Hírek

A szerk: Bátorság

Részletek: Készült: 2014. február 28. péntek, 08:00
Print; Találatok: 3091

A nagy rezsiháborúban a Fidesz élcsapata is csak addig rohan előre, amíg meg nem ijed saját árnyékától. A negyedik rezsicsökkentés lendülete mindenesetre megtörni látszik.

A forgatókönyv azért általában nem az, hogy Rogán Antal szakszerűen megfogalmazott kérését (miszerint hogy a rezsifórumon ezt igényelte a nép) alapos vizsgálatoknak veti alá a kormány. További jó hírként meg bejelentik, hogy ingyenesek lesznek azok az óracserék, melyek jó részéért eddig se kellett fizetni.

Van az úgy, hogy túl sok a frontvonal. A víz- és csatornadíj a szemétszállítással meg a kéménysepréssel együtt már a második rezsicsökkentésből is kimaradt, a harmadikban meg szóba sem került. De az idén a távhő ára sem mérséklődik már olyan mértékben, mint a villanyé vagy a gázé.

Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatókkal kíméletesen bánik a kormány a háborúban: a távhőcégeknek suttyomban vissza is csorgatják azt, amit nagy dérrel-dúrral elvesznek tőlük. Ezek után nem érdemes túlságosan meglepődni azon, hogy az alapdíjak eltörlésével sem kapkodnak. Ilyen ugyanis főképp a távhőszámlában van. A multiknak már szinte mindegy, hol vágják meg őket újabb pár milliárdocskával. Az önkormányzati cégeknek viszont nem. A hétfőn bejelentett törlésből ezért lett szerdára vizsgálat meg fogyasztóvédelmi eszköz. Hiába no: Rogán kerületi polgármesterként még nem érzi, milyen az, ha a saját közműcégét ütik. Ráadásul most annál a Főgáznál rendeltek el „átfogó vizsgálatot”, amelynek többsége eddig is a fővárosé volt.

Az kevéssé látható, hogy a nagy visszavonulásban a kormány miért nem rúgott még egyet az osztalékot hazavinni szándékozó multikba. De talán csak lendületet gyűjt hozzá.

Cikk: http://nol.hu/velemeny/20140227-batorsag

Kapcsolódó cikkek:

Hargitai Miklós: Rezsimítosz-rombolás
Készséggel elhisszük, hogy az Orbán-kormány szerint a XXI. századi Magyarország legnagyobb problémája (és az előző kabinetek legfőbb bűne) az energiaárak indokolatlanul magas szintje. Apró értelmezésbeli problémát okoz ugyanakkor, hogy egyrészt erről a súlyos nemzetstratégiai kihívásról egyetlen szót sem ejtettek a 2010-es választási programjukban, másrészt egészen 2012-ig tudomást sem vettek róla. Illetve utóbbi még így is erőteljes eufemizmus: a kormányzásuk első három évében durván növelték a rezsiköltségeket. - A KSH szerint 2010-ben 6,3 százalékkal nőttek a lakossági energiaárak. Nem utolsósorban azért, mert a „rezsicsökkentés kormánya” első intézkedései egyikével eltörölte a gázárkompenzációt, amivel a legkisebb jövedelemből élő mintegy 470 ezer ember számára azonnal 20 százalékkal megemelte a gázárakat. A következő évben szintén „az átlagot meghaladóan”, vagyis 5,7 százalékkal emelkedett a háztartási energiahordozók ára, felfelé tornázva nemcsak a rezsit, hanem az inflációt is. Majd, újra a KSH-t idézve: „2012-ben a háztartási energiahordozók esetében megszakadt az elmúlt években tapasztalt árnövekedési ütem lassulása, a drágulás mértéke (6,2 százalék) megközelítette a két évvel korábbi, magasabb szintet.”
Gázóra, villanyóra: eddig sem fizettünk
Aki nem akar magától új órát, vagy nem tette tönkre a mérőt, annak most sem kell fizetnie az óracseréért - állítják az áram- és gázcégek. Azt mondják, a mérőóra nem a fogyasztó tulajdona, annak időnként felmerülő kötelező cseréje sem az ő pénztárcáját terheli. Más a helyzet a vízóráknál, a mellékmérő ugyanis mindenkinek a sajátja, cserélni is saját pénzből kell. Csakhogy itt meg nagyrészt nem multik, hanem önkormányzati cégek állnak a háttérben. Ha rájuk terhelik, amit eddig az emberek fizettek, a pénzt szedhetik majd vissza adóból. Olyan, mintha a hentesnél a mérleget is nekem kellene kifizetnem – próbálta érzékeltetni Giró Szász András annak abszurditását, hogy az energiacégek a fogyasztókkal fizettetik meg a mérőóra cseréjének a költségét. Ezért a kormány szerdán úgy döntött, hogy a jövőben minden mérőórával kapcsolatos díjat fizessenek a cégek.