Hírek

Uj Péter: Hogyan lettünk Európa termelési központja?

Pont egy hete, hogy Európa termelési központja lettünk. Jegyezzük meg a dátumot, 2014. január 22. Nagy pillanat ez egy kis, illetve, miket beszélek, újra nagyra törő nép életében.

Pontosan emlékszem, hol voltam akkor: Budaörsről tartottam Budakeszi felé, amikor a rádióban fölcsendült a külügyi és külgazdasági államtitkár megnyugtató orgánuma: a Grundfos tatabányai szivattyúgyárában avatott új gyártósort. A beruházás jelentőségéről sokat elmond, hogy a mai napig egy szó sem került ki erről az eseményről a cég weblapjára. A Grundfos név csengése és a szivattyúgyár kifejezés teremtette metaforikus vibráció eleve izgalomba hozott, hát még a történelminek tűnő bejelentés! Micsoda pillanat: Európa termelési központja! Én már sajnos csak nagyon homályosan emlékszem arra az időre (hiszen egészen kisgyermekkoromban történt), amikor agrár-ipari országból ipari-agrár ország lettünk. Na, az lehetett hasonló élmény.

Ahogy az irodába értem, első dolgom volt megkeresni a történelmi bejelentés videóját a kormány weblapján. A mikrofonok elé lépő kispályás labdarúgó és nagypályás világutazó, Szijjártó Péter világgazdasági összefüggésekbe helyezte az új gyártósor avatását, és ebből a szempontból boncolgatta a kormány sikeresebbnél sikeresebb lépéseit. Európai termelési központtá az alábbi kontextusban váltunk: 2010-ben… „tűztük ki magunk elé azt a célt, hogy Magyarország legyen Európa termelési központja. Sokan megmosolyogtak minket 2010-ben ezen célkitűzés nyomán, mára azonban az eredmények igazolják ennek a döntésnek a helyességét, és elmondhatjuk, hogy Magyarország mára Európa egyik termelési központja lett. Ha összehasonlítjuk, hogy az ipar milyen mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság összteljesítményéhez, akkor ma Magyarország az Európai Unióban a harmadik helyen áll, kis lemaradással tehát versenyképesek vagyunk az első helyek tekintetében is.”

„…minden intézkedést, amelyet hoztunk, ezen a szemüvegen keresztül kell nézni”, mondta, és alighanem a saját vékony keretes, jellegzetes Szijjártó-szemüvegére utalt, mert minden más szemüvegen keresztül egész máshogy néz ki a valóság.

Hogy lettünk hirtelen Európa termelési központja, és mihez képest, amikor jelentősebb ipari kapacitás nem létesült az elmúlt négy évben, illetve ami mégis (Mercedes, Audi), azt véletlenül még a nemzetvesztő Gyurcsánybajnai dílelte le?

Gyorsan átnéztem néhány statisztikai kiadványt. Kétségtelen, hogy ezek régi-új ellenségünk, a nemzetközi tőkés imperializmus termékei, de a világban valamiért ezeket veszik komolyan. A World CIA Factbook szerint 2012-ben (ez a legutóbbi megbízható adat, a tavalyi gazdasági számokról még csak felületes becslések lehetnek) a magyar nemzeti össztermék (GDP) 3,3 százalékát adta a mezőgazdaság, 68,2 százalékát a szolgáltatási szektor, és 28,5 százalékát az ipar. 2010-ben viszont az ipar még 35,7 százalékát termelte a GDP-nek (2,8 százaléknyi mezőgazdaság és 61,5 százalék szolgáltatás mellett), és kapaszkodjanak meg, 2008-ban még 36,8 százalék volt az ipar részesedése (2,9 mezőgazd., 60,2 szolgáltatás).

Tehát 2010-hez képest mínusz 7,5 százalékpontos sikert tudunk felmutatni, már ha azt a mérőszámot vesszük, amelyet az államtitkár valamilyen rejtélyes okból kiemelt.

Na de hogy állunk az EU-ban? Ugyanebben a kategóriában, Szijjártó szerint a legjobb három egyike vagyunk. A túrót! Csehországban 38 százalék az ipar GDP-n belüli aránya, Szlovákiában 37 százalék, Romániában 35 százalék, Lengyelországban 32,2 százalék, Svédországban 32,1 százalék, Bulgáriában 30,3 százalék, Németországban 30 százalék, Észtországban 29,7 százalék. Ez eddig nyolc ország, amely megelőz ebben a kategóriában, de nem bogarásztam végig teljesen az adatokat. (A világátlag mellesleg 30,7 százalék.)

