Hírek

Ne élj, mikor nem akarom

Részletek
Készült: 2019. szeptember 23. hétfő, 21:17
Print 
Találatok: 1803

2780132018_bMár annak is ezer éve, amikor miniszterügynök elvtárs a szívének oly kedves Terror Házát avatta, és szerelmes versből idézett, csak nem tudta. Odaírták neki, mert olyan jól hangzott, hogy “Mint a lámpa, ha lecsavarom, Ne élj, mikor nem akarom.” – ő pediglen fölolvasta abban a tudatban, hogy most jól megmutatta az összes kommunista, de legfőképp a Gyurcsány diabóló voltát, hogy ezek születésük óta újszülötteket früstökölnek és szüzeket vacsorálnak, vért isznak és koponyákon dobolnak feszülettel.

Bár akkor még a keresztényi vonal nem játszott, ha jól emlékszem az aktuális köpönyegre, akkor épp polgári volt, vagy ki tudja már ebben a kuplerájban. A lényeg az lett volna, hogy a bávatag népek a költészet hatalma által szembesüljenek a halál iszonyatával, amitől majd miniszterügynök elvtárs jól megvédi őket, ezen túl pedig rendet rak a történelemben. Szabó Lőrinc azonban egészen másra gondolt mindeközben, mert úgy kezdte, “Törvényen kívül, mint az állat, Olyan légy, hogy szeresselek.”
 
És ekkor egyáltalán nem a kommunistákra gondolt, hanem egészen illetlen dolgokra valószínűleg, hogy Semjén elvtárs csak fél szemmel nézne oda, lesütött pillákkal és izgalmakkal teli bűntudattal. Viszont nem pornót írunk, hanem agressziót, és mindezt csak azért hoztam fel a ködös múltból, hogy lássuk – amint aztán később ki is derült -, miniszterügynök elvtársnak nem az a baja, hogy a kommunisták kiverték a nekik nem tetsző organizmusok fogát, lerúgták a veséjét, hanem, hogy nem ő rúghatta le és verhette ki, hogy a diktatúrát más működtette, s nem ő.

 
Ezt volt szíves kifejteni egy másik alkalommal, most pedig látjuk, kósza vágyai beteljesülni látszanak. Olyan elaljasult önkéntes hadserege van, akik egy csettintésre ugranak, és bármi nyomorúságra képesek. Mindenre. Most, a hét végén Karácsony főpolgármester-jelölt a Dunán mesélte volna el, mit csinálna, ha nagy lenne, és beúszott mellé egy kishajó hangfalakkal, cirkuszi zenét bömböltetve. Ez még poénos is lehetne, csínyes-csettintős, hogy milyen leleményesek is ezek a mi fiataljaink, ha nem úgy tették volna az egészet, ahogy tették. Látványosan ugyan, aztán meg mégis sunyiban.
 
Kitakarták a hajó-csónak azonosítóját, arcukat elleplezték, mint valami iszlám harcosok, úgy néztek ki a fekete álarcukban, már csak a kalasnyikov hiányzott a kezükből levegőbe lődözve. Vagy még inkább olyanok voltak, mint gojkomiticses filmben a vérszomjas indiánok, akik hujjogva lovagolnak az áldozatuk körül, aztán kedélyesen megskalpolják őket és kitépik a szívüket. De ezek nem hős rézbőrűek voltak, hanem nyomorult kis férgek, akik nagyfiúsat játszottak, aztán elmentek misére ostyát szopogatni.
 
Mégis bennük van a gyilkos, az ilyenek vernek napbarnított embereket migráncsozva. Aztán elszeleltek a Dunán hajójukkal-csónakjukkal, de ezt valaki kitalálta, megszervezte, pénzelte. Hogy ti most odahajóztok, ti parkolórák lesztek, ti pedig szart borogattok a Pride útvonalára, amely akcióknak kézzel fogható politikai, erkölcsi, anyagi haszna semmi, csak egy, minden módon megkeseríteni a másik életét. A tudtára adva egyelőre mókásnak szánt akciókkal, jelmezekkel, kutyavalagával, hogy helyed neked itt nincs, takarodj, míg szépen mondom.
 
A régi, szép időkben az SA is úgy dolgozott, hogy teherautókkal egy helyszínre vonultak, sípszóra leugráltak, botokkal, csizmával lerúgták a nekik nem tetsző emberek veséjét, betörték a koponyáját, majd újabb sípszóra visszaözönlöttek az autóra, és már ott sem voltak. Csak a náci nyomuk, meg ami ezek után jött a történelemben. Amikor miniszterügynök elvtárs rossz dolgot idézett az inkriminált avatón, ezek a hajós-csónakos emberek tán még csecsszopók voltak, viszont ebben nőttek fel: “Ne élj, mikor nem akarom.”
 
