Hírek

Magyarország és az unió konfliktusa mélyebb, mint gondoltuk

Részletek
Készült: 2023. május 21. vasárnap, 11:40
Print 
Találatok: 1723

vgy_felszoltOrbán Viktor itthon mindent megtehet, s ha nem teljesíti az Európai Unió feltételeit, akkor csak azért nem, mert nem akarja teljesíteni azokat. Fenntartja a konfliktust, ami a lételeme. A héten Budapesten járt EP-delegáció rávilágított arra, hogy ez a konfliktus mélyebb, mint amilyennek gondoltuk – fejtette ki a Hírklikknek Balázs Péter professzor. A korábbi külügyminiszter és uniós biztos szerint ugyan nem az Európai Parlament dönt arról, hogy feloldják-e a felfüggesztett támogatásokat Magyarországnak, de erős politikai szempontokat képes érvényesíteni, mégpedig óriási nyilvánosság előtt. Önmagában ugyan kevés ahhoz, hogy bármit eldöntsön, ha nagyon erős és hangos, akkor meg tudja akadályozni a pénzek folyósítását. 

Három napos budapesti látogatása után nagyon kemény kritikát fogalmazott meg az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága a magyarországi helyzetről. Ahogy a Hírklikk beszámolt róla, a legnagyobb német közszolgálati televízió, az ARD tudósítása kemény megállapításokat és követeléseket idézett. Megtudhattuk belőle, hogy a küldöttség követeli, az Európai Bizottság továbbra is tartsa vissza a teljes befagyasztott összeget, és azokat az eszközöket is, amelyeket Magyarországnak szánnak a még folyamatban lévő költségvetésben; a járvány utáni újjáépítési alapból származó összegeket se folyósítsák, és más alapokat is fagyasszanak be. Szerintük azt is meg kell vizsgálni, hogy vannak-e olyan közbeszerzések, amelyek nem felelnek meg az európai szabályoknak, és kötelezettségszegési eljárásokat kell indítani Magyarország ellen. A bizottság gyakoroljon még nagyobb nyomást Magyarországra – üzente a négy Budapesten járt EP-képviselő. Ezen túl, már felmerült a szavazati jog megvonásának igénye is.

Az EP-küldöttség erről is beszélt 

Európai cégek képviselői szerint zaklatják őket, hogy a kormányhoz közelálló oligarcháknak adjanak el tulajdonrészeket. „Rendszeresen felbukkan valaki, aki előbb megkérdezi, hogy nem lehetne-e olcsón felvásárolni a céget. Ha a cég válasza az, hogy továbbra is itt akar tevékenykedni, sőt, fejleszteni, akkor további nyomásgyakorlás veszi kezdetét, és ez akár elérheti azt a szintet is, hogy a vezetők otthonában, a családjuknál tesznek látogatást az érdeklődők.” Ezt különböző vizsgálatok és hatósági rendeletek kísérik. Ha ez sem elég, akkor új szabályokat hoznak. Célzatos a stratégia: a sajtó állami ellenőrzés alá vonásával kezdődött, a bankokkal folytatódott, most az építőipar, a kiskereskedelem, a mezőgazdasági üzemek és a távközlési cégek vannak soron. Mindehhez uniós pénzeket is használnak. 
 
Mi lehet ennek a következménye? Lesz-e hatása? Balázs Péter szerint mindennek elég súlyos tanulsága, hogy a magyar kormány és az Európai Unió között a konfliktus súlyosabb, mint amilyennek látszott. A korábbi magyar külügyminiszter és uniós biztos felidézte, szinte havonta hallottunk Navracsics Tibortól, hogy mindjárt jönnek az uniós támogatások, már sok mindenben megegyeztünk, sőt, ezt Varga Judit is rendre elmondta. Most azonban tulajdonképpen két világ ütközését láthattuk: az egyik a nagyon racionális, a valóságot feltáró nyugat-európai hozzáállás, a másik pedig az a képzelt világ, amiben a magyar kormány él – mutatott rá.
 
És ezt a képzelt világot vajon tényleg valóságnak hiszi már Orbán és csapata? – vetettük közbe. Balázs Péter szerint időnként az embernek már az a benyomása, kezdi úgy látni, hogy Orbánék addig mondják, amíg el is hiszik, „igaz, csak egy pszichológus tudja, melyik az a pont, amikor a képzelet már valósággá válik”.
 