Egyébként ez a mérőszám egyáltalán nem mutatja meg egy gazdaság sikerességét vagy korszerűségét, a legfejlettebb országokban általában a szolgáltatási szektor adja a gazdaság teljesítményének legnagyobb részét, és részesedése folyamatosan nő.

De hát az államtitkár akart ebben a kategóriában versenyezni, nem? ...

Teljes cikk: http://nol.hu/lap/allaspont/20140129-hogyan_lettunk_europa_termelesi_kozpontja_

Kapcsolódó cikkek:

  • Zuhanórepülésben a forint, hol lesz a vége?
    Kétéves mélypontjára zuhant a forint, miközben a nemzetközi piacokon is egyre feszültebbé vált a helyzet. Az amerikai jegybank monetáris lazításának visszafogása, és a múlt héten kialakult feltörekvő piacokat sújtó pánik a hazai fizetőeszközbe is begyűrűzött, megmutatva, hogy koránt sem vagyunk annyira sérthetetlenek, mint ahogy azt a kormány hangsúlyozza. - A tartósan gyenge árfolyam elsősorban a devizahitelesek szempontjából rossz, hiszen mindjárt itt a következő hónap eleje, amikor a következő törlesztőrészletek fizetése esedékes. A gyenge árfolyam az államadósságra nézve sincs kedvező hatással, hiszen a még mindig magas devizakitettség mellett, a jelenlegi forint-euró árfolyammal számolva ismét 80 százalék felé kúszhat a GDP-arányosan számolt adósságszint. Nesze neked adósság elleni harc.

  • Törölték Bajnai Gordon bejegyzését Orbán Viktor Facebook-oldaláról
    Az Együtt-PM péntek délutáni sajtóközleménye szerint Bajnai Gordon „a Facebookon kommentálta Orbán győzelmi jelentést adó videóját, ám a posztot cenzúrázta Orbán Viktor, vagy azok, akik a nevében facebookoznak”. - „Csak a kozmetikázott adatok szépek, Miniszterelnök úr! Majd akkor lesz ok az örömre, ha versenyszférában alkalmazásban állók száma nem lesz hatezerrel alacsonyabb, mint 2010 azonos időszakában. Ha nem tizenkilenc és fél hónap lesz az átlagos munkakeresési idő, ha valaki munkanélkülivé válik. Ha a közmunka nem álcázott munkanélküliség lesz és a közmunkások bére nem lesz tizenkétezer forinttal kevesebb, mint 2010-ben” – írta az Együtt-PM közleménye szerint Bajnai Orbán Facebook-oldalára...
  • Orbán TV: "Különösen jó hírem van..."
    Lelkesítőnek nevezte a friss foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat a miniszterelnök, aki különösen jónak tartja a nők és a fiatalok foglalkoztatottságát. A kormányfő a szerdán megjelent adatokra csütörtök este egy Facebook-videó formájában reagált.

    - A videó mellett azonnal megjelentek a kommentek is. A többség üdvözölte a hallottak, de akadtak ellenvélemények is:
    - Elmentettem a vicces kategóriába
    - El vagy hízva Viktor!
    - Igen, közmunkából. Aki ennek tapsol, gratulálok!
    - Nahát, a forintról nem esett szó!

  • A CNBC címlapjára került Magyarország
    A CNBC amerikai gazdasági tévécsatorna is kiemelten foglalkozik a feltörekvő piacokat megrengető hullámmal. Legfrissebb összefoglaló anyagában külön megemlékezik arról, hogy a feltörekvő devizák közül a forint volt ma az egyik legnagyobb vesztes. A beszámoló azt feszegeti, hogy a forint lehet-e a következő argentin peso.
  • A vér szagára gyűlnek a spekulánsok
    Mind a piaci elemzésekből, mind a határidős árazásokból úgy látszik, hogy vége kellene lennie Magyarországon a kamatcsökkentési ciklusnak, sőt, emelésre lehet szükség. Matolcsy György MNB-elnök viszont tegnapi beszédében pont az ellenkezőjéről beszélt és így a forint, ami mellékesen a világ legrosszabb teljesítményét produkálta a mai napon, könnyen a spekulánsok célkeresztjébe kerülhet.
  • Megint nagyot ugrottak a magyar kötvényhozamok
    A forint kétéves mélypontra zuhanásával párhuzamosan az állampapírpiacon is idegesség jelei mutatkoztak ma, a hozamok "hullámvasútja" nyomán délutánra a referenciahozamok 16-41 bázisponttal ugrottak tegnaphoz képest. Figyelemre méltó, hogy hosszú hónapok óta most először a legrövidebb papírok hozama jelentősen felfelé elszakadt az aktuális jegybanki alapkamattól. Ez arra utal, hogy - amint arra már délelőtt felhívtuk a figyelmet - a piac kamatemelést kezdett beárazni az MNB-től. Az viszont - ahogy tegnapelőtt is írtuk - továbbra is nyugtató, hogy a külföldiek a jelek szerint nem szabadulnak tömegesen a magyar állampapíroktól a forint esése mellett sem. A török feletti 5 éves CDS-felárunk viszont egyúttal nyugtalanító.
  • Döntött a Fed, dől a forint: 312 fölött az euró
    Elszállt a magyar valuta, 310 felett nyitott, most már 312 felett van a forint euróárfolyama. Az amerikai jegybank tegnap esti lépése után elszabadult a piac. - Egy pillanat alatt könnyedén áttörte a 310 forintos lélektani határt a hazai valuta euróárfolyama. Az amerikai jegybank tegnap esti döntése után úgy tűnt: a piac talán elfogadja, hogy Magyarország az amerikai pénzcsapok fokozatos elzárása ellenére sem emeli a kamatokat. Az árfolyam nem ingott meg túlzottan az éjszakai kereskedésben, szerda este az eurót 308,15 forinton jegyezték, és csütörtök reggelre ugyan 309,33 forintra emelkedett a jegyzés, de volt ennél rosszabb is már tegnap. Aztán reggel a tőzsdenyitás előtt hirtelen 310 fölé került az árfolyam, és azóta is egyenletesen esik. Most már 312 felett járunk. - Az ok továbbra is ugyanaz: a túl alacsony magyar kamat. A Fed közleményében nem hagyott kétséget afelől, hogy csupán az amerikai gazdaság teljesítménye befolyásolja további lépéseit, és nem igazán törődik azzal, ezek mit okoznak a feltörekvő piacokon, így Magyarországon./li>
  • Pihenőt fújtak az európai tőzsdéken
    A tegnapi kereskedésben is a feltörekvő piacokról érkező negatív hírek tartották félelemben a piaci szereplőket, a helyzetet ráadásul a Fed bejelentése tovább rontotta. Az amerikai jegybank ugyanis tovább vágta az eszközvásárlások volumenét, és a keret további csökkentését helyezte kilátásba a következő üléseken. Mindezek miatt az ázsiai piacokon is az eladók diktálták az irányt. A nyugat-európai indexek az előző napi zárószintek közelében kezdték a kereskedést, és egyelőre itthon is irányt keresnek a befektetők.
  • Matolcsy nagy viharban csukta be az esernyőt
    Törökországból indult az aktuális devizapiaci válság, amely elsősorban a hozzánk hasonló helyzetben lévő, úgynevezett feltörekvő országokat sújtja. Több jegybank kétségbeesetten próbálja kamatemelésekkel megállítani devizája zuhanását, Matolcsy viszont arra tesz egyértelmű utalásokat, hogy őt ez az egész nem érdekli annyira. Miért függ ez össze, és miért gyengül emiatt ilyen nagyon a forint? Elmagyarázzuk. - ... Matolcsy György egy szerdai előadásában úgy beszélt, mintha szándékosan gyengíteni akarná a forint árfolyamát. Elmondta, az alacsony infláció miatt további tér nyílt a kamatcsökkentések előtt, aki ezzel nem ért egyet, annak nincs igaza, továbbá, hogy Magyarország nem Törökország. - Nem sokkal később Pleschinger Gyula monetáris tanácstag tartotta fontosnak megemlíteni a Reutersnek, hogy a magyar jegybanknak nincs árfolyamcélja.
  • Nem vagyunk Törökország...
    ... Az amerikai pénznyomtatás által generált likviditástenger buborékot generált a tõkepiac szinte minden szegmensében, de láthatóan a legkomolyabb egyensúlytalanságokat a fejlõdõ országokban váltotta ki. A QE-program lezárásával (úgy tûnik idén nyárig be is fejezõdik) azonban eltûnik a többletpénz, a piacok pedig ezt anticipálva megkezdték a kivonulást a mesterségesen magasba hajszolt feltörekvõ piacokról. A felfújt buborék elkezdett leengedni. A fejlõdõ világban kevesebb lesz a pénz, kisebb lesz az éltetõ likviditás, magasabbak lesznek a kamatok. Ez önmagában nem lenne baj, de a buborékok leeresztése általában nem mentes a pánikoktól, összeomlásoktól, és most éppen egy ilyen pánik közepén vagyunk. Hiába nincsenek meg azok az egyensúlytalanságok és problémák Magyarországon, mint Törökországban, a QE-buborék kipukkanása alól nem vonhatjuk ki magunkat. Nem vagyunk Törökország, ez igaz, de a törökországi eseményeket kiváltó globális tõkepiaci trendek itt is hatnak. Csak ismételni tudom ugyanazt, amit az elmúlt hónapokban többször leírtam: vagy magasabb kamat vagy gyengébb forint. Lehet választani.
  • Matolcsy: Nem vagyunk Törökország, folytathatjuk a kamatcsökkentést!
    A mai napon Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az American Chamber of Commerce üzleti fórumán adott elő a magyar gazdaság helyzetéről. Az elnök rendkívül optimistán számolt be a gazdasági folyamatokról és kitért rá, hogy az általánosan gyenge inflációs folyamatoknak köszönhetően folytatódhat a kamatcsökkentés. Utalást tett rá, hogy Magyarország nagyon különbözik Törökországtól, de az aktuális eseményekről és a forintról nem beszélt. Helyette inkább az előző jegybanki vezetésnek mondott újabb kritikát, illetve a magyar kormányt méltatta.
  • TÍZMILLIÓ SZARVASMARHA
    Az azeri kormány tízezer magyar szarvasmarha megvásárlásához szükséges költségvetési forrást hagyott jóvá. Ebből Szijjártó külügyi és külgazdasági államtitkár, a Száguldó Zseni mindjárt le is vonta azt a következtetést, hogy továbbra is a mezőgazdaság lehet a magyar-azeri gazdasági kapcsolatok zászlóshajója, jóllehet mindahányan arra számítottunk, hogy az erdőgazdasági kéziszerszámok alkalmazásának fejlesztési munkái kerülnek az együttműködés fókuszába, különös tekintettel az innovatív megoldásokra. - Tájékoztatása szerint megállapodás született a két ország közötti állategészségügyi együttműködésről is, mely azért tűnik roppant fontosnak, mert amennyiben a vadlibáknál is felmerül a keleti nyitás igénye, úgy Semjén fővadásznak még itt kell baltával agyonvernie minden egyes madarat, nehogy behurcolják a száj és körömfájást az azeri sztyeppékre, és a politikusainkkal is kellene valamit csinálni, tekintettel a szivacsos agysorvadás terjesztésének fenyegető veszélyére.


Megjelenés ideje: 2014 jan 30. - Tovább gyengült a forint: volt, hogy 312 forintnál is többet kértek egy euróért. Navracsics Tibor 2009-ben, még ellenzékiként - amikor az euró elérte a 300 forintos árfolyamot - azt mondta: ez a kormányzati politika kudarcát jelzi. A szocialisták most szinte ugyanezt állítják az Orbán-kormányról. Szerintük a forint gyengülése az orbáni gazdaságpolitika alapvető kudarca. Elemzők úgy látják: vagy marad a gyenge forint; vagy az MNB-nek fel kell hagynia a kamatcsökkentéssel.


Megjelenés ideje: 2014 jan 30 Összeadódott a nemzetközi hatás és felelőtlen monetáris politika - Békesi László szerint ez vezetett a drasztikus forintgyengüléshez.


Megjelenés ideje: 2014 jan 29. - A Fekete nap volt ez a forint számára és a forint zuhanása nagyon súlyos következményekkel fog járni a devizában eladósodott családok számára -- így értékelte a kialakult helyzetet Petschnig Mária Zita.