Hírek

Újabb brüsszeli eljárás? - Állami segítséggel keresi degeszre magát az offshore-cég

Részletek
Készült: 2015. április 28. kedd, 22:37
Print 
Találatok: 2139

ovi_seggekBrüsszel ismét kilátásba helyezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, ezúttal az energiaszabályozás miatt. Mielőtt bárki úgy gondolná, hogy Brüsszelnek a rezsicsökkentéssel van problémája, már az elején le kell szögezni, hogy nem.

Ennél egy sokkal bonyolultabb üggyel kapcsolatban vetett fel súlyos problémákat az Európai Unió: egy miniszteri rendelettel ugyanis a kormány megkerülte a földgázvásárlásra vonatkozó szabályokat, majd ahelyett, hogy a jóval olcsóbban vásárolt földgáz az államot gazdagította volna, vagy a rezsicsökkentés része lett volna a kizárólagos hozzáférés, az állam a MET nevű, offshore hátterű céggel fölöztette le a olcsó gázból származó profitot. Így tudott az állami Magyar Villamos Művek (MVM), az állami megtakarítás helyett az offshore hátterű MET óriási magánprofitot termelni, 2012-ben például 50 milliárd forintot.

Az ügy ráadásul egészen 2011-ig nyúlik vissza, hiszen a MET magyarországi leányvállalata azóta keresett hatalmas pénzeket az MVM és a magyar állammal kötött megállapodásoknak köszönhetően. A kormánynak köszönhetően a rezsi-milliárdok végül egy offshore eredetű vállalatnál landolnak, ráadásul az sem elhanyagolható, hogy mind a Fidesznek, mind pedig az oroszoknak előnye származik a MET sikertörténetéből.

Újabb brüsszeli eljárás

Brüsszel ismét kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen, ezúttal az energiaszabályozási problémák miatt. (Akit érdekel, hogy mi is pontosan a kötelezettségszegési eljárás, egy régebben készült elemzésünkben elolvashatja.)

Az EU-n belül a szerződések őreként számon tartott Európai Bizottságnak  az akadékoskodó brüsszeli bürokratáknak jelenleg azzal van problémájuk, hogy a MET a magyar államnak köszönhetően soron kívül tud hozzájutni a Magyarországot az ausztriai Baumgartnerrel összekötő gázvezeték kapacitásaihoz (HAG-vezeték), ez pedig szabálysértésnek minősül. Normális esetben ugyanis a gázvezetékek kapacitásához olyan árveréseken lehet hozzájutni, ahol egyek félnek sincs előnye, és minden érdeklődőnek azonos feltételek mellett van hozzáférése. A MET viszont, egy miniszteri rendeletnek köszönhetően soron kívüli hozzáférést kapott a gázvezetékhez, részben ezért hatalmas profitra tett szert 2011 óta (erről majd kicsit később).

A Bizottság minden országban vizsgálja, hogy a helyi jog megfelel-e a harmadik energiacsomag előírásának, ennek megfelelően pedig nemcsak Magyarországon, hanem több másik országban is eljárásokat indíthat.

Magyarországon számos olyan pont van, amellyel kapcsolatban kifogást emelhet az Unió. Ide sorolható például az energiahatóság függetlensége, vagy a rendszerhasználati díjak kiszabásának módja. A Bizottság szerint például nincs rendben, hogy a miniszter határozza meg a rendszerhasználati díjakat, de az sem, hogy a különböző fogyasztócsoportok számára akár más-más díjat számíthatnak fel a nagy nyomású gázhálózat használatáért, mivel ez utóbbi ütközhet a diszkriminációmentesség elvével.

A MET története
A történet középpontjában a MET Holding nevű cég magyarországi leányvállalata, a MET Magyarország Zrt. áll. A MET Holding AG tulajdonosa 40 százalékban a MOL, maradék 60 százalékban pedig különböző offshore háttérrel rendelkező cégek. A történet 2011-ig nyúlik vissza, és pontról pontra összeszedjük, hogyan sikerült a MET-nek lefölöznie a hatalmas nyereséget:
  • 2011-ben a kormány úgy döntött, hogy az egyszerre hőt és áramat termelő erőművek (nagyobb hatékonyságot jelentett ez a forma) nem kapnak többet a KÁT-ból (kötelező áramátvételi rendszer), ez pedig azt jelentette, hogy nem tudtak több kedvezményt nyújtani több városnak.
  • A kormány úgy kompenzált, hogy rendeleti úton biztosítottak olcsó gáz a pórul járt városoknak. Ehhez 585 millió köbméter gázt szabadítottak fel a biztonsági tartalékokból.
  • Mint ahogy már korábban is írtuk, a gázvezeték kapacitásokhoz egyenlő hozzáférést biztosító árveréseken lehet hozzájutni, a kormány azonban megkerülte ezt a szabályt arra hivatkozva, hogy rendkívüli visszapótlásra van szükség. Ellátásbiztonságra hivatkozva aukció nélkül hozzá lehetett férni a HAG-hoz. Rendkívüli pótlás címen 2,9 milliárd köbméter gázt lehetett behozni nagyon olcsón (miközben 585 millió köbmétert szabadítottak fel korábban), ráadásul a miniszteri rendeletet évről évre meghosszabbították, legutóbb 2015 nyaráig. Amióta az E.on hazai gázüzletága az MVM-hez került, azóta az egyetlen kedvezményezett az MVM, illetve annak gázkereskedője az MVMP.  ÉS ITT JÖN A LÉNYEG: Itt lép be a képbe a MET, mivel ahelyett, hogy a MVM az olcsóbb gázzal az államot gazdagította volna, vagy a rezsicsökkentés része lett volna a kizárólagos hozzáférés, a MET nevű cég fölözte le a olcsó gázból származó profitot.
  • A modell nagyon egyszerűen működött/működik: a MET leányvállalata, a METI megvásárolja az olcsó gázt nyugaton, majd a határon eladja az MVMP-nek. Ők kihasználva a HAG-gázvezetékhez tartozó árverés nélküli ingyenes hozzáférést, áthozzák a gáz Magyarországra, majd még ugyanazon a napon eladja a MET-nek. A MET ezután a gázt már bármekkora haszonnal  továbbértékesítheti Magyarországon lefölözve a nyereséget.

