Hírek
Tárki: tavaly szűkölködött a fél ország
- Részletek
- Készült: 2013. október 30. szerda, 07:52
- Találatok: 1380
Tavaly a magyar lakosság csaknem fele élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség valamilyen formája jelen volt - derült ki a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) felméréséből, amelyet hétfőn tett közzé honlapján.
A kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt "jövedelemszegény", 19 százaléka "munkaszegény", 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.
Az EU stratégiai céljainak egyike, hogy csökkenjen a szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ezek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi nélkülözést.
A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi nélkülözés azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik.
A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. A szegénység határának az átlagjövedelem 60 százaléka alatti jövedelmet tekintik. A Tárki kutatása szerint 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.
Teljes cikk: http://www.atv.hu/belfold/20131029-tarki-szukolkodik-a-fel-orszag
Kapcsolódó cikkek:
- Terjedő szegénység, akadozó állam: a kormány rosszabbul teljesít
Bár a kormány a "Magyarország jobban teljesít!" szlogennel kampányol, hozzátéve: aki nem így gondolja, az a magyar családokat sérti meg - a most napvilágot látott kimutatás-cunami meglehetősen negatív képet fest a kormányzati munka minőségéről. - Az első, a jobban teljesítést némiképp más megvilágításba helyező felmérést a Tárki tette közzé, amelyből kiderül: a rendszerváltás óta nem éltek annyian szegénységben, mint ma. A kimutatás szerint a lakosság 17 százaléka él úgynevezett jövedelemszegénységben, ami annyit tesz: összbevételük nem éri el a magyar átlagkereset 60 százalékát sem. (2006-ban 12 százalékon állt a mutató, de a globális válság idején, 2009-ben is csak 14 százalékon.) Napi forintgondokkal a lakosság 37 százaléka szembesül, vagyis a magyarok több mint harmadának kihívást jelent hónapról hónapra megélni. Összességében a szegénység valamely formája a teljes népesség 47 százalékát érinti. (Összehasonlításként: ugyan ez az adat az Unió átlagában 24 százalék, mögöttünk a sorban Bulgária és Románia található.)