Hírek
Energiapóráz bármi áron
- Részletek
- Készült: 2020. február 22. szombat, 20:43
- Találatok: 2087
A kormány klíma- és levegővédelmi programjából is kimaradtak a lakás- és fűtéskorszerűsítési támogatások. Mintha a kabinet nem akarná, hogy csökkenjen a kiszolgáltatottság.
Mindent megtesz a kormány, hogy ne kelljen a lakosságnak energiahatékonysági támogatásokat adnia. Bár itt lehetne a legegyszerűbben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást (és ez lenne az egyetlen olyan támogatási forma, amely biztosan megtérülne), az Orbán-kabinet múlt vasárnap bejelentett klímavédelmi „akciótervéből” hiányoznak az otthonok hőszigetelésére, a nyílászárók cseréjére és a fűtési rendszerek korszerűsítésére vonatkozó vissza nem térítendő támogatások, és az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) utolsó verziójából is kihúzták a lakosság energiahatékonyság-növelő beruházásainak támogatását, miközben az elavult fűtés és a rossz fűtőanyag (lignit, vizes fa, lakossági hulladék) a legnagyobb légszennyező.
A héten a Párbeszéd által összehívott budapesti szakmai fórumon hangzott el, hogy a klímavédelem területén a legnagyobb lépést a lakossági energiahasználat megváltoztatásával lehetne elérni. Ezt ráadásul a Fideszben is tudják: a párt mindmáig utolsó, 2010-es választási programjában az szerepel, hogy évente energetikailag korszerűsítik a lakásállomány 10 százalékát - vagyis 2020-ra az összeset –, ami az energiamegtakarítás révén megtérül, növeli a házak értékét, csökkenti a rezsit, és az ország környezetvédelmi vállalásait is megoldja. Ebből máig nem lett semmi, sőt a kormány a lakossági energiahatékonyságra kapott uniós pénzeket is átirányította a közszférába. Most az „klímavédelmi akciótervet” is úgy hirdette meg, hogy érthetetlen módon hiányzik belőle az otthonok energetikai korszerűsítésének támogatása. Miután az OLP-ből is kivették az erre vonatkozó részeket, egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormány ellenérdekelt a háztartások energetikai kiszolgáltatottságának csökkentésében.
Fotó: Népszava / Béres Márton
Csak a tétovázás biztos
A kormány leveszi a napirendről a levegőtisztaság-védelmi hatáskörök elvben március elsejétől hatályba lépő módosítását - közölte Szél Bernadett írásbeli kérdésére Orbán Balázs. A miniszterelnökségi államtitkár a pálfordulást nem indokolta.
A független képviselő felidézi: egy tavaly december 30-án közzétett kormányrendelet idén márciusi hatállyal a területileg illetékes járási hivataloktól a megyeszékhelyeken működő kormányhivatalok környezet- és természetvédelmi főosztályaihoz helyezte a szabályellenes lakossági hulladékégetéssel kapcsolatos hatósági feladatokat. Ezt ellenzi: szerinte érdemi fellépésre az önkormányzatok képesek, míg a módosítással az észlelés és lehetséges beavatkozás helszínétől még távolabbi szintre kerül a hatáskör.
Magyarország immár évtizedes távlatban képtelennek bizonyult az uniós szállópor-határértékek betartására. Az évente emberéletek ezreit követelő szennyezés fő forrása a korszerűtlen lakossági fűtés, a rossz minőségű fűtőanyag és a települési hulladék törvénytelen elégetése. Az amúgy se javuló helyzeten a nemrég bejelentett, számos elvnek ellent mondó, centralizációs szándékú kormányzati lépés (amely a járási hivataloktól a sem megfelelő létszámmal, sem települési jelenléttel nem rendelkező kormányhivatalokhoz telepítené az ellenőrzési hatásköröket) még tovább ronthat. Szél Bernadett kérte a döntést megelőző szakvéleményeket és hatásvizsgálatokat. Úgyszintén tudakolta, milyen szervezeti rendben, hány fővel, milyen területi eloszlásban fogják a megyei hivatalok 3200 településen ellenőrizni a szabálytalan égetéseket, szennyezésnek kitett lakosság miként jelentheti az észlelt eseteket, lesz-e 24 órás zöld szám, mekkora lesz a stáb, milyen határidővel kell az érkezett bejelentéseket kivizsgálni és az észlelt légszennyezés ellen föllépni, és mi biztosítja az átláthatóságot. 
