Hírek

Több vagy kevesebb Európát?

Részletek: Készült: 2019. április 06. szombat, 22:05
Print; Találatok: 1850

epvalasztas4 Európa jövője a tét, hirdetik minden oldalon az európai parlamenti voksolás kapcsán. Mindenki meg akarja változtatni Európát, csak mindenki másképpen. Közös nevező nincs.

Több vagy kevesebb Európát?, így foglalható össze az az alapdilemma, amely a májusi európai parlamenti választások kapcsán megfogalmazódik a politikai paletta mindkét oldalán. Igaz ugyan, hogy az Európai Parlamentben (EP) nyolc frakció van, de az alapkérdésben tisztán körvonalazódik az a törésvonal, amelynek két oldalán az integráció mélyítése, illetve annak még további lazítása mellett törnek pálcát a különböző politikai erők. Ez alól talán csak az Európai Néppárt (EPP) kivétel, amelynek azon a szárnyán, ahol a Fidesz is tanyázik, igen zavaros a viszonyulás.

Bár látszólag, és a magyar médianyilvánosságban egyértelműen, a bevándorláspárti, illetve bevándorlásellenes erők között húzódik a fő törésvonal, ez távolról sem igaz. Márcsak azért sem, mert a nyugat-európai bevándorlásellenes erők és nagyközönség számára az elutasított bevándorló nem ugyanazt jelenti, mint régiónkban. A Brexit folyamata jelzi a leglátványosabban, hogy a nyugati, északi elutasítás sokkal inkább az EU bővítésével rájuk szakadt kelet-közép-európai olcsóbb munkaerő, azaz, ellenünk irányul, mintsem az egykori gyarmatokról, Afrikából, Ázsiából, Németország esetében Törökországból immár évszázadok, vagy legalábbis évtizedek óta folyamatosan érkezők ellen. A kétezres években csatlakozott kelet-közép-európai országokban úgy vált (látszólag) politikai rendezőelvvé a bevándorláshoz való viszonyulás, hogy régiónk gyakorlatilag nem bevándorlással, hanem épp kivándorlással küszködik, a muszlim tömegek, amelyektől hangosan féltik a keresztény Európát, messze elkerülik ezeket az országokat. Az igazi ok, amely térségünk bevándorlásellenességet zászlajára tűző politikai erőit szembe helyezi a nyugati fősodorral az a „kevesebb Európa”, az integráció mélyítésének elutasítása, a demokratikus jogállamiság elleni berzenkedés, az EU béna kacsa állapotának fenntartása.

Orbán Viktor ezen erők legismertebb megtestesítője ugyan , de akár a lengyel kormánypártot, akár a szlovén néppártiakat, akár a Romániában kormányzó szocialistákat vagy a cseh kormányzó liberális-populista ANO-t nézzük, közös nevezőjük a jogállamiság normáinak sérelme és a kormányzati korrupció, mégha változó mértékben is. Ezek az erők nem azért utasítják el az integráció mélyítését mert Európa muszlim menekülteket fogad be, hanem azért, mert a közösségi hatáskörök kiterjesztése esetén saját játékterük szűkül. Ha például az EU nemcsak harmonizált minimumszabályokat hozna a közbeszerzésekre, mint jelenleg, hanem ugyanolyan egységesen és kötelező érvénnyel szabályozná, mint „az uborka méretét”, akkor bizony a kormányzati rokoni, haveri kör nem tudná felvásárolni az adott országot, vagy megszerezni minden jelentős beruházás kivitelezési jogát.

