Éljen Eduárd
- Részletek
-
Készült: 2019. november 20. szerda, 19:36
-
Találatok: 2102
Előre, Budapestért! – Így buzdította nemzeti fiainkat a Nemzeti Sport, amivel a kézben nemzetünk vezetője az erkélyről a nemzeti Puskás Arénába csűrte a labdát a nemzeti videóban, Nélküled meg székelyhimnusz. Valamint falvédő a sparhelt fölött. Az volt, hogy a távoli cardiffi vidéken győzni kellett volna nemzeti fiainknak, hogy a láblabdás Európa-bajnokságon játszhassanak a kétszáz milliárdos nemzeti Puskás Arénában. Momentán úgy tűnik, nem fognak. Véget érni látszik az éjszaka megint, ami akkor kezdődött el, amikor legutóbb a pótselejtezőn legyőztük a halszagú norvégokat. Akkor mondta a nagyvilágnak nemzetünk vezetője, hogy na, ugye.
Ezzel igazolta, hogy verejtékes munkája eredményes volt, nemhiába vette el a pénzt az emberektől, tette zsebre, a maradékból meg kirakatot csinált a nyomorúságának. Mint kitetszik, nem a futballról írok, csak úgy tűnik. Ha Tihamérről, az egérről mesélek, Béláról, a magányos hősről a falujában, Pityuról az óvodában, vagy csak úgy a sarki boltról, akkor sem róluk szól a történet, hanem rólad, nyájas olvasó. Hogy hol is élsz, arról. Ezek a walesiek, akik Cardiffban laknak, nem is igazi nemzet, ezek csak egy tartomány, ahogyan a költő mondja, egy korona gyémántja, nem ám bokréta az Isten kalapján. Ezek még karikás ustorozni se tudnak.
Nincsen egy nemzeti stadionjuk, ezek nincsenek is. Viszont kikaptak a nemzeti fiaink, tehát Mátészalka gyászba’ van, Gacsaj Pesta meg halott. Jó lenne, ha a mai Nemzeti Sporttal is fotózkodna a kedves vezető, de nem fog. Ahogyan, amikor a kisvasutat bántották, akkor meghosszabbítjuk Bicskéig, most a labdázás kapott pofont, tolunk még pár százmilliárdot bele. De kilátástalan a dolog, a világ ugyanis nem így működik. A magyar futball, mint ahogyan a magyar ország Orbán miatt haldoklik. Ahol nem a teljesítmény számít, hanem a hit és a lojalitás, az az ügy halálra van ítélve. Ezt már sokan elmesélték, én is többször, unalmas ez is.
A maga módján pokol lehet egyébként a kedves vezető élete, mert minden diktátoré az. Ez nem a sajnálat vagy kegyelem hangja, hanem a realitásé. Mégis azért, gondoljunk bele, egy dolgot akart igazán, futballista lenni, de nem sikerült. Aztán a magyar futballt felemelni, ez se megy. Más nem érdekes egyébként, a többi csak körítés. Itt van nekünk egy öregedő organizmus, aki egyre kövérebb, belső információk szerint iszik is, erre utal egyre véreresebb szeme. Képzeljük el, amint álmatlanul forgolódik, izzad és reszket, ami reménytelenséget csak Proust tudott érzékeltetni az ajtó alatt beszűrődő fényekkel, és Tolsztoj az Iljicsben.
De irodalom órát sem tartunk, hanem azt nézegetjük, hol is élünk, és mi lesz ennek a vége. Ahogyan Amy az Agymenőkben frappánsan megmutatta, a fokozatos entrópia, elaggás, aztán a halál. A kedves vezető is megmurdel, csak ki kell várni.
A mai ovisoknak van erre kilátása, hogy megérik a napot, így hát, Pityuval kellene autentikusan elmesélnem, aki hősöm az állandó rossz kölök az ovinaplóban. Vagy a mindig pityergő Kisböske. Látom őket, ahogyan felnőnek, Pityuból jámbor sormunkás lesz, esetleg alkoholista, a Kisböskét meg veri az ura, és akkor is sírdogálni fog.
Így köszönt majd rájuk a szabadság, de minek. Az vesse rám az első követ, aki nem ezt látta a tegnapi meccsben – hopp, meghaltam a kőzáporban -, pedig ez volt benne. Olyan kilátástalanság, ahogyan nemzeti fiaink ott szaladgáltak, de Cardiffban legalább jó a levegő, nem úgy, mint Ózdon mondjuk, vagy akárhol a magyar országban. A walesiek rendszerint megemlékeznek Arany Jánosról, aki hősnek énekelte meg őket. Viszont ezt “Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta”, lefordítani nekik nem lehet. Ezt semmilyen más nyelvre nem lehet átültetni.
Ezt már Pityu sem, a Kisböske sem érti. Nekik egymásra lépnek a talpaik, migráncsnézőbe mennek, kisvasutazni, meg ingyen a meccsre, hogy ne legyen tök üres a kétszáz milliárdos stadion. Mindez benne volt a tegnap esti kilátástalan futkorászásban, s aki emiatt most a Dzsudzsák kurvaannyát szidja, ne tegye. Ő csak egy szerencsétlen bohóc az összes többivel együtt, a kedves vezető játékszere. Hogy jól él belőle, az sem egyedi. Mindenki jól él, aki eladja a lelkét, az ördöggel is lehet üzletelni, de az árát mindig meg kell fizetni. Előbb vagy utóbb, így mindenki nyugodjon le: Orbán máma mindenkinél vacakabbul érzi magát. Ziher. Kis öröm ez, de öröm mégis a ködökben.