 

A magyar gázrendszer. Forrás: gurulohordo.blog.hu

Egyszerűbben összefoglalva:
  1. Az MVMP egy miniszteri rendeletnek köszönhetően verseny nélkül jutott hozzá a gázvezeték kapacitásához, azonban az olcsóbb gázzal nem a magyar állam vagy a magyar emberek gyarapodtak.
  2. Az MVMP minimális felárral adta tovább a MET-nek az áthozott olcsó gázt, közben pedig az állami vállalat veszteségessé vált, miközben a 2000-es évek elején még jelentős nyereséget termelt, kisegítve a költségvetést. Az MVM-et az utóbbi években a költségvetésnek ki kellett segítenie, tehát egy pénzszivattyúvá vált.
  3. A nyereség a MET kezében landolt, amelynek tulajdonosi háttere zavaros, jórészt offshore-cégekből áll, de 40 százalékban tulajdonosa például a MOL is, amelybe 2011-ban vásárolta be magát az állam.


A MET sikertörténete számokban is mérhető: 2012-ben például a konszolidált adózás előtti eredménye közel 50 milliárd forint volt. Ennek egy része nagy valószínűséggel az MVMP-ügyletből származhatott.

Hogy milyen problémákat lát ezzel kapcsolatban az Unió?

- Mint már írtuk, sérül az egyenlő hozzáférés lehetősége és számos versenyjog azáltal, hogy a MVMP ingyenes hozzáférést kapott a kapacitásokhoz ellátásbiztonságra hivatkozva.

- Mindezt egy miniszteri döntésnek köszönhetően, amelyet azóta számos alkalommal meghosszabbítottak. Nincs rendben, ha egy miniszter rendeletben ilyen döntéseket hozhat, ráadásul az energiahatóság működését alááshatja, a rendszerhasználati díjak számításával kapcsolatban.

- Az még inkább nincs rendben, hogy végül egy kiskaput kihasználva egy kétes hátterű céghez jut a gáz, aki aztán szabadon értékesítheti azt a piacon hatalmas nyereséggel.

Teljes cikk: http://tenytar.blog.hu/2015/04/27/ujabb_brusszeli_eljaras_allami_segitseggel_keresi_degeszre_magat_az_offshore-ceg

Korábbi cikkek:

  • Hízik a MET a magyar gázpiacon - 2015. február 12.
    A MET veszi át a GDF Suez szabadpiaci gázkereskedelmi portfólióját - közölték a cégek. A GDF Suez Energia Holding Hungary Zrt. július 1-jével megszünteti szabadpiaci földgáz-kereskedelmi tevékenységét Magyarországon, a cég a MET Magyarország Zrt.-vel megállapodott a szabadpiaci gázkereskedelmi portfóliójának átvételéről - tudatta a két cég közös közleményben az MTI-vel csütörtökön. A vételár üzleti titok.
  • A legtöbb pénzt most így lehet csinálni Magyarországon - 2015. január 15.
    A MET hatalmasat keresett a földgázon 2011 óta. - Kellett ehhez a kormány és az állami MVM sok segítsége.- Az oroszok is benne vannak. - Miközben a MET sok pénzt fial, addig a vele üzletelő MVM állami támogatásra szorul.
  • Mit csinált Orbán Viktor Svájcban? A Karib-tenger orosz kalózai már a spájzban vannak - 2014. november 10.
    A svájci sajtó az utóbbi napokban felfigyelt arra, hogy a magyar miniszterelnök fél éven belül már másodszor járt magánúton az alpesi országban. A látogatásról szóló hazai hivatalos indoklásokat fenntartásokkal kezelik, figyelmüket inkább egy, a svájci Zug kantonban bejegyzett offshore cég tevékenysége köti le, amely szerintük közvetítő-szerepet játszik orosz energetikai ügyletekben és több szálon is kötődik a magyar miniszterelnökhöz.
  • Offshore cégeknél landoltak a rezsimilliárdok - 2014. január 27.
    A távhősök támogatásának árnyékában offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami MVM kereskedőcége, a szálak kajmán-szigeteki, ciprusi, svájci cégekhez vezetnek. Hogy levigye az árakat, a kormány rátenyerelt a nyugati irányból érkező olcsó gázforrásra, azt ígérve, hogy abból majd közintézményeket, megszorult távhőtermelőket segít. Ezzel egy időben viszont helyzetbe hozott egy homályos tulajdoni hátterű magáncéget is, amelynek egy év alatt elképesztő mértékben, tízmilliárdokkal ugrott meg a nyeresége. A szerződések felkerültek az internetre.