Szerinte a mostani látogatás megmutatta a franciákba belenevelt racionális, kartéziánus hozzáállást, a két lábbal a földön álló német, vagy akár a kőkemény valóságot látó dán gondolkodást az egyik oldalon és a 13. éve épülő légvárat a másikon, amiben a kormány elvárása a következő: „azt kell mondani, hogy ... „. „Jómagam személyesen is hallottam Orbántól, hogy ’azt kell mondani’” – jegyezte meg Balázs Péter, aki hozzátette: állandóan lehazudják a csillagokat is az égről, állítanak dolgokat, mintha valóság lenne.
 
Ez jött le a kormánypárti országgyűlési bizottsági elnökök sajtónyilatkozataiból, nevezetesen, hogy nálunk minden szép és jó, a lehető legjobban használjuk az uniós pénzeket, tökéletesen működnek a közbeszerzések stb. Egy olyan rajzolt világot adnak el, amiről a vak is látja, hogy hamis, s amiről már mindenki tudja, hogy a mondottaknak éppen az ellenkezője igaz: hülyeségekre költik a pénzt, csókosok kapják a közbeszerzéseket, megdrágítják a költségeket, s az eredmény egy nagy semmi, térdig érő kilátók és lombok nélküli lombkoronasétányok – mondta a korábbi külügyminiszter. Bármit lehet persze mondani, de ez az, amit látnak, „különben is, már sokan utaztak a felcsúti kisvasúton, sokan látták a különféle létesítményeket”.
 
Mi lehet a látogatás folyománya? Elzárják a pénzcsapokat? – kérdeztük. Balázs szerint a kérdésnek egyrészt van egy nagyon konkrét pénzügyi része, amivel kapcsolatban Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke, uniós biztos a minap azt üzente, hogy csak akkor kezdik el folyósítani a felfüggesztett pénzeket, ha Magyarország az összes feltételt teljesítette. Amúgy – jegyezte meg ezen a ponton a professzor –, mintha a kormány várakozása az lett volna, hogy kis lépésenként érik el a pénzek folyósítását, apránként teljesítenek egy-egy feltételt, ami után apránként felszabadulnak részösszegek. Az azonban még nem dőlt el, hogy a két lehetséges változat közül melyiket választják Brüsszelben, „bár az EU-tól éppen kitelik ez a kompromisszumos megoldás, hogy részletekkel bátorítják Orbánt, de az is elképzelhető, hogy bekeményítenek, s csak akkor oldják fel a felfüggesztést, ha Magyarország teljesíti mind a 27 szupermérföldet”.
 
Van-e annak jelentősége, hogy az EP egy bizottsága hogyan ítéli meg a magyarországi helyzetet, különösen, ha ennyire negatívan? Hiszen a döntés nem a parlament kezében van – vetettük fel. Valóban, ez végül is tanácsi döntés – mondta Balázs, emlékeztetve arra, hogy a fontos befizető államok egyetértése kell annak eldöntéséhez, milyen feltételekkel adják oda a pénzeket. Ugyanakkor az Európai Parlament óriási nyilvánosság előtt erős politikai szempontokat képes érvényesíteni, s bár önmagában kevés ahhoz, hogy bármit is eldöntsön, de ha nagyon erős és hangos, akkor meg tudja akadályozni a pénzek folyósítását, mivel ebben az esetben a bizottság nem vállal a parlamenti állásponttól eltérő megoldást, és a tagállamok is meggondolják, mekkora politikai ellenszél működhet még.
 
Az egyik „meredek” követelés a Budapesten járt bizottság egyik tagjától, a német zöld képviselőtől, Daniel Freundtól érkezett: szerinte a Bizottságnak még nagyobb nyomást kellene gyakorolnia, ami akár a szavazati jog megvonása is lehet Orbán Viktortól és Magyarországtól. Abszurdnak találja ugyanis azt a gondolatot, hogy Orbán jövőre az egészen nagy színpadra lépjen, s Magyarország az EU soros elnökeként funkcionáljon, merthogy „egy ország, amely már nem demokrácia, nem vezetheti az Európai Uniót”. Megkérdeztük, mit gondol erről Balázs Péter. A szakember emlékeztetett arra, hogy a szavazati jog megvonása a 7. cikk szerinti eljárás végén lehetséges, ám nem valószínű, hogy ezt meglépjék. Az eljárás mindeközben nyúlik, mint a rétestészta, a svéd elnökség alatt is kicsit ment csak előre, „mindenesetre érdeklődéssel várom, hogy mit kezd 2024. második felében a magyar elnökség a kérdéssel, ha nekik kell majd kitűzni” – mondta, megjegyezve, hogy természetesen vannak áthidaló megoldások. Mindeközben persze folyik az általános értékelés.
 
