Hírek

Lemaradozó magyar gazdaság

Részletek
Készült: 2014. január 04. szombat, 16:20
Print 
Találatok: 1431

Visegrádi fejlődés: Lengyelország is lehagyta hazánkat az egy főre jutó GDP-ben - Magyarország immáron az utolsó helyen kullog az egy főre jutó GDP-t tekintve a visegrádi országok között. Szlovákia 2007-ben előzte meg hazánkat, Lengyelország az elmúlt évben.

A környező országok közül pedig éppen Románia jön a nyakunkra. A helyzet 2014-ben aligha javul: a hivatalos prognózisokban kétszázalékosra becsült gazdasági növekedéssel Magyarország legfeljebb csak tartani tudja a régiós ütemet, miközben az is kérdés, hogy a választásokat követően nem lesz-e szükség újabb költségvetési kiigazításra. Ez utóbbi ismételten negatívan hathat a bővülési – és így a felzárkózási – kilátásokra.

Az uniós csatlakozás egyik legfontosabb eleme volt, hogy az újonnan belépő tagállamok fokozatosan felzárkózhassanak a nyugati társadalmak termelési és életszínvonalához: a minden évben elkészítendő konvergenciajelentések elvben erről szólnak, nem a hiánycél eléréséről. Magyarország a belépéskor – tíz évvel ezelőtt – az uniós egy főre jutó átlag GDP 63 százalékát érte el, 2012-ben 67 százalékot.

A visegrádi államok közül tíz éve csak Csehország volt jobb helyzetben, 78 százalékról indultak (nem is jöttek sokkal feljebb), míg Szlovákia 57, Lengyelország pedig 51 százalékos szinttel következett a sorban. A lengyelek 2012-ben már a magyar szinten tartottak, szlovák szomszédaink pedig bőven e felett jártak: a visszaeső görögök előtt, 76 százalékon. A helyzeten az unortodox gazdaságpolitika tavalyi sikerei sem tudtak érdemben javítani: a régiós lemaradásunk nem csökkent./ Várkonyi Iván


Részletes adatokért klikk a képre!

A Defacto.ceu.hu-n közölt ábrákból az pedig látszik, hogy Magyarországon tavaly a harmadik negyedév végére sem sikerült az egy főre jutó GDP-t 10 ezer euró fölé vinni, miközben Lengyelországban stabilan tartották ezt a szintet. Igaz: a vásárlóerő-paritáson számolt (tehát az árkülönbségeket is kiszűrő) mutató esetében már jobban állunk, e szerint ugyanis legalább képesek voltunk tartani az ütemet a lengyelekkel. Magyarország az uniós csatlakozás óta eltelt tíz évben először tavaly vált a régió éllovasává a növekedést tekintve: a harmadik negyedéves növekedés üteme a legmagasabb volt a régióban.

Teljes cikk: http://nol.hu/gazdasag/20140104-lemaradozo_magyar_gazdasag

Kapcsolódó cikkek:

  • Csaba László: nincsenek meg a növekedés kézenfekvő alapjai
    A 2014-es költségvetésben elég optimista a kormány, miközben az látszik, hogy bár nem olyan intenzitással, mint a korábbi kormányok alatt, most is van választási kiengedés, szinte minden érdekcsoport "kap valamit" a kormánytól. Csaba László az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, ötletszerű gazdaságpolitikai irányba tolódtunk el, ennek azonban jellemzően nem nagyon vannak pozitív növekedési hatásai.
  • A kormány titkolná: megbukott az egész stratégia
    A kormányzati sikerpropaganda legfőbb eszköze, a rezsicsökkentés - amelyből a miniszterelnök szerint idén már háború is lesz - az ellenzéki kritikák szerint a levegőben lóg, nem kapcsolódik semmihez. Utóbbit bizonyítja, hogy a kormány nem hajlandó ellenőrizni, mi valósult meg eddig a két éve elfogadott Energiastratégiából. Nem sok. - ... A REKK (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) elemzésében megállapította, hogy totálisan szembemegy az Energiastratégiában megfogalmazott, energiafüggetlenségi célokkal az, hogy egyre több áramot hozunk be külföldről. A nettó import a teljes fogyasztáshoz képest a válság után nőtt, mára elérte a 20,7 százalékot, pedig néhány éve még csak 10 százalék körül volt. Idén nyáron volt olyan hónap, amikor az import aránya meghaladta a 35 százalékot. A Magyar Villamos Művek korábban 2020 és 2025 közötti új atomerőművi blokkokkal számolt, a projekt azonban már az előkészítési szakaszban megcsúszott, a tenderkiírást 2011 tavaszára tervezték, de még mindig nem történt meg. Szerintük a mostani ütemterv is "nagymértékben ambiciózusnak" tűnik, hiszen még a stratégiai partner sincs meg.
  • A piac nekünk is jobb lenne
    A GVH volt elnöke szerint aggasztó az államosítási hullám - Már a harmadik rezsicsökkentést tervezi a Fidesz, miközben a közműszolgáltató cégek a kiszámíthatatlan működési környezetre, növekvő veszteségeikre panaszkodnak. Bár a kormányzat képviselői cáfolják, az elemzők rendre megerősítik, hogy könnyen veszélybe kerülhet a biztonságos villany-, gáz- és távfűtés-szolgáltatás Magyarországon. Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal 1998–2010 közötti elnöke azt mondja, hogy ha a rezsidíjakat a kormány nem erőből, hanem a verseny kikényszerítésével, a szabályozott piac segítségével igyekezne leszorítani, akkor az árcsökkenés tartós is lehetne, és a szolgáltatás is biztonságos maradna. Az első Fidesz-kormány által kinevezett szakember szerint az átlátható, tisztességesen működő és szükség esetén szabályozott piac nemcsak a közműszolgáltatások területén kedvezne a fogyasztóknak, hanem a gazdaság más, most zavarokat mutató részein is.
  • Orbán bizonyítványa
    Videó értékelések
  • Viktor mondja: hasítunk!
    Diagrammok, táblázatok