Hírek

Mit jelent, ha a kormány elnézést kér és sok sikert kíván?

Kremlinológiai rovatunkban a hét legfurcsább belpolitikai megszólalását, a Jóri Andrásnak írt keddi Trócsányi-bocsánatkérést elemezzük történeti kontextusában.

Kedden Trócsányi László igazságügy-miniszter az adatvédelmi biztosi tisztség 2011 végi megszüntetése miatt a ciklusának felénél kirúgott Jóri András elnézését kérte, és a történtekért „sajnálatát fejezte ki”. Emellett megállapította, hogy „a magyar adatvédelem magas színvonalának előmozdítása közös cél, amelynek eléréséhez hozzájáruló további szakmai munkásságához” Jórinak sok sikert kívánt.

A politikai sajtó a radikáljobbos portáloktól a Magyar Nemzeten át a baloldali sajtóig teljes értetlenséggel fogadta a jelenséget, így azon kívül, hogy bizony volt itt egy európai bírósági ítélet (amit amúgy a szövege felében hivatkozik is a közlemény), nem is kommentálta senki érdemben az ügyet. Így aztán a TASZ, a Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet másnapi válaszközleménye (a miniszternek minden magyar állampolgártól kellene bocsánatot kérnie, vissza kell állítani a megszüntetett intézményt) sokakban azt a téves látszatot kelthette, mintha a jogvédő szervezetek minden ok nélkül osztanák agresszív kismalacként az européer minisztert. Pedig van itt vitatkoznivaló, még ha persze nem is az a legfontosabb, hogy kitől kell bocsánatot kérni.

Nem annyira a mi előrelátásunkat, hanem az Európai Bíróság gyakorlatának következetességét dicséri, hogy már 2012 januárjában, a kötelezettségszegési eljárás bejelentésekor azt írtuk,

„hogy mi történik így Jóri Andrással és Péterfalvi Attilával, azt ebben a pillanatban megtippelni is nehéz. Ez a hiba a közjog rendes logikáján belül nem orvosolható: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az újévi pezsgőpukkantáskor létrejött, az adatvédelmi biztosi tisztség megszűnt: ezzel még nem is lett volna baj. Ám Jóri megbízatása is megszűnt, ami viszont a közösségi jogba ütközik. Hasonló helyzetet a magyar Alkotmánybíróság Szász Károly első PSZÁF-elnökségének törvényi megszüntetésekor úgy oldott fel, hogy az új szervezetet (és vele az új vezetők megbízatását) nem bolygatta, csak az alkotmányellenesen kirúgott elnöknek nyitotta meg a kompenzációt. Ez itt – már önmagában a Bizottság lendületét, illetve a csere óta eltelt rövid időt nézve – biztosan nem lesz elég.”

Az áprilisi luxemburgi ítélet ugyanis tényleg elvetette azt a magyar érvelést, hogy a Péterfalvi Attila NAIH-jának létrehozása miatt már nem orvosolható alkotmányosan a jogsértés, valamint elutasította azt a magyar kérést, hogy az ítélet hatálya a NAIH létrehozását ne érintse. A Fideszre tehát visszahullott a probléma tartalmi része is, de a súlyát sokat csökkentette az időmúlás, illetve az, hogy bár biztosan tudhatta, hogy az ügyet bukni fogja, mégis kivárta a bírósági döntést.

Jóri Andrást ugyanis 2008. szeptember 29‑én választotta meg adatvédelmi biztossá az Országgyűlés, így hatéves megbízatása idén szeptemberben járt volna le. A bírósági ítélet ugyan hangsúlyozza, hogy az csak a jogsértés megállapításáról dönt, az annak felszámolásához szükséges intézkedések irányát és annak tartalmát csak egy esetleges újabb eljárásban bírálja el, de az azért elég egyértelmű, hogy az eredeti ciklus hátralévő részére történő visszahelyezés biztosan követelmény lett volna. Ez azonban – és ezt a kormány valószínűleg még annyira sem sajnálja őszintén, mint Jóri Andrást – most már lehetetlen, illetve értelmetlen. Azon viszont már jobb eséllyel lehet majd vitatkozni, hogy mi az a minimum, ami a jövőre nézve következik az ítéletből azon kívül, hogy Jóri személyes kártalanítása biztosan.

Teljes cikk: http://atlatszo.hu/2014/07/11/mit-jelent-ha-a-kormany-elnezest-ker-es-sok-sikert-kivan/

Kapcsolódó cikkek: