Szegények és gazdagok, avagy a 2014 –es választás más szemszögből!

Részletek

Készült: 2013. november 01. péntek, 23:11

Print 

Találatok: 1374

A 2014 –es választásokat már sok szempontból értékelte a demokratikus oldal, és teljes joggal korszakváltó jelentőséget tulajdonít a fél év múlva esedékes voksolásnak. Elhangzott már például, hogy jövő tavasszal dönti el az ország, hogy hazánk a demokrácia felé-, vagy a diktatúra felé vezető útra lép e? Aztán arról is elég sok szó esett már (és szerencsére sokakban tudatosult is) hogy a 2014 –es választás egyben az Európához való viszonyunkat, vagyis az együttműködés vagy kiközösítés kérdését is eldönti majd. Végül többször felemlítésre került, hogy a magyar gazdaság talpra állítása is a választások jelentőségét növeli, hiszen Orbán hatalmon maradása, a régióban való lemaradásunk felgyorsulását, leváltása pedig a felemelkedésünk esélyét hozhatja. Persze nem kérdés, hogy a gazdaság sorsával párhuzamosan milliók helyzete, egészen pontosan 3 millió honfitársunk tovább szegényedése, és a társadalmi különbségek növekedése is „terítékre kerül” majd. Három fontos szempont: demokrácia, európaiság, és gazdaság. A tavasszal sorra kerülő politikai küzdelem kétség kívül legnagyobb kérdései ezek. / democrat.blog - Expertus

Ám közben nem szabad elmenni amellett sem, hogy még talán soha nem volt választás hazánk történetében, mely ennyire a szegények és gazdagok érdekeinek ütközéséről szólt volna! Ezt a tényt egyértelműen negligálja a kormányoldal, sőt azzal próbálja semmissé tenni, hogy a szegények és gazdagok különbségeit firtató közléseket atavisztikus kommunista hagyományoknak bélyegzi, melyeket a „bukott baloldal” emleget fel állandóan. Ám kilátszik a lóláb, hiszen nem kell feltétlenül kommunistának, vagy akár baloldalinak lenni ahhoz, hogy észrevegyük: egyre több a szegény az országban, és ez a jelenség szorosan összefügg a kormányzat intézkedéseivel, törvényeivel. (Csupán nyitott szem, és józan ész kérdése az egész, még politizálni sem kell hozzá.) Orbánék másik kommunikációs tévedése az, hogy miközben baloldali dogmának állítják be a szegénység terjedésével való foglalkozást - arra játszva, hogy a politikailag aktív értelmiségi tömegek nem foglalkoznak majd a kérdéssel, hisz nem érinti őket – addig ugyanez az értelmiségi réteg egyre inkább érintetté válik az ügyben. Ma már a 2010 előtt még középrétegekhez sorolt tömegek a szegénység közelébe, mondhatni határvonalára sodródtak. De hogyan is függ össze a kialakult helyzet a 2014 –es választásokkal? Jövő tavasszal két ideológia, két gondolkodásmód, két világnézet és két pártszövetség fog megküzdeni egymással. De lesz még egy diszcídium, mely két különböző oldalra oszthatja az urnák elé járuló tömegeket, mégpedig a vagyoni helyzet. Logikus lenne, ha az anyagi depriváció is befolyásolná a szavazók döntéseit, hiszen ha belegondolunk: a Fidesz-rezsim folyamatosan a jómódúaknak kedvezett, és intézkedéseivel az eleve szegényektől vett el. Itt megemlíthetnénk az adópolitikát, hiszen például a sokat emlegetett egykulcsos adó, - az adójóváírás eltörlésével együtt - az emberek 80 százalékának zsebéből igenis jelentős pénzeket vett el, és a szintén egykulcsos adó miatt megszűnő 50 ezer munkahely, családok százezreit hozta katasztrofális helyzetbe. De ide tartozik például a munkanélküliségi juttatás 9 hónapról 3 hónapra csökkentése, és az a 40 új adó bevezetése is, melyek tévedhetetlenül mindig úgy lettek megkonstruálva, hogy leginkább az eleve szegényeket sújtsák.

Teljes cikk: http://democrat.blog.hu/2013/11/01/szegenyek_es_gazdagok_avagy_a_2014_es_valasztas_mas_szemszogbol

Kapcsolódó cikkek:

• Leghátul a jóléti listán
  Csak balkáni szomszédainkat tudtuk megelőzni, azonban a visegrádi országok mind lehagyták Magyarországot az államok gazdasági, oktatási, szociális és egyéb teljesítményét összehasonlító jóléti rangsorban. A londoni Legatum Institute friss, éves Prosperity Reportja 142 ország közül a 29. helyre sorolta Csehországot, az elmúlt évek recessziója ellenére megelőzte Lengyelországot, ami idén a 34. helyen áll. A visegrádi országok közül Szlovákia a következő a listán 38. helyén, majd Magyarország a 41-diken.
• Tárki: tavaly szűkölködött a fél ország
  Tavaly a magyar lakosság csaknem fele élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség valamilyen formája jelen volt - derült ki a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) felméréséből, amelyet hétfőn tett közzé honlapján.
• Para-Kovács Imre: Újrahasznosított szegények
  Szerencsés az az ország, melynek saját szegényei vannak, mert nézzük csak meg az Egyesült Államokat vagy Németországot, ahová Mexikóból, illetve Törökországból kell szegényeket importálni, hogy elvégezzék a mocskos munkákat. Magyarország azonban nem szorul ilyesmire, dús legelői és barátságos városai bő szegényterméssel szolgálnak évről évre, és csak néha-néha kell kormányzati beavatkozás, hogy a szegények száma az elvártra növekedjen.

 

• Előző
• Tovább