Hírek

Újra dübörög a törvénygyár: a Fidesz-kétharmad jobban teljesít

Részletek
Készült: 2018. július 10. kedd, 22:28
Print 
Találatok: 1489

torv_gyar„Fontos jogalkotói célkitűzések megvalósítása” érdekében már hetek óta rendkívüli ülésszakot tart az Országgyűlés: már volt három plusz hét és jövő héten folytatják. Noha június közepén általában már véget ér a parlament tavaszi ülésszaka, a Fidesz újabb kétharmados törvényhozási többséget eredményező választási győzelme után idén ekkor indult csak be igazán a munka – talán nem függetlenül attól, hogy ezekben a hetekben ország-világ a foci vb-re figyel.

Berúgták a törvénygyár motorját

Ezzel új lendületet kapott a törvénygyár jelzőt a rohamtempóban erőltetett törvényhozási munkával már a második Orbán-kormány idején kiérdemlő, kormánypárti többségű parlament. Az új ciklusban múlt hét szerdáig
17 ülésnapot tartottak, 129-szer szavaztak, 23 törvényt fogadtak el – köztük az alaptörvény 7. módosítását és a Stop Soros törvénycsomagot.
Az elmúlt szűk két hónap parlamenti mérlegét vizsgálva megállapítható, hogy nem is annyira a mennyiségre, mint inkább a minőségre mentek a kormánypártok: igyekeztek a veszprémi időközi választással 2015-ben technikailag megszűnt kétharmados többség visszaszerzése után „bepótolni” a kiesést.

A fideszes Bánki Erik egy hosszú ülésnapon párttársát, Bíró Márkot masszírozza a Parlamentben / Fotó: Veres Viktor

Június 20-án, éppen a menekültek világnapján fogadták el a Stop Sorost, amely nemcsak megbélyegzi a civil szervezeteknél dolgozókat, akik segíteni próbálnak a rászoruló menekülteken, hanem börtönnel is fenyegeti őket. A kétharmados többség birtokában elfogadták az alaptörvény módosítását is: a gránitszilárdságúba a Stop Soros-hoz kapcsolódó szigorítások mellett bekerült a gyülekezési jog csorbítása is, amellyel a politikusok háza előtti tüntetéseket akadályoznák meg. Sőt, ezentúl az alaptörvény tiltja a nyilvános hajléktalankodást, és ugyanott tették kötelezővé Magyarország keresztény kultúrájának a védelmét.
 
 
Ez a két törvény váltotta ki a legnagyobb hazai és nemzetközi visszhangot, de volt más is: amellett, hogy futószalagon fogadtak el tucatnyi, nemzetközi egyezményről és államközi szerződésekről szóló törvényt, a kormánypárti többség módosította az építési törvényt is, így már épülhetnek 90 méternél is magasabb „felhőkarcolók”, ha a kormány úgy akarja – a Budapesten készülő új Mol-székház 120 méteres lenne.
 

És még csak most jön a java

A feszített tempójú jogalkotás pedig nem áll le, sőt: a várhatóan július közepéig eltartó rendkívüli parlamenti ülésszakba még több, a maga számára fontos törvény elfogadását igyekszik majd beleszorítani a kormány.
Ilyen lesz például a gyülekezési törvény módosítása, amiről a TASZ civil jogvédő szervezet elemzése megállapította, hogy ezzel szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon.

Az alaptörvényben megbélyegezték, most börtönnel is fenyegetik a hajléktalanokat / MTI Fotó: Mónus Márton

Változik a szabálysértési törvény is, mert az alaptörvényi rendelkezéshez megalkották a részletszabályokat is, melyek arra adnak választ, hogy mi legyen azokkal a hajléktalanokkal, akik az alkotmányos tiltásra fittyet hányva az utcán élnek. A részleteket a teológus Semjén Zsolt KDNP-elnök és miniszterelnök-helyettes dolgozta ki: eszerint közmunkára köteleznék a hajléktalanokat. Vagy választhatják a börtönt is.

Most revansot vehet Orbán Viktor a Kúrián / Fotó: Ivándi-Szabó Balázs

Elfogadásra vár még a választásokkal kapcsolatos törvénymódosító csomag is. Erről a Zoom.