Hírek

Orbán Viktor álávjú

vgy_noÜzent nekünk a kedves vezető. Brüsszelből szólt hozzánk egyenesen, mert szívbéli jóságában és értünk való aggódásában egy percet sem bír ki, hogy valamit ne böfögjön. Ha kell, ha nem, ha van értelme, ha nincs. Mostanában egyre inkább az ég egy világon semmi tartalmat nem lehet felfedezni a pállott szagú mondandóban. Ahogyan a kedves vezető szellemi állapota rohamosan hanyatlik, üzeneteinek – ahogyan mifelénk, a sparhelt mellett mondanák – se füle, se farka. Kiesnek belőle a lecsupaszított bölcsességei, ha így folytatja, már nem is tőmondatokban vagy egy-egy szóban, hanem morgásokkal és vakkantásokkal fog kommunikálni, a nyála pedig csöpög.

Ezúttal az érkezett tőle a távoli Brüsszelből – ahol újólag rábólintott a szankciókra, és ettől az akciótól nagy valószínűséggel meghasonlott -, hogy: „No migration! No gender! No war!” Ezeket persze csupa-csupa nagybetűvel (nyomdászul verzál) írta nekünk, hogy érezzük a hatalmas fontosságát neki. S miután ez megtörtént, csak akkor látunk neki mélázni azon, hogy a kedves vezető mi az anyánk valagát is akar mondani a maga sajátos módján, mi a megfejtés, mi a félelembe rejtett csatazaj, ha már verzál, ugye. „No war!”, hát nem akar háborút a lelkem, a cukipofa, de ki az, aki akar a Putyin haverján kívül, nem ártana ezt bővebben kifejteni, mert hülyék vagyunk mi, és nem tudjuk az igazat.
 
Ez ilyen békegalamb puki, ahogyan megszokhattuk a kedves vezetőtől a mostani időben. Annyira belegárgyult ebbe a szerepbe, hogy lassacskán olajággal a szájában fog röpködni, s akkor nem kell nem is kormánygéppel Toszkánába utazni, kész nyereség lesz az egész nyüves élet. „No migration!” látjuk még az üziben. Ezt meg még régebben hajtogatja, már választást is nyert vele, s amíg az angol nyelvű békepukit nem biztos, hogy az összes hülye szavazója megérti, ezt azonban már igen, hiszen mindegyik retteg a migráncsoktól, akik vagy megtosszák őtet, vagy pediglen elveszik a munkáját, illetve a kultúráját is, a keresztényit. Ez tehát rendben volna, ha nem is érthető a valóság miatt.
 
Persze a hülye szavazó nem tudja, a kedves vezető pedig nem árulja el neki, hogy a statisztikák szerint itt, minálunk Neriában senki nem akar megtelepedni. Ilyen kérelmekkel alig is folyamodnak mihozzánk, csak átrohannának az országon boldogabb vidékek felé. Az tehát, hogy a kedves vezető az ő hülye szavazóit még mindig ilyesmi veszélyek képével tudja etetni, egyként jellemzi mindkettejüket. Az egyik – a kedves vezető – aljas, a másik – hiszen ezért szavaz rá – tényleg hülye. Ez nem eposzi jelző, valami díszítés a szövegben, hanem a kiábrándító valóság, amitől hullana a könnyünk, ha megérdemelnék, vagy nem apadt volna el teljesen a szenvedés több mint egy évtizede alatt.
 
Viszont hátra van még a hab a tortán. A vaj a kenyéren, illetve a kreténség csimborasszója, amelyben a k. vezető és az általa megvezetettek egyesülnek a nagy, végtelen ostobaságban, mikor is kiteljesedik a mondanivaló, miszerint: „No gender!” (verzál persze ez is, de még mennyire, hogy jól látszódjék.) No most, ezt meg fogjuk vizsgálni alaposabban, főleg azért, mert a minálunk üldözött LMBTQ közösségek, akik ellen szólna ez voltaképp, annyira jót röhögtek rajta, hogy némelyik még használni is kezdte, hogyha a kedves vezető ezt megtudná – meg fogja, ha már nem most is -, sírva szaladna ki ebből a kajla világból az Óperenciás tengeren túlra, a kurtafarkú kismalachoz (vö.: helloröfi).
 
A gender csuda egy dolog. Ez társadalmi nemet jelent, azt, hogy a biológiai nemek alapján az emberektől elvárt dolgok társadalmi szerepeket hoznak létre. Ha úgy vesszük, ez maga az apa férfi, az anya nő alaptörvényi dörgedelme. A gender a biológiai nemet egyáltalán nem tagadja, míg viszont az Orbán által tálalt olvasat meg igen. Orbán kijelentése – ha úgy vesszük, és mért ne vehetnénk úgy – a saját alapbigyójának cáfolata, az anyaság és apaság szerepének kétségbe vonása, bár tudjuk, hogy ő mást gondolt. Ő azt gondolta, hogy miképp a libsi, vagy épp a sorosgyurcsány belénk vésni óhajtott szitokszavak, úgy a gender is az, és egyjelentésű az ereszen csúszkáló Szájerrel. Mondjuk.
 