A büntetlen ölés kéjes mítoszát egyébként Szabó Lőrinc – ha már – is megzenésítette: “Sóváran és dühösen nézte, mint vesztett zsákmányt a vadász: szörnyen bántotta, hogy felébredt szívében a sajnálkozás. És szólt: – Itt nem lehet olvasni!– Megdögölesszem? – szólt megint. – Dögöleszd meg! – mondtam keményen, s néztem, a gyerek hogy legyint egyet-kettőt a ceruzával – És már nem zümmögött a légy, és Lóci élvezte a hőstett s a bűntelenség örömét.”
 
Kíváncsian várjuk, miniszterügynök elvtárs mikor jut idáig olvasmányaiban, és mikor építi be fasiszta csőcselékének tudatába a másik medögölesztésének óhaját és vágyát enyhe utalásokkal. Ezt a Lóci-verset a magam részéről óvodaavatón tudnám elképzelni, ahogyan közben a kis szarosok el is játsszák, hullanak legyekként, ott halnak meg játszásiból az ovi kövén, a bácsik pedig – sokan – állnak kezükben a szétmetélt nemzeti szalagokkal, majd ökumenikusan felszentelik a vécét, a gyerekek imádkoznak, végül pedig közösen eléneklik a himnuszt. Ez olyan bájos lenne.
 
 

hirklikk.hu
Orbán, fedetlen arccal / 2019.09.24.
Nyomozást indítottak ismeretlen tettes ellen, amiért kitakarta a hajó lajstrom számát – lényegében a rendszámát – az a motorcsónakos, aki megzavarta Karácsony Gergely programismertetőjét. Az ellenzéki főpolgármester jelölt egy hajón kívánta ismertetni az egybegyűltekkel és a nyilvánossággal, hogy megválasztása esetén mik a tervei; ezt az eseményt trollkodták szét – amennyire tudták - ismeretlen tettesek azzal, hogy cirkuszi zenét bömböltettek a csónakjukról. Pontosan úgy, ahogy azt tették néhány nappal korábban szárazföldön; akkor a Margit körúton álltak meg furgonjukkal, és üvölttették ugyanezt a zenét. A hatóságok emiatt nem nyomoznak, nincs híre annak, hogy az utca kellős közepén parkoltak le, amit ugye nyilvánvalóan nem tehettek volna meg, legalább is a KRESZ szabályai szerint nem. (Annyit még gyorsan fűzzünk hozzá, hogy az akció következtében óriási dugó keletkezett a helyszínen, még egy mentőautó is belekeveredett a kényszerűen várakozó sorba. Mindez a rendőrséget nem késztette arra, hogy utólag felelősségre vonja az elkövetőket, pedig nem leenne túl bonyolult a nyomozás.)

hvg.hu
Tarlós: Nem kezdek egyből sipákolni, amikor az én rendezvényeimet zavarják meg / 2019.09.23.
Az internet népe és a fél magyar sajtó is a nyomában van annak a motorcsónaktulajdonosnak, aki vasárnap a Fidelitaséra erősen hasonlító módszerrel próbálta megzavarni az ellenzék főpolgármester-jelöltjének sajtótájékoztatóját. Az illetőt egyelőre nem sikerült megtalálni, de az már biztosnak tűnik, hogy a letakart lajstromszám miatt a rendőrség előtt kell felelnie. A Fidelitas azt mondja, nincs köze az akcióhoz, Tarlós István pedig azt állítja: ő nem rendelt ilyet. - A letakart lajstromszámú motorcsónak tulajdonosát közben vasárnap délután óta próbálták megtalálni több közösségi oldalon és nem kormánypárti orgánumok szerkesztőségeinek munkatársai, így mi is. Karácsony Gergely programbemutatójának megzavarói ugyanis viszonylag amatőr hibát követtek el: a ragasztószalag, amivel igyekeztek lefedni a hajó azonosítására alkalmas lajstromjelet, rövid idő alatt átázott, a nagyított képeken pedig látszik a szám. Ennek ellenére a tulajdonosok egyelőre nem lettek meg – a hajózási ellenőrzési és engedélyezési feladatokat ellátó, jelenleg a Budapest Főváros Kormányhivatala, korábban a fejlesztési tárca alá tartozó hatóság cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a hvg.hu megkeresésére