Pintér szerint még jobbak is voltunk a mentésben, mint más országok
- Részletek
- Készült: 2013. március 17. vasárnap, 22:23
- Találatok: 1281
Nincs már elzárt település, nincs járhatatlan út az országban – mondta vasárnap délutáni sajtótájékoztatóján Pintér Sándor. A belügyminiszter szerint a legnagyobb gond az, hogy 75 településen nincs még áram, ennek a fő oka, hogy a gerinchálózatról 240 oszlopot tört szét a vihar. A belügyminiszter szerint „Európa eddig legnagyobb márciusi viharát éltük át”, Nyugat-Európában több mint 1200 kilométeres dugó volt, ehhez képest „más országokban 2,5-3 nap alatt tudták az úton rekedteket kimenteni, elhárítani a károkat”. 
Megjegyzés: mondjuk ki bátran - MEGINT GYŐZTÜNK!
Rosenberg Ádám főszerkesztő Szaniszló Ferenc Táncsics-díjáról - Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője március 15-a alkalmából Táncsics Mihály-díjat adományozott Szaniszló Ferencnek, az Echo TV műsorvezetőjének, aki közismert rasszista, antiszemita nézeteiről. A kitüntetése ellen az újságíró szervezetek nem tiltakoztak. Csak egy online szerkesztőség, a Pest Megyei Hírhatár tett közé nyílt levelet, amelyben azt is írták: „Számunkra a Táncsics-díj a mai naptól elvesztette hitelességét és jelentőségét.” Az internetes újság főszerkesztője, és tulajdonosa a 168ora.hu-nak elmondta: úgy érezték: a sajtószabadság megcsúfolását nem lehet szó nélkül hagyni. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja
Pintér SMS-t küldött, és eljutott Tatára - A Belügyminisztérium SMS-ben ad tanácsot az ítéletidőben elakadt autósoknak, mit tegyenek, ha kifogy kocsijukból az üzemanyag. A tanács késői, ráadásul sok érintetthez el se jutott. Kora délután a Belügyminisztérium SMS-t küldött – alighanem a cellainformációk alapján – azokra a mobiltelefonokra, amelyek azokban a térségekben vannak, ahol a havazás és a hófúvás miatt ezrek akadtak el az utakon. Az üzenet így szól: „Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium.”
A kormányfő valószínűleg úgy kalkulál, hogy nem kerülünk ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Egy olyan színjátékot fogunk látni, melyben az energiacégek játsszák a mumust, akik aknamunkájukkal kijárták az EU-pénzek felfüggesztését Brüsszelben. - Az elmúlt két napban ismét elemében volt Orbán Viktor: aktivitása és kijelentéseinek karcossága újra azt sugallják, hogy megint előtérbe kerül a szabadságharcos retorika. Az a gyanúnk, mindez annak a jele, hogy a kormány végleg letett arról, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás (EDP) alól. Ha pedig ez valóban így van, akkor mostantól tényleg tombolni fog az a valami, amihez képest az eddigi unortodoxia csak szolid játszadozás volt.
Jánosuk és Elnökük úgy döntött, hogy elkerülendő a “káoszt” és a “törvénytelenséget”, mostantól Magyarországon legyen Káosz és Törvénytelenség! Tehetett volna másképpen is?
A New York Times oldalán Paul Krugman blogjában Kim Lane Scheppele részletesen válaszol azokra a magyar hivatalos megnyilatkozásokra, miszerint az alkotmánymódosítás körüli lárma teljesen felesleges, hiszen csupán technikai kiigazításokról van szó. A princeton-i alkotmányjogásznő abból indul ki, hogy ha Áder János aláírja a dokumentumot, akkor több mint 20 évre visszamenőleg eltörlik az Alkotmánybíróság emberi jogvédő határozatait, és visszavonják azokat az engedményeket, amelyeket a magyar vezetés az eltelt három nehéz évben Európának tett, miközben a Fidesz-kormány egyre inkább magához ragadta a hatalmat. „A módosítás köde” című elemzés sorra veszi a legfontosabb európai kifogásokat.
A köztévé híradójában jelentette be a köztársasági elnök, hogy aláírja az alkotmánymódosítást, függetlenül attól, hogy az tetszik-e neki, vagy sem. Az államfő beszédében közölte: annak figyelembevételével hozta meg döntését, hogy megfogadta, Magyarország köztársasági elnökeként maradéktalanul viselni fogja az alaptörvényben rá rótt felelősséget.
A forint kilenc hónapos mélypontra esésével párhuzamosan mára öthavi csúcsra ugrott a magyar állam piac által árazott csődkockázata. Az országkockázati mutatószám emelkedése azonban egyelőre nem váltott ki kötvénypiaci eladói hullámot sem a devizaalapú, sem a forintalapú államkötvény piacon. Figyelmeztető azonban az, hogy a gazdaságpolitika iránti bizalmat tükröző hosszabb futamidejű kötvényhozamok emelkednek, illetve a külföldiek forintalapú állampapír állománya 4,5 hónapos mélypontra esett. Az állampapírpiaci szereplők körében az egyik legfontosabb témává kezd előlépni, hogy a külföldi befektetők meddig nézik türelmesen a forint esését, illetve azt a gazdaságpolitikát, amely a jegybanki devizatartalékok apasztásán keresztül mérsékelné a nemzetgazdaság devizaadósságát devizahiteles mentőcsomagok keretében.
Az a néhány művelt és bibliofil magyarországi ember, aki még nem vonult belső, avagy külső emigrációba, s ma is hajlandó nyomon követni azon Gyalázat eseményeit, melyeket idehaza “Közélet“-nek neveznek (netalán azokat még szóvá is tenni), szinte naponta/hetente döbben rá, hogy a 80-100 esztendővel ezelőtt élt íróink-költőink korabeli helyzetleírásai mennyire “űlnek” jelenlegi viszonyainkra. Nekem a hétfői Orbán-beszédről ezúttal József Attila jutott az eszembe. /