A mára már összeurópai szinten fenyegető méretűvé váló szélsőjobboldal gyökerei a 70-es évekbe nyúlik vissza. Ma ugyan a bevándorlásellenesség a legismertebb hívószavuk, de térhódításuk a szíriai – iraki háború nyomán felélénkült menekülthullám előtt, a 2007-től kibontakozó pénzügyi-gazdasági világválsággal kezdődött el. Ugyanebben az időszakban szökkentek szárba az úgynevezett rendszerellenes formációk, a görög Sziríza, a spanyol Podemos és Cidadanos, az olasz Ötcsillag Mozgalom is vagy akár a magyar LMP. Bár egyikük sem szélsőséges, mindenképpen másak, mint az addig megszokott hagyományos politikai pártok, amelyek ellenében születtek. Legtöbbjük nem idegenkedik a populizmustól és az euroszkepticizmustól sem. Létük többek között annak köszönhető, hogy a hirtelen precedens nélküli gazdasági nehézségekkel szembesülő jóléti társadalmak elégedetlenek voltak a hagyományos politikai elit válságkezelésével, csodát vártak vagy legalábbis gyorsabb megoldást. Az európai lakosság kezdett abban hinni, hogy a gazdasági nehézségek annak köszönhetők, hogy „ezek mind egyformák” és valami radikálisan új hozhat csak „megváltást”. Részben igazuk is volt, hiszen a stabil nyugati demokráciákban valóban egyre jobban elmosódott a választóvonal a jobb és a baloldal között, a liberális alapértékeket, a jogállamisági és demokratikus normákat, de a neoliberális gazdaságpolitikát is mindkét oldal egyaránt beolvasztotta programjába és gyakorlatába.

Ez az „egyformává válás” tette lehetővé a több évtizedes jobb-bal nagykoalíciós kormányzásokat, amelyeket kezdett minden rosszak forrásának tekinteni a nyugati választó és részben a szélsőségeseknél, részben a populistáknál vagy egyszerűen az új, rendszerellenes pártoknál vélte megtalálni az üdvözítő megoldást.

Hogy milyen lesz a jövő Európai Uniója az nagymértékben függ attól, hogyan alakulnak ezek a tendenciák a különböző tagországokban, de attól is, hogy ki tartja kézben az uniós gyeplőt Angela Merkel német kancellár távozása után, letisztul-e az az uniós vízió, amelyet Emmanuel Macron körvonalaz, hol találja meg a helyét a francia elnök és pártja az EU erők porondján. Az előrejelzések szerint gyengült ugyan a Néppárt, a szocialisták még inkább, de a Macronnal erősödő liberálisok harmadik legnagyobb frakcióvá léphetnek elő. Ez a három, a magyar kormányzati propaganda által csak bevándorláspártiként emlegetett erő együttesen fenn tudja tartani a mélyebb integrációs és szigorúbb uniós szabályozási törekvéseket. A szélsőséges, euroszkeptikus pártok sokat erősödnek, de amint eddig sem tudtak, úgy vélhetően a jövőben sem fognak tudni komolyabban együttműködni, mert közöttük sokkal több az elválasztó, mint az összekötő elv és érték.

Ezektől az országoktól nagyon sok függ

Németországban Annegret Kramp-Karrenbauer első igazi tesztje lesz az EP választás. A CDU december elején megválasztott elnöke kezdetben igen népszerű volt, ám az utóbbi időben egyre többeknek, kivált a kereszténydemokraták liberális szárnyának és a bizonytalanoknak nincs igazán ínyére a CDU folyamatos jobbra tolódása. Ha a CDU/CSU nem érné el a 30 százalékot, az katasztrófával érne fel az uniópártok számára, márpedig ez most nem tűnik biztosnak. Nagy tülekedés várható a második helyért a két baloldali párt, a szociáldemokraták és a Zöldek között. Az SPD szempontjából élet-halál harcról van szó, hiszen ha a párt a harmadik helyre szorulna, akkor felvetődne a jelenlegi vezetés felelőssége. Nem mellékes, hogy szerepel a szélsőjobboldali Alternatíva (AfD). Manfred Weber számára különösen fontos az uniópártok szereplése, hiszen a keresztényszociális politikus az Európai Néppárt (EPP) listavezetője, így ő lehet az Európai Bizottság következő elnöke.

Franciaországban Emmanuel Macron elnök túlvan a holtponton, mindegyik felmérés népszerűségének lassú, de biztos emelkedését jelzi. Jó ötlet volt részéről a konzultáció a kormány programjáról, más kérdés, hogy ezekből mit sikerül átültetni a gyakorlatba. Az elnök pártja 2-3 százalékkal vezet a közvélemény-kutatásokban Marine Le Pen jobboldali populista Nemzeti Gyűlése (RN) előtt, ezt az előnyt május végéig megtarthatja. Az elnök által fémjelzett tömörülés legvalószínűbb, hogy a liberális frakcióhoz csatlakozik majd, ami azért is fontos, mert az EPP és a szociáldemokrata frakció várhatóan már nem szerez abszolút többséget a következő EP-ben, így Weber bizottsági elnökké választása e frakciótól függhet.

