi statisztikáiban rendre a legrosszabb helyek valamelyikén végez Magyarország...

... Mindebből következhetne, hogy igazuk van a politikusoknak, amikor a költségvetés összeállításakor nem adnak sokkal több pénzt a rendszer - különösen a kórházi rendszer - eddigiek szerinti működtetésére, hiszen az utóbbi években beleöntött százmilliárdokat, az új egészségügyi államtitkár szavaival élve szivacsként, látható eredmények nélkül szívta fel a rendszer. Ám ha ennyi minden kiált az ellátórendszer reformjáért, nem érthető, miért az eddigi kórházi szerkezet konzerválásába tették bele a lezárult uniós fejlesztési ciklus legnagyobb, 60 milliárdos egészségügyi fejlesztési csomagját.

Ahogyan tehát eddig is biztos volt, az OECD legfrissebb egészségügyi elemzése is megerősíti: nem lesz könnyű dolga Ónodi-Szűcs Zoltánnak, ha tartani akarja a szavát és a pácienseket az alapellátás felé akarja terelni a jobb ellátás érdekében.

Pedig zsebből fizetünk

Jogos, hogy ennél jobb eredményeket várunk az egészségügytől, hisz a GDP-arányos magyar egészségügyi kiadás ugyan kevesebb a 34 tagállam átlagos költésénél, de több, mint a nálunk jobb adatokat felmutató szlovák vagy lengyel közkiadás. Közben pedig a magyar emberek egyre többször és egyre mélyebben kénytelenek belenyúlni a zsebükbe, ha orvosi ellátásra vagy épp gyógyszerekre van szükségük. Az OECD jelentése szerint ugyanis az ilyen célú kiadások 30 százalékát már közvetlenül a lakosság fizeti, míg a sokkal jobban élő franciáknál és briteknél ez az arány alig 10 százalék. A kilátásainkkal kapcsolatos illúziókról pedig jobb, ha egy időre lemondunk; a nemzetközi összehasonlítás szerint orvosaink még csak-csak lesznek, megvan az utánpótlás, de az biztosnak látszik, hogy nem lesz, aki gondozzon bennünket. A 34 tagállam között ugyanis Magyarország fizeti a legrosszabbul nővéreket.

Drága piruláink Évente átlagosan csaknem 150 ezer forintot (503 dollárt) költünk gyógyszerre - derült ki az OECD tanulmányából, mely szerint az összes egészségügyi kiadás 35 százaléka pirulákra megy el, az átlagos 20 százalékkal szemben. GDP-arányosan a magyaroknál csak a görögök hagynak több pénzt a patikákban, bár összegszerűen az amerikaiak költenek gyógyszerre a legtöbbet. A statisztikából azt is látni lehet, az erre kiadott összeg fele állami támogatás, vagyis az OEP által finanszírozott patikaszerekről van szó.

Teljes cikk: http://nepszava.hu/cikk/1075811-nagy-bajban-vagyunk---dramai-adatok-az-oecd-jelentesben/

OECD Economic Outlook, Volume 2015 Issue 2
DOI:10.1787/eco_outlook-v2015-2-en / 2015. november

Sokat iszik, korán hal, folyton orvoshoz jár, ki az?
Miben járunk élen, hol vagyunk sereghajtók a fejlett világban? A héten jelent meg az OECD 2015-ös egészségügyi jelentése, amiből megtudhatjuk, mennyit iszik, meddig él és meddig marad egészséges az átlagmagyar.

200 háziorvosi körzet maradhat üresen - 2015. okt. 26. - Az ATV Start vendége Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár.

Az Egyenes Beszéd vendége Kovácsy Zsombor - 2015. okt. 20. - Normális esetben az egészségügy működtetőinek és a betegeknek az érdekei egy irányba hatnak, de ma Magyarországon ez nem mindig van így, mondta Kovácsy Zsombor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Nem lesz életpálya-modell az egészségügyben? - 2015. okt. 20. - Az ATV Start vendége Pusztai Erzsébet egészségügyi szakpolitikus, MOMA.

Várható bérrendezés az egészségügyben? - 2015. okt. 14. - Az ATV Start vendége Komáromi Zoltán háziorvos, szakpolitikus, Együtt.

Ónodi-Szűcs Zoltán az új egészségügyi államtitkár - 2015. okt. 13. - Az Esti Start vendége Havas Szófia egészségpolitikus, MSZP.

Kapcsolódó RTL híradók:

• Felmond, mert nem ért egyet a kamarával
  2015.09.01. - Felmondott munkahelyén és elhagyja a csecsemőápolói pályát Sándor Mária. A fekete ruhás nővérként ismertté vált ápoló azt mondta, így tiltakozik az ellen, hogy továbbra sem javult az egészségügyi dolgozók helyzete. Sándor Mária az idősgondozásban szeretne dolgozni, segédápolóként, mert így nem kell, hogy tagja legyen a szakdolgozói kamarának. Szerinte a kamara nem képviseli megfelelően a szakdolgozókat.
• FESZ: Nem áll meg a nővérek elvándorlása
  2015.07.23. - Ismét egyre több ápoló készül külföldre, mert csalódottak a július 1-től beígért, de szerintük nem teljesített béremelés miatt - ezt állítja egy egészségügyi érdekképviselet. Az egészségügyért felelős államtitkárságon azt mondják, a kormány betartotta az ígéretét. A béremelésben érintett egészségügyi dolgozók bruttó 10-15 ezer forintos fizetésemelést kapnak.
• Ismét tüntettek az elégedetlen egészségügyi dolgozók
  2015.07.01. - Egyebek között életpályamodellt, béremelést és biztonságosan működő egészségügyet szeretnének. Két demonstráció is volt, mivel a szakdolgozói kamara nem szeretett volna az Őszintén az Egészségügyért Akciócsoporttal közösen tüntetni.
• „Szegénykórházzal” tiltakoznak egy héten át
  2015.06.23. - Elavult kórházi eszközökkel berendezett sátort állított fel a több szervezetet is magába foglaló Őszintén az Egészségügyért Akciócsoport a Nemzetgazdasági Minisztérium épületénél. Azt szeretnék megmutatni, milyen nehéz körülménynek között, és milyen kevés pénzért kell dolgozniuk nap mint nap az ápolóknak, orvosoknak.
• Penész, málló vakolat a kórházas képeken
  2015.06.08. - Koszos WC-k, bogarak. Megdöbbentő fotókat készítettek egészségügyi dolgozók a magyar kórházakról. A Független Egészségügyi Szakszervezet a Facebookon felhívást tett közzé: arra kérte az ápolókat, orvosokat, fotózzák le, hogy milyen körülények között kell dolgozniuk. Ezzel szeretnék felhívni a kormány figyelmét a szerintük súlyos hiányosságokra. Az intézményeket fenntartó Állami Egészségügyi Ellátóközponttól szintén fényképeket küldtek, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy a szakszervezet fotói a valóságnak csupán egyik oldalát mutatják meg.
• Erdélyben építene kórházat a magyar kormány
  2015.06.06. - Zombor Gábor egészségügyi államtitkár az RTL Híradónak azzal érvelt, hogy a határon túli magyarok egyre gyakrabban vesznek igénybe magyarországi ellátást, és alig maradt Romániában magyarul beszélő orvos. A beruházást a nagyváradi református közösség kezdeményezte, a miniszterelnök pedig teljes mellszélességgel kiáll mellette az államtitkár szerint. Az MSZP viszont provokációnak tartja az erdélyi kórház tervét a magyar egészségügy jelenlegi, szerintük katasztrofális állapota miatt.
• Keveslik a tervezett béremelést
  2015.05.30. - Béremelésért tüntettek péntek késő délután a szociális dolgozók. Nem bérpótlékot, az egészségügyi bértáblához hasonló béreket szeretnének. Azért vonultak az utcára, mert szerintük az eddigi egyeztetések nem működtek.
• Több pénzt szeretnének az egészségügynek
  2015.05.29. - Nincs elegendő pénz az egészségügyre a jövő évi költségvetés tervezetében. Ezt állítja a Rezidensszövetség és a Kórházszövetség is. A tervezet szerint 51 milliárd forinttal, azaz két és fél százalékkal fordítana többet a kormány az egészségügyre az idei évhez képest.
• Segít lecserélni a régi gépeket az EU
  2015.05.14. - Lecserélhetik az elavult CT és MR készülékeket a kórházakban egy uniós pályázatnak köszönhetően. Az új készülékekre szükség is lesz, ha a parlament megszavazza, júliustól minden daganatgyanús beteget két héten belül ki kellene vizsgálni. Ha nem tartják a határidőt, vagy nem találnak daganatot, a szolgáltatóknak nem fizetnék ki a vizsgálatot. Az egészségügyi államtitkárt hiába kérdeztük többször is, nem árulta el, hogy akkor ki fogja kifizetni az 50-80 ezer forintos vizsgálatokat.
• Zombor: igazuk van a tüntetőknek
  2015.05.13. - Mindenben igazuk van a tüntető szakdolgozóknak - ezt mondta az egészségügyi államtitkár, mikor kedd este átvette a demonstráló egészségügyi dolgozók követeléseit. Több ezren, főleg ápolók tüntettek, a többi közt magasabb fizetést követeltek, és azt, hogy jobb munkakörülmények között dolgozhassanak az egészségügyben. Zombor Gábor azt mondta, az, hogy lesz-e béremelés, nem rajta múlik.