Erre szeretné a nagytudású kedves vezető kifuttatni az egészet, de senki nem mondja meg neki, milyen méretes ökörségeket beszél. Illetve nem beszél, hanem már csak böfög, mint azt az elején megmutattuk. Így élünk mi Neriában drágáim. Mégpedig úgy, hogy a hülyék egy istene okádik valamit, amiről a hívőknek halovány fingja sincs (de nem is kell legyen, mint azt a Csótány kifejtette), de azért elalélnak, összepisálják magukat gyönyörűségükben, és fölemelik a táblájukat, hogy „Orbán Viktor álávjú”. Ennél több nekik nem is kell. Viszont már Orbánnak sem, aki addig beszélte a hülyeségeit, mígnem maga is úgy maradt. És ez az igazán delikát most már az egész, szétcseszett életünkben. (Elképesztő, tessenek verzállal képzelni.)
 
 

szabadeuropa.hu
Lakner: Orbán legfőbb mondandója, hogy ő fejezi ki a nemzetet / 2023.03.24.
A mai napig nem lett orvosolva, hogy 2002-ben az egyik legfontosabb nemzeti jelképünket, a kokárdát a Fidesz politikai célból, kampánycélból kifejezetten a nemzeti közösség megosztása céljából elbitorolta – véli Lakner Zoltán. „Erre azt a választ adni, hogy akkor vigyed, és akkor dafke tényleg nem kell, ez a Fidesszel szemben álló mindenkori politikai tábor gyengítése, ami azonban a közösség egészének a gyengüléséhez vezet, hiszen egy nagyon fontos összetartó erő, egy mindenki által ismert és szerethető üzeneteket hordozó szimbólum csak az egyik oldalhoz fog kötődni, holott mindannyiunké.” Március 15-e apropóján beszéltünk nemzetről, szuverenitásról, hazaszeretetről Lakner Zoltán politológussal. …

 

Kapcsolódó cikkeink:

tonyo33A tudatmódosítás ára / Készült: 2022.11.15
A rendeleti kormányzásban az a megható, hogy a fiúk (élükön Orbánnal) azt csinálnak, amit csak akarnak. Ha valami csont van a működésben, titkosítják, ha sürgősen szükség van egy jogszabályra, hogy törvényesnek tűnjön az, amit délután csinálni óhajtanak, akkor éjjel benyújtják a javaslatot, délelőtt megszavazzák, és kész. Továbbá a pénzünkkel is úgy bánnak, mint a rossz háziasszony. Mi például egészségügyre, oktatásra és más haszontalan dolgokra adnánk, de inkább propagandára költik iszonyú mennyiségben. Kis túlzással többet költenek arra, hogy elmagyarázzák miért nem kapnak béremelést a tanárok, mintha valóban megemelnék a fizetésüket.

Kicsi_vgyOrbán az óvodában / Készült: 2022.11.13
Mint azt tegnap miniszteres urunk közösségi oldaláról megtudhattuk, az anyukája ötvenhárom év elteltével újra elvitte őt óvodába. Oda, ahová a vezér suttyó kölökkorában járt, az alcsútdobozi Háromhárs oviba, aminek már a neve is csupa-csupa romantika, hát, hogy még miniszteres urunk itt tanulta először az életet kantáros rövidnaciban, a jele talán labda volt. De erről nem szólt a híradás. Egyáltalán semmiről sem szólt, amiről egy ilyen nosztalgikus látogatáskor szólnia kellene. Csak annyit tudunk meg, hogy az alkalom, ami miatt a nagy ember elment a kis oviba az volt, hogy az intézmény száznegyven éves lett, ami már egy óvodánál is szép kor. Horthy alatt tehát már működött.

247268286_1nOrbán Viktor alavju / Készült: 2021.12.12
Ha van miből adni, az ember szívesen ad.” – üzente tegnap a nyugdíjasoknak maga Orbán Viktor, ami már majdnem olyan, mint amikor Feri bátyámnak ígérte be novemberben a nyolcvanast. Igaz, azt személyesen, és pállott sörszagú ivóban, valamint Völnerrel az oldalán, aki viszont azóta elesett a csatában. Illetve nem egészen, nem vitték el pórázon, mintha szoci volna, és nem csináltak belőle nemzetféltő zokogást, szintén, mintha szoci volna a megtévedett, de ez ma mellékszál. Feri bátyám az érdekes, illetve Feri bátyám, mint általános alany (people, we) viszonya, nexusa mintegy a diktátorhoz, legalábbis annak olvasatában és előadásában.