Hírek

Egy óvodás naplója 22. – Denevér a tenplomba

4y03q96k5j01Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy na gyerekek, hónap sétálunk, kirándulunk a városba ki, most, hogy lehetmá mer monta a bácsi a tévébe, hogy legyűrtük a vírusot mind, hogy győsztünk nagyon. Montahogy a teraszok is nyitva mind, makszot se kell hordani, úgyhogy őttözzünk melegen meg rakjon mindenki anyuja uzsonát, mer egész délelőtt kiránduva sétágatunk majd máma. Mire a Pityu, hogy minek vigyük az uzsonát, ha aszt délután kell megenni, mire az Ibojnéni aszonta nekihogy fogja be a száját, merha rosszalkodik, hátraköti a sarkát neki.

Hogy hova hátra, aszt nem monta, mer a Pityu mögött csak a Kisböske állt, gondótam, na, össze lesznek kötözve ezek ketten, akkor nem tudnak kirándulási sétálni a városba ki. Fölsorakosztunk máma reggel, hogy indulunk, elöl az Ibojnéni, asztán a gyerekek, a végén meg a dadus, és halattunk kirándulási sétálva, mikor a sarkon véletlenül főbukkant a papbácsi, az, amelyik szok az oviba bejönni, és hallomám hátul a dadust, hogy na, már csak ez hiányzott. Morogott ott szegény. De annyira örűt a papbácsi meg az Ibojnéni, hogy dejó, mennyünk akkor a tenplomfele.
 
Mérne mennénk arra éppen, mer ojanmindeggy, hogy merre is megyünk. Morgott a dadus hátulhogy tutta ő, hogy ezlessz, morgott erössen, de csak mentünk a tenplomhoz. Monta a papbácsi, hogy ugyis mostvót a pümkösd, szállt a szentlélek meg ilyenek. A Pityut lekakáta egy galamb, mire monta, hogy biztos a szentlélek vót, ahogyan szát fölfele, de az Ibojnéni aszonta, hogy minnyá kap egy pofont, de aszt nem, hogy gyere ide Pityu, letörülöm rólad a kakát. A dadus pucógatta neki, közbe megérkesztünk a tenplomhoz, és mondja a papbácsi, hogy mennyünk be akkor áhittani kicsit.
 
A Kisböske sirdogát, hogy aszitte, hintázni fogunk a téren, hogy száll neki a haja majd a szélbe, eszt képzete, mostmeg pisszegtek nekia tenplomba, hogy fogja be a száját, mer száll a szentlélek. Decsak egy denevér vót, csapongott ott a tenplomba nagyon, hogy a Kisböske nekiát visittani, hogy jujj, megeszi őtet a szentlélek, és neikát rohangáni meg csapkodni a kezéve, és a Pityunak se vót akkora most a szája, hanem bebujt a pad alá, hogy onnan ő kinem jön. A Kisböske föborittott egy gyertyatartót, a pabácsi meg mutogatta a nyakába lógó keresztet a denevérnek.
 
De az nem törődött vele, úgy röpködött, mindaki megőrütt teljessen, és most már mind az összes gyerekek visittottak meg rohangátak, és az Ibojnéni aszt orditotta, hogy csend legyen, meg újra meg újra, hogy csöndet. Dagattak a nyakán az erek, lilút a feje, akkora vót a hangzavar, hogy aszittem, összeborul az egész tenplom. A papbácsi kitárta a tenplom nagy ajtaját, hogy a denevér röpüjjön ki, és ott átak az öreg nénik az ajtóba fura kalapokba, nésztek befele, hogy mi van itt, mi tombol a tenplomba mijen gonosz lélek, vették elő az esernyőjüket, hogy lekardozzák aszt a gonoszt.
 
De csak a Pityu unta meg a pad alatt, nekiát rohanni kifele, el a denevér elöl. Föllökött egy nénit az ajtóba, kalimpált az a lábaival fölfele, kilátszott a rózsaszín bugyogója, hogy a papbácsi eltakarta a szemét. Orditott már mindenki, erre megszólalt a harang is, kongotthogy rezgett a levegő is bele, a denevér meg fogta, nekiröpűt az Ibojnéni fejinek, hogy elborult az is, már ketten kalimpáltak, szólt a harang, már csődület volt az utcában a tenplom előtt, hogy kit nyúznak odabent. És ekkor elkezdett a dadus nevetni, csapkodta a térdét nevettében, és én is gondótam, hogy na, vára a dömperemmegyek.
 
 
 

Kapcsolódó cikkeink:

ibojovodaEgy óvodás naplója 21. – Kuratórijum / Készült: 2021.04.29
Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy odaadták az óvodát valami kuratórjiumnak, hogy jobb legyen nekünk. Aszonta így tud több játékunk lenni, meg finomabb lesz a reggeli is, hogy jó lesz nekünk nagyon. A Pityu se tudta mi az a kuratórijum, de nem is nagyon érdekelte, neki mindegy, ugyanúgy bohóckodik, ha a kuratórjiumé az ovi, ha nem, a Kisböske meg ábrándozott, hogy finomabb lesz a reggeli. Nem tudom, mit gondolt, hogy nagyobb lesz a hab a kakaón vagy mit, vagy hogy minden nap pikkszalámit kapunk meg dobostortát kistányéron.

uliktkpturbxEgy óvodás naplója 20. – Ojtás / Készült: 2021.03.18
Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy máma kicsit későbben jön, mert megy ojtást kapni az oltópontra, hogy addig majd a a dadus vigyáz miránk, míg őtet szurkájják az orvosok. A Kisböske kétségbe is esett, hogy beteg az Ibojnéni, mi lesz velünk, de a Pityu monta neki, hogy nem beteg, csak azér kap szurit, hogy mi ne legyünk azok, de ezt a Kisböske nem értette, inkább evett volna valamit az ijettségre. De asztán a Pityu nekiát szórakozni velehogy az ojtástól majd kínai lesz, sárga lesz a füle meg ijen vékony a szeme is, és majd úgy köszön nekünk, hogy tengsziaoping, amitő a Kisböske megréműt, és nekilátott bömbölni szokás szerint.

miku-Egy óvodás naplója 19. – Lengaszakálla / Készült: 2020.12.07
Aszonta a Zibojnéni a tennap, hogy máma jön mihozzánk a Mikulás. Tanultunk is éneket, hogy télapóittvan, de a Pityu megkérdezte, hogy akkor most ki jön, a Télapó vagy a Mikulás, mire a sarokba kellett menni neki gondolkozni a pimaszságán, de csak vigyorgott ott is.

vidam-gyere2Egy óvodás naplója 18. – Szüzmárja / Készült: 2020.11.12
Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy máma megin eljön hozzánk a képviselő bácsi, az amelyik evitt migráncsnézőbe, meg labdát szok hozni, pöttyöset. Mesétem a zapunak, hogy jön megin, és csunyát mondott, hogy nem is merem leirni, mostanába, ha meghallja az ijen képviselő bácsikat, mindig csunyát mond, sőt, egyre csunyábbakat, hogy meg se nagyon értem. Az anyu nyugtatgatja mindig, hogy jól van Karcsi, ne a gyerek előtt, de mindig kijön belőle, ha nézi a tévét vagy olvassa az ujságot, aszt néha összetépi vagy gyűri, és látszik rajta, hogy szét akar robbanni, hogy az anyu csak mondja neki mindig, hogy jól van Karcsi.