Orbán Balázs szerint a járási hivatalok mellett szólna a gyorsabb és bizonyos szempontból hatékonyabb eljárás. A kormányhivataloknál ugyanakkor "jobban összpontosítható a szükséges szakismeret és emberi erőforrás" - véli az államtitkár. Az eltervezett átalakítás azonban nem fog megtörténni, a végrehajtás járási szinten marad - közli válaszában szűkszavúan Orbán Balázs.
A problémát három hete kürtölte világgá a Levegő Munkacsoport. Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek írt január végi levelükben úgy fogalmaznak: ha a módosítással párhuzamosan nem vezetnek be komoly intézkedéseket az érintett kormányhivatalok megerősítésére, alappal feltételezhető, hogy a változás tovább csökkenti a hatósági munka hatékonyságát. Különösen veszélyes lehet ez az szabályellenes háztartási égetés ellenőrzése és büntetése szempontjából. Közismert, hogy az országban igen elterjedt a műanyagok, olajos rongyok, bútorlapok, kezelt ablakkeretek és egyéb hulladékok – törvényellenes – égetése a háztartásokban és nyílt téren egyaránt. Ez a tevékenység az emberi egészségre különösen veszélyes: egyebek mellett rákkeltő anyagokat juttat a kül- és beltérbe. Erre vezethető vissza évi több százezer megbetegedés és több ezer idő előtti halál, óriási gazdasági károkkal és versenyképesség-romlással együtt.
Tapasztalataik szerint az esetek több mint kétharmada felelőtlenségre és ismerethiányra vezethető vissza. A területi környezetvédelmi hatóságok illetékessége a megyére vagy még nagyobb területre terjed ki. A hivatal ügyintézőinek nincs helyismerete és közvetlen kapcsolata a helyi társhatóságokkal, így a rendőrséggel, katasztrófavédelemmel és közterület-felügyelőkkel. A területi szerveknél a törvénytelen égetések által megkívánt gyors, gyakran hivatali időn túli intézkedés sem életszerű - írta többek között a kancelláriaminiszternek a civil szervezet.
Bár az államtitkár láthatólag röstellte bevallani, a Levegő Munkacsoport jelzése, és annak nyomán a nyilvánosság valószínűleg jelentősen hozzájárult a kormány kurta-furcsa pálfordulásához. - Marnitz István
Kormányzati ködösítés légszennyezésügyben
Az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) tervezetét a kormány még nem tárgyalta, a program előkészítésének folyamata során keletkező munkaanyagok pedig értelemszerűen nem tükrözik álláspontját - közölte Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, valamint a független Szél Bernadett írásbeli kérdéseire Nagy István agrárminiszter. A kormányzat azon dolgozik, hogy a magyar emberek és környezetük érdekében olyan levegőminőség-védelmi intézkedéseket fogadjon el és hajtson végre, melyek úgy csökkentik hatékonyan a légszennyező anyagok kibocsátását, hogy közben a magyar családokat sem hozzák nehezebb helyzetbe - tette hozzá. Sajtóinformációk szerint a kormány egyoldalúan kihúzta az OLP tervezetéből a lakossági energiahatékonyság növelését, azaz a fűtés korszerűsítését és az otthonok hőszigetelését célzó elemeket - hívta fel a figyelmet kérdésében Szél Bernadett. Ez annál is érthetetlenebb, mivel az OLP elsődleges célja az uniós előírásokat jelentősen túllépő és a magyar lakosság egészségét veszélyeztető finom szálló por csökkentése. Ennek fő forrása - közel 80 százalékos arányban - a lignitre, a barnaszénre, a rossz minőségű tűzifára és a települési hulladékra épülő korszerűtlen lakossági fűtés. Magyarországon levegőminőségi válsághelyzet van - érvel Szabó Tímea. Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően szennyezett a levegő, nemhogy Európán belül. Évente 16 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében az országban, forintmilliárdokba kerül az ezzel összefüggő a megbetegedések kezelése, még több veszteség a kieső munkanapok költsége - írja a párbeszédes politikus. Több mint 10 éve kötelezettségszegési eljárás folyik az ország ellen az uniós légszennyezettségi előírások be nem tartása miatt, ami ma már az Európai Bíróságon van. Hivatkozása szerint a Direkt36 úgy tudja, hogy tavaly év végén az elfogadás előtti utolsó lépésnél a kormány kihúzta a csomagból a tényszerű eredménnyel kecsegtető vállalások legnagyobb részét.