• Feketében vonultak fel az ápolók
  2015.04.25. - Nem bírják tovább a túlórákat, a megaláztatást és azt, hogy néha már a betegeknek sem tudnak úgy segíteni, ahogy arra felesküdtek - ezt mondta több nővér is azon a figyelemfelhívó sétán, amelyet az egészségügyben dolgozó ápolók szerveztek ma délelőtt Budapesten. Béremelést, megfelelő oktatást és munkájuk megbecsülését kérték. Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de nem akartak nyilatkozni.
• Szolidaritásból feketébe öltöztek
  2015.04.20. - Az állam feladata megfelelő körülményeket biztosítani az egészségügyben. Ezt mondta Rétvári Bence parlamenti államtitkár hétfőn az Országgyűlésben. Az ülésen több ellenzéki párt is feketében jelent meg. Ezzel fejezték ki szolidaritásukat az ápolók felé, akik a hétvégén tartották a szakma gyásznapját, és fekete ruhában dolgoztak, mert szerintük tarthatatlan az anyagi helyzetük.
• MB: Egészségügy: több pénz nélkül nem megy
  2015.03.26. - A magyar egészségügy nem lehet jobb sokkal több pénz nélkül. Magyarország évek óta nemzeti össztermékének nem egészen 8 százalékát költi egészségügyre. Csakhogy ennek több mint egy teljes harmadát mi, állampolgárok fizetjük a saját zsebünkből.
• „Méltánytalannak érzik a feltételeket”
  2015.03.13. - Még az eddigieknél is több orvos mehet külföldre, ha a kormány a jelenlegi tervek szerint szeretné végrehajtani a béremelést az egészségügyben. Ezt a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke mondta az RTL Híradónak. Az orvosok fizetését a tervek szerint 100-200 ezer forinttal növelnék, cserébe viszont nem fogadhatnának el hálapénzt és alá kellene írniuk, hogy itthon dolgoznak tovább.
• Betarthatatlan lenne a szerződés?
  2015.02.26. - Az RTL Híradó által megkérdezett orvosok nem írnák alá a béremeléshez kötött kötelezettségvállalást. Az egészségügyi államtitkár a hét elején jelentette be, hogy az orvosok bére havonta akár 200 ezer forinttal is nőhet, ha cserébe vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt, és nem mennek külföldre dolgozni. Az orvosok szerint ez betarthatatlan.
• Kórházszövetség: Jóval több pénz kell az egészségügyre
  2015.02.14. - Feleannyi ápoló dolgozik itthon, mint a nyugat-európai országokban, és a fizetésekben már a szomszédos országoktól is leszakadt Magyarország - ezt mondta Híradónknak a Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint az átlagéletkor magas, az utánpótlás pedig kevés, ezért is kellene a mostaninál jóval több pénzt fordítani az egészségügyre. Az emberi erőforrások minisztere szerint sehol nem tökéletes az egészségügy, és ösztöndíjakkal próbálják majd itthon tartani az ápolókat.
• HK: Egy nővér megdöbbentő vallomása az egészségügyről
  2015.02.11. - Mária évtizedek óta nővér, koraszülötteket gondoz. Imádja a munkáját, és a lelkesedését még a rossz egészségügyi állapotok sem tudják megtörni. Azt mesélte nekünk, hogy az egészségügyet szerinte jórészt már csak a benne dolgozók lelkesedése működteti. Mária most megtörte a csendet, és kíméletlen őszinteséggel beszélt a viszonyokról a nővérek és a betegek kiszolgáltatottságáról. És már annyira elkeseredett, hogy még a nyilvánosságot is vállalta. Moskovics Judit riportja.
• Hónapokat kell várni CT-re és MR-re
  2015.02.03. - Az RTL Híradó több intézményt is megkeresett, a legtöbb helyen már csak májusra tudtak volna időpontot adni a fontos diagnosztikai vizsgálatokra. De olyan centrum is van Budapesten, ahol 4-5 hónapot kell várni. A híradónknak nyilatkozó egészségügyi szakjogász szerint ez főként a daganatos betegek kezelésében okozhat problémát.
• Kórházi ágyakat szüntethetnek meg
  2015.01.31. - Ha bevezetik a kormány egészségügyi átalakításokkal kapcsolatos elképzeléseit, több kórházi ágy szűnhet meg, mint amennyi egy egész kórházban van. Ez derült ki abból a dokumentumból, amelyet a Blikk szerzett meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól.
• Még több orvos ment külföldre
  2015.01.30. - Még a korábbinál is több fiatal orvos ment külföldre tavaly. Az egészségügyi engedélyezési hivatal adatai szerint nem hogy csökkent volna az orvoselvándorlás, a fiatal és az idős orvosok között még többen is mentek külföldre dolgozni. Sokan rögtön az egyetem után, de két olyan orvos is volt, aki 70 is elmúlt, mikor külföldre ment.