Állami sportakadémiai rendszert hozna létre a kormány - 2019.11.22. - Állami sportakadémiai rendszert hozna létre a kormány egy Magyar Közlönyben megjelent friss határozat szerint. A focit, valamint a kézilabdát és a kosárlabdát támogatnák így. Hogy mennyi pénzt szánnak rá, egyelőre nem tudni. A DK szerint semmi sem indokolja az új rendszer létrehozását. - Link:
//rtl.hu/rtlklub/hirek/allami-sportakademiai-rendszert-hozna-letre-a-kormany-egy-a-magyar-kozlonyben-megjelent-friss-hatarozat-szerint
444.hu
Orbán úgy döntött, hogy állami sportakadémiai rendszert hoz létre / 2019.11.22.
De akkor eddig mire mentek el 10 milliárdok? - Meglepő kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben. Az áll benne, hogy a kormány sportakadémiai rendszer kidolgozásáról döntött, „amely elősegíti a minőségi élutánpótlás-nevelést megalapozó tehetséggondozást, sportszakmai felkészítést, versenyeztetést”. A focival, a kosárlabdával és a kézilabdával kezdik.
www.atv.hu / videó
Szöllősi György és Hegyi Iván - Megint zakó! / 2019.11.21.
A műsorvezető Rónai Egon.
444.hu
Azért az nem kis bravúr, hogy a Puskás Akadémián kinevelt védő 39-szer veszítette el a labdát Wales ellen / 2019.11.20.
Nagy Zsoltnak igyekeznie kellett, alig 90 perce volt. -
„túlságosan sok játékos teljesített a saját szintje alatt" és
„el kell fogadnunk, hogy vannak határaink, ami a képességeinket illeti”. Egyenes beszéd, nem a szövetségi kapitány dolga, hogy megtanítsa az alapokat felnőtt focistáknak. Arra ott vannak a fociakadémiák. És milyen szerencse, hogy a válogatottban előbb Uruguay ellen, majd most Wales ellen tétmeccsen is bemutatkozhatott Nagy Zsolt, aki a Puskás Akadémián tanulta ki a szakmát. Baloldalon kapott feladatot. Ezen a poszton Rossinál játszott Kádár Tamás és Korhut Mihály is, de előbbi sérült, utóbbi eltiltását töltötte. Így jött a képbe Nagy Zsolt. Az akadémia neveltje nem a szertelen suhanc korban van, már 26 éves. A Puskás Akadémiában játszik, előtte volt a másodosztályú Csákvárban is, mert Pintér Attila nem tartott rá igényt. Korábban a középpályán szerepelt, ekkor még viszonylag gólerős is volt, aztán hátra parancsolták. Csakúgy, mint a védelem jobb oldalán játszó Lovrencsicset, mivel ezekre a posztokra hagyományosan nem sikerül játékosat kinevelni a hazai fociképzőkben. (Középhátvédekben sem állunk jól, ott Willi Orbán honosításával oldottuk meg legalább részben a gondokat, de a német-magyar védő megsérült.)
444.hu
Wales simán verte Magyarországot, már csak pótselejtezőkön juthatunk ki az Eb-re / 2019.11.19.
2-0 Ramsey két góljával Cardiffban. Negyedikek lettünk az E-csoportban, pénteken dől el, ki ellen játszhatunk a kijutásért. - Vagyis:
Megint zakó!
Kapcsolódó cikkeink:
Fába szorulnak a férgek / Készült: 2019.11.17
Elmúltak az ünnepek. Bizony, s ilyenkor, mint azt a KFT zenekartól az idők kezdete óta tudjuk, fába szorulnak a férgek. Nemzeti válogatottunk a nemzeti stadionban a nemzet színe előtt nemzeti vereséget szenvedett, és még nemzeti is. Orbán Viktorból “az építő” lett, mint Jason Stathamből szállító, Al Pacinóból meg madárijesztő. Mindenkinek megvan a maga szerepe, az enyém például az, hogy vezessem a vészkorszak krónikáját, benne a kedves vezető botlásait, mert az van. Egy nagy hasraesés a manus, csak ügyesen titkolja.
Az élet értelme / Készült: 2019.11.16
Kimondva vagy kimondatlanul, bevallva vagy eltitkoltan, de voltaképp ezért az estéért volt minden. Bármi vagy akármi történik ezután, Orbán Viktor életében fényesebb nap, nagyobb boldogság és kétes dicsőség nem jöhet, élete beteljesedett. Ott van a saját maga által kijelölt zeniten, ha ez félelmetes, nevetséges vagy gyerekes is, neki, nekünk ennyi jutott, a suttyó parasztgyerek avas szagú álmai. Elkészült a piramisa, s amiként az ókorban nem is igazán hatalmi, hanem vallási és szakrális építmények voltak ezek, a halál és újjászületés, az örök élet gyakorlati kellékei, úgy ez is az. Tegnap a futball hivatalosan is vallássá vált, aminek a nevében és amiért minden megengedett és semmi áldozat sem drága.
Dzsudzsák fölolvasta / Készült: 2019.09.10
Tegnap, még mielőtt nemzeti csapatunk kikapott volna a szlovákoktól (megint és újra), és így a kedves vezetőnek nem állt módjában egy tagolatlan mondattal, miszerint “Na, ugye!” igazolni, jóváírni és népének daccal megmutatni a száz stadion és ezermilliárdok futballba pumpálását, annak helyességét és egyedül üdvözítő voltát, fodbalistáink, fiaink, nemzetünk büszkeségeinek kapitánya, Dzsudzsák Balázs szólott a népekhez a nemzeti televízón (száz milliárd), úgymint M4, keresztül (még a nemzeti gyűlölet egy perce előtt, valamint után, tehát közötte), és azt mondta nekik, legyenek jók, ha tudnak.
Hont: Na, ugye / Készült: 2017.06.10
Ne sírj, Balázs! Ezért nem érdemes. Vélemény.