Balázs Péter szerint azonban emögött van egy sokkal súlyosabb politikai körülmény, nevezetesen az ukrajnai háborúhoz való hozzáállás. Orbán állandóan demonstrálja az orosz-pártiságát, s ennek nem csak az uniós, hanem a NATO- és az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatok szintjén is súlya van – mutatott rá. Egy friss példát is említett: legújabban a magyar kormány akadályozza az 500 millió eurós uniós békekeret mobilizálását. 
 
Egy dolog persze, hogy mit csinál egy kormány, az fontosabb, hogy miért csinálja – húzta alá Balázs Péter. Esetünkben pedig a válasz egy részét ismerjük: Orbánnak lételeme a konfliktus növelése, ő konfliktusban érzi jól magát, abban tud navigálni, számára elengedhetetlen, hogy mindig legyen egy konfliktus, ha nincs, generál egyet. S a konfliktusban a cselekvés szintjén előjönnek a kamaszfiúkra jellemző dolgok: kokikat és sallereket adunk, megveretjük az egész osztályt, mindig belekötünk valakibe. Mindezzel itthon lehet népszerűséget szerezni, de a megoldáshoz nem visz közelebb – szögezte le Balázs, aki nem tagadja, hogy van, amikor vállalni kell a konfliktust, sőt, néha talán még fokozni is kell az eredmény eléréséhez, de valódi, fenntartható, tartós megoldásokat nem lehet ezzel elérni. 
 
Mindez tehát nem visz közelebb ahhoz, hogy Magyarország megkapja a felfüggesztett uniós forrásokat, amire ugyanakkor a kormánynak mind égetőbb szüksége van. Akkor mi végre csinálják Orbánék azt, amit? – merül fel nem először ebben az ügyben. Balázs Péter sok meglepőt nem mondott azzal, hogy Orbánnak ezzel is belpolitikai céljai vannak, egy újabb kétharmad elérése. Ez már csak azért is nyilvánvaló, mert ott áll mögötte a Bólogató Jánosként működő országgyűlési kétharmada, amely a szavára – 24 óra alatt – bármit elfogad. Ilyen feltételek között pedig megmagyarázhatatlan, hogy ilyen, viszonylag egyszerű feltételeket nem tud megoldani. Arról nem szólva, hogy a rendeleti kormányzás is a kezére játszik. „A helyzet tehát az, hogy Orbán Viktor itthon mindent megtehet, s ha nem teljesíti az Európai Unió feltételeit, akkor csak azért nem, mert nem akarja teljesíteni azokat. Tárgyalhat az egyik oldalon, de nem teljesít a másikon, s ezzel tartja fenn a konfliktust, ami a lételeme. A héten Budapesten járt EP-delegáció rávilágított arra, hogy ez a konfliktus mélyebb, mint amilyennek gondoltuk” – összegezte a helyzetet Balázs
 
 
 

Kapcsolódó cikkeink:

orb_kormLopnak / Készült: 2023.05.20
2017-ben, természetesen uniós pénzből (azaz máséval kérkedve) kormányunk csomagokat állított össze azoknak a nincsteleneknek, akik szerinte amúgy nincsenek is. Az ilyen csomagoknak megszokott tartalmuk van, amit tartós élelmiszernek neveznek, de akasszanak fel, ha ép ésszel megértem, minek az ilyenbe sűrített tej, de ez épp mellékszál, csak úgy eszembe jutott. Szóval jegyezzük meg, hogy uniós az a pénz, de mégis úgy osztogatták azokat a csomagokat, mintha Orbán Viktor vette volna a szakmunkás béréből és fizetéséből félre tett kis zsebpénzecskéjéből, de momentán ez sem igazán érdekes.

lolo_vbetonLölö és a vasbeton / Készült: 2023.05.19
Mészáros Lőrinc cége rohadt sok (közel hatvanmilliárd) pénzből dolgozott a MÁV-nak, s a munka végeztével a vasutasok tizenkilenc pontban sorolják a kifogásaikat. Jóvanazúgy, gondolta Mészáros Lőrinc cége, s amikor előállította a rengeteg hiányosságú, sőt, kijelenthető, használhatatlan állapotú végterméket, e pontok közül a legérdekesebb, hogy a vasbetonból nem egyéb hiányzott és hiányzik, mint a vas. Sosem voltam vasbetonszerelő, és már nem is leszek, csak culáger voltam boldogult úrfikoromban, de még így is van sejtésem arról, már csak a neve alapján is, hogy a vasbeton attól vasbeton, hogy van benne vas.

ovi_csaladEz már a család pénze / Készült: 2018.08.23
Ritka eset, hogy egy hír egyszerre vállrándítást sem érő evidencia, és korszakhatárt jelentő fejlemény. Most mégis ez a helyzet.