Olaszországban az nem is kérdés, hogy a Liga végez az élen. Matteo Salvini pártelnök, a jobboldali populista Liga elnöke egyfajta ernyőszervezetet hoz létre az európai populista pártok számára, így a radikálisok vezéregyéniségévé akar válni. Hogy ehhez mit szól Marine Le Pen, vagy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Heinz-Christian Strache, ez persze a jövő zenéje. Mindenesetre Salvini a kampányban is a bevándorlásellenességgel kampányol. Ugyanakkor a Liga mintha túllenne népszerűsége zenitjén, a gyenge gazdasági mutatók a párt népszerűségére is hatással vannak, már csak 31-33 százalékon mérik. A választás nagy kérdése az, vissza tud-e kapaszkodni a második helyre a vezetőváltáson átesett balközép Demokrata Párt (PD). Mind több felmérés szerint a populista kormány másik ereje, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) megállíthatatlanul megy lefelé a lejtőn, az is lehet, hogy 20 százaléknyian sem támogatják majd.

strong>Lengyelországban idén ősszel parlamenti választást tartanak, így az EP-választás nem csupán az európai képviselői helyekről való döntést jelenti majd, hanem fontos előrejelzéssel is szolgálhat az ország várható irányáról. A legutóbbi EP becslések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság a szavazatok 42 százalékával 27-et szerezhet meg az ország 52 EP-mandátuma közül, vagyis a mandátumszerzési küszöb alatt maradó pártok hozzásegíthetik a PiS-t az abszolút többséghez. A második helyezett Polgári Platform (Donald Tusk pártja) 27 százalékkal 17 képviselői helyre számíthat. Öt mandátumot jósolnak a nemrég alakult, Tavasz elnevezésű, szociáldemokrata irányzatú formációnak, hármat pedig Pawel Kukiz Mozgalmának, amelynek elitellenes retorikája leginkább az olasz Öt Csillag Mozgalomra emlékeztet. Magyarországon az előrejelzések szerint a Fidesz 13, a Jobbik és az MSZP-PM 3-3, míg a DK és a Momentum 1-1 EP-képviselői mandátumot szerezhet meg. (RÓNAY TAMÁS, KÁRPÁTI JÁNOS)

Jelenlegi és várható erőviszonyok az új Európai Parlamentben
Politico és a EuropeanElections Stats.eu előrejelzései

1. EPP- Európai Néppárt jelenlegi frakció 217
várható 178 -183

2. S&D A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
jelenlegi 187
várható 132 -134

3. ALDE - A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért
jelenlegi 68
várható 69-73

4. ECR Az Európai Konzervatívok és Reformisták (ide tartoznak a brit konzervatívok és a lengyel kormánypárt, a PiS is)
jelenlegi 75
várható 60- 40

5. GUE/NGL Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal
jelenleg 52
várható 49

6. Greens/EFA – Zöldek/Európai Szabad Szövetség
jelenleg 52
várható 47 – 46

7. EFDD, A Szabadság és a Közvetlen Demokrácia Európája ( ezt a frakció a brit UKIP/Nigel Farage hozta létre, a Brexit miatt ez veszít a legtöbb mandátumot)

jelenleg 41
várható 21 - 32

8. ENF, A Nemzet és Szabadság Európája ( a választások nagy nyertesének ígérkező frakció. Új neve AEPN, Európai Népek és Nemzetek Szövetsége lesz, vezéralakja Matteo Salvini)
jelenleg 37

várható 61-60

Az euroszkeptikus pártok a mandátumok 14 százalékára számíthatnak.

