Hírek
Alacsony a potenciális növekedés
- Részletek
- Készült: 2014. május 20. kedd, 11:44
- Találatok: 1318
Török Ádám szerint a tőkebeáramlás valahol Eger–Szolnok vonalában megállt - A magyar potenciális növekedés üteme alacsony lehet, mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia új főtitkára. A közgazdász szerint az oktatás mellett az egészségügyi rendszert is fejleszteni kellene, hiszen nem egy kisebb város népessége is súlyosan csökkenhet, ha tovább romlik a helyzet
– Négy éve nem volt olyan alacsony a magyar államcsőd valószínűsége, mint most. A befektetők egyre jobban bíznak az országban?
– A CDS-felár csökkenése két tényezőnek tudható be. Az egyik, hogy a magyar gazdaság teljesítménye tényleg javult az elmúlt egy-két évben, a másik az általános nemzetközi hangulatjavulás. A korábban több ezres görög CDS-mutató már csak 3-400 bázispont körül van, a magyar pedig a legrosszabb időben, 2008 őszén 800 volt, már csak 300 alatt van. Vagyis a nemzetközi hangulat javult, és bízzunk abban, hogy nincs buborék a piacokon.
– A forint árfolyama viszont tartósan 300 felett van az euróval szemben. Mennyire optimális ez az árfolyam?
– 12-14 éve a forint ereje miatt panaszkodott számos vállalatvezető, akkor 220-230 volt az euró ára. Az exportőrök most nem látszanak annyira elégedetlennek, bár jelentős részük kis hozzáadott értékű termékeket visz ki, vagyis nem járnak annyira jól a leértékelődéssel, mint ahogy sokan gondolják. Néhány hete 320-340 forintos eurót jósoltak sokan, ahhoz képest erős a jelenlegi árfolyam. Persze, a tankönyvi közgazdaságtan alapján el lehet gondolkozni azon, hogy mi lehet a forintnak az egyensúlyi árfolyama, ez jelenleg szerintem a 300-310 közötti sávban képzelhető el. Ez valószínűleg a gazdaság szereplői által elfogadható szint. Az utóbbi néhány évben a 250 helyett inkább a 300-hoz szoktak hozzá, és kezdtek alkalmazkodni.
– Jelenleg az infláció már kiveszett a gazdaságból, a foglalkoztatottság és a beruházások is növekednek. Mégis, a legtöbb közgazdász azt mondja, hogy a magyar potenciális növekedés 1 százalék körül van. Miért ilyen alacsony?
– Félek, hogy igazuk van, és tényleg 1 százalék a potenciális növekedés.
A magyar gazdaság hosszabb távra visszatekintve soha nem büszkélkedhetett magas potenciális növekedési ütemmel. Pár évvel ezelőtt, amikor a szlovák csoda elindult, és évente akár 7 százalékkal növekedtek, nekünk akkor is legfeljebb 3 százalék volt a potenciális növekedési rátánk. Magyarországon tartós okok állhatnak az alacsony növekedési ráta mögött. Az alacsony, GDP-arányosan 18-19 százalékos beruházási ráta elindult felfelé, de még nagyon sokat kell javulnia. A regionális és az oktatáspolitika is befolyásolja a potenciális növekedést.
A regionális problémákat nem tudta megoldani egyik kormány sem 1990 óta, azóta folyamatosan nőnek a különbségek. Egy régió, a közép-magyarországi GDP/fő mutatója az EU-átlag felett van, a nyugat-magyarországi egy kicsivel alatta, a többi viszont a 80 százalékát sem éri el, és a legszegényebb magyar régiók a sereghajtók között vannak az unióban. Nagyon szétszakított regionális struktúrájú országról van szó. A munkahelyeket teremtő tőkebeáramlás valahol Eger-Szolnok vonalában megállt.
Persze Kelet-Magyarországra is ment néhány nagynevű multinacionális vállalat, de ez nem tömeges tőkebeáramlás. Nyugat-Magyarország egyes ipari központjaiban pedig már megfelelő telephelyet és munkaerőt sem találnak könnyen a befektetők, vagyis a regionális különbségeket komolyan enyhíteni kell. Az alacsony potenciális növekedés az oktatással is magyarázható.
Ebben az ügyben a magyar kormányzat elég szigorú és szűkmarkú, ami mögött költségvetési kényszer is van, de az oktatásba való komoly befektetés eddig az összes nyugati és ázsiai példa szerint kifizetődő volt. A kormány álláspontja, ha jól értem az, hogy csak minőségi oktatást finanszíroz, pedig véleményem szerint bármilyen oktatás jobb, mint a semmilyen...
Névjegy
1952-ben született Budapesten
1972–1976 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (mai nevén Corvinus Egyetem) közgazdászdiplomát szerzett
1985-ben a közgazdaságtudományok kandidátusa, 1993-ban akadémiai doktora lett
1999-től a Pannon Egyetem és a BME egyetemi tanára
1999–2000-ben az OMFB Hivatalának elnöke
2001-től az MTA levelező tagja
2007-től az MTA rendes tagja
2009-2010-ben a Költségvetési Tanács tagja
2014 májusától az MTA főtitkára
Teljes cikk: http://www.vg.hu/velemeny/interju/alacsony-a-potencialis-novekedes-427692
Közzététel: 2014. máj. 17. - Szép adat a 3,5 százalékos első negyedéves GDP adat, még a régióban is, de ez sok egyedi tényezőnek köszönhető - ezt Vértes András mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A GKI elnöke szerint saját magunkhoz képest dübörgő adatnak lehet nevezni a mostani gazdasági növekedést, de ez valójában nem tartós.
Megjelenés ideje: 2014. máj. 14. - Simor András volt a vendégünk, aki 14 hónapja nem jelent meg a hazai nyilvánosság előtt. Ő volt hat teljes évig a Magyar Nemzeti Bank elnöke, azóta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöke, londoni székhellyel. 2009-ben a Global Finance Magazine, 2010-ben az Euromoney folyóirat az adott évek legjobb jegybankárai közé sorolta őt, itthon mégis megannyi nemtelen támadást indított ellene leginkább a Fidesz-kormány. Hogy tekint vissza az elmúlt évekre és milyennek látja a világ, Európa és Magyarország gazdaságát? - ezek voltak az interjú fő témái.
Megjelenés ideje: 2014 ápr. 17. - Ha egy olyan fejletlen ország, mint Magyarország ilyen magas adóékkel dolgozik, az mindenképpen hátrányos -- ezt Bokros Lajos mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában az OECD legfrissebb jelentésével kapcsolatban.
További 28 videó a témában