Fotó: Népszava / Béres Márton
Fa nélkül fáznak a legszegényebbek
Mára a 2011-ben bevezetett szociális tüzelőanyag-támogatás lett Magyarországon az egyetlen, kifejezetten lakásfenntartást segítő támogatási forma, miután a kormány megszüntette az energiaár-támogatást, 2015 márciusától pedig eltörölte a központi lakásfenntartási és az adósságkezelési támogatást is. A Habitat for Humanity Magyarország a Népszava kérésére áttekintette a programot, és összefoglalta javaslatait, amelyek a Habitat munkatársai szerint segíthetnék a szociális tüzelőanyag-támogatás mai rendszerének jobbá tételét.
A legfontosabbnak azt tartanák, ha létrejönne egy központi lakásfenntartási támogatás, ami a háztartások jövedelme és rezsiköltségei alapján nyújtana segítséget a kispénzű háztartásoknak. Reálisan egyelőre csupán a mostani szociális tűzifaprogram jobbítását lehet célul tűzni. A Habitat for Humanity Magyarország ebben a keretben is lát lehetőséget egy igazságosabb elosztásra. Mindenekelőtt azt javasolják, határozzák meg településenként a szilárd tüzelőanyaggal fűtő háztartások számát, ez alapján számolják ki, mennyi pénzt kaphat a falu vagy kisváros. Ha a rászorulók körét egységes elvek alapján központilag rögzítenék, az önkormányzatok csak a szétosztásért felelnének. A helyi szétosztásnál jobban figyelni kellene arra, hogy a rászorulók közül senki ne maradjon ki, be kellene vezetni egy jövedelemplafont.
Rendszeres panasz, hogy túl vizes a szétosztott fa, ezért olyan rendszert javasolnak, amiben a települések előző évben meg tudják venni a szükséges mennyiséget, így annak lenne ideje kiszáradni. Ez gazdaságosabb megoldás lenne, és a környezetet is kevésbé szennyezné.
Egészségügyi és környezetvédelmi megfontolásból nem támogatnák a lignit vagy szén beszerzését a program keretében. Elindítanának viszont egy kályhacsere-programot, hogy a hőt jobban megőrző berendezések kerüljenek a családokhoz, emellett pedig a segítségre szorulókat bevonnák a „Fűts okosan” kampányba.
A Habitat munkatársai minden olyan településen, ahol van brikett gyártására alkalmas mezőgazdasági vagy ipari hulladék, támogatnák ilyen brikettáló gépek beszerzését, mert amellett, hogy kevéssé környezetszennyező tüzelőanyagot tudnának így előállítani, néhány embernek munkát is lehetne adni vele. Végül pedig azoknak is kidolgoznának programot, akiknek nincs megtakarításuk, így most önerő híján esélyük sincs, hogy szigeteljék a házukat vagy kicseréljék a nyílászárókat. - Gulyás Erika
hvg.hu
És akkor Orbán Viktor felfedezte a benne élő Greta Thunberget / 2020.02.23.Az EU és Budapest is költségvetést készít; Orbán Viktor olyan zöld akciótervet hirdetett, amelyben régi vállalásokat és uniós kötelezettségeket tett új csomagolásba; már a főpolgármester előtt van a jelentés, mi alapján kért az Állatkert távozó főigazgatója extra húszmilliárd forintot a Biodómra. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója. - Zöld akciótervet hirdetett Orbán Viktor az évértékelő beszédében. Az ígéretei szépen hangzanak, ám alaposabban megvizsgáltuk őket, és arra jutottunk, gyakorlatilag csak már meglévő terveket és EU-s kötelezettségeket sorolt fel. Ráadásul mind több jel utal arra, hogy magukkal az érintettekkel nem egyeztetett Orbán a bejelentései előtt. Aztán Palkovics László azért azt elárulta: nem lesz önálló környezetvédelmi vagy klímaügyi minisztérium. A miniszter egy sajtótájékoztatót is összehívott, hogy ismertesse a részleteket – sokkal okosabbak azonban ettől sem lehettek az érdeklődők.
magyarnarancs.hu
Durvát húzhattak Mészárosék a Mátrai Erőmű leadása előtt / 2020.02.20.Szakértők szerint nem teljesen áll meg a lábán az a magyarázat, hogy a CO2-kvóták miatti növekvő veszteség áll a háttérben. Illetve nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. - „Ha tényleg az államnak kell megvásárolnia a CO2-kvótákat, akkor az nagyon csúnya költségeket jelent az adófizetők számára” – mondja egy energiaszektorban otthonosan mozgó forrásunk. A Narancs.hu-nak több, az ügyre rálátó forrás is azt állította, hogy Mészáros Lőrincék nemcsak a Mátrai Erőműt adták el az államnak, hanem a szén-dioxid-kvótáiktól vagy azok egy részétől is megválhattak a tőzsdén az átadás-átvétel előtt.