Tények és adatok az EP választásról

a részvétel a 80-as évektől folyamatosan csökken, 1979-ben 61,99 , 2014-ben már csak 45,47 százalék volt
a legalacsonyabb a részvétel Szlovákiában, legutóbb 13,05. Magyarországon 38 százalék voksolt 2014-ben. Olaszországban 57,22, Franciaországban 42,43, Svédországban 51,7, Németországban 48,1, Spanyolországban 43,8 százalék. Bulgáriában, Görögországban, Luxembourgban, Belgiumban a szavazás kötelező.
705 mandátum sorsáról dönt a választás. Eddig 751 mandátum volt, a brit kilépéssel csökken a szám. Ha a britek július 2., az új parlament felállása után is EU tagok maradnak, akkor részt kell venniük a választáson.

Cikk: https://nepszava.hu/3031610_tobb-vagy-kevesebb-europat

huppa.hu

Szele Tamás: Orbán trashmetálja / 2019.04.06.
Kezdem unni. Ez nem tisztességes játék. Mármint, amit ez a miniszterelnök játszik velem. Az sem, amit az országgal játszik, de amit velem művel, azt minden épelméjű ember megunná. Ugyebár, mivel kormányfő, állásából fakadóan nekem foglalkoznom kell a sajtóban azzal, mit művel, mit mond. Ő meg évek óta ugyanazt mondja, de én ezzel szemben nem írhatom ugyanazt. - Előzenekarok: Trócsányi László, Szájer József és Szijjártó Péter. A zene a fő fellépő megjelenéséig fokozatosan keményedett, Trócsányi még azt zengedezte, balladai felhangokkal, hogy: „Noha a hitem erős, nem vagyok naiv” és ez a sor akármilyen country and western-nótában megtalálná a helyét. Szájer már rockosabban fogalmazott …

huppa.hu

Szokatlanul terjedelmes cikk jelent meg a magyar kormány hazugságairól az ARD-ben / 2019.04.06.
A magyar kormány folytatja a Brüsszel elleni hangulatkeltést, és hamis állításokat terjeszt az EU-ról: azt mondja, Brüsszel név nélküli bankkártyákkal lát el menekülteket, és ehhez a kormányszóvivő egy hitelkártya manipulált képét prezentálja – állapította meg a német ARD közszolgálati tévéadó híradója honlapján. - A szokatlanul terjedelmes cikk Kovács Zoltánt idézi, aki március 30-án szólt az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet milíciájában való részvétellel vádolt Hasszan F. szíriai állampolgár letartóztatásáról. Az illetőt a TEK vette őrizetbe, együttműködve az Europollal és más országok titkosszolgálataival, a szíriai elfogásához az azonosítást és a megfelelő dokumentumokat a hírek szerint a belga titkosszolgálat biztosította. Kovács szóvivő azt mondja, a letartóztatás „természetesen” a TEK érdeme, noha a döntő információk más uniós tagállamokból érkeztek.

444.hu

Az M1 átállt élő haditudósításra Görögországból, ami elég különössé teszi a közvetítését / 2019.04.06.
A magyar köztévé stábja belead mindent, hogy bemutassa a Fidesz kampány migránskaravánját. - Nincsenek több tízezren, nem is indultak meg Németország felé, de ez nem számít, az M1 Görögországból folyamatosan élőben jelentkezik be egy mezőről, ahol egy menekülttábor mellett höbörögnek MIGRÁNSOK. Mint megírtuk, a Fidesz már napok óta riogat a több tízezres, mindjárt meginduló migránskaravánnal. A „migránskaraván” jelenleg pár száz embert jelent, akik egy, Szalonikitől 10 km-re lévő menekülttábor előtt sátraznak, és szeretnének továbbmenni Észak-Macedóniába. Az AP szerint kb. 200 ember össze is csapott a rendőrökkel, akik nem engedték át őket, könnygázt is bevetettek, de sérülésről vagy letartóztatásról nem volt hír. A BBC azt írja, a görög média szerint álhír, hogy a migránsok így szerveződnének, a közösségi médiában terjedtek olyan pletykák, hogy a határt megnyitják a menekültek előtt, ami nem igaz.

444.hu

A kereskedelmi tévék közül csak az RTL tenne közzé politikai reklámokat a kampányban / 2019.04.06.
A TV2-nek nyilván elég lesz csak a Fideszt tolni. - A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni. Az NVI szerint határidőig csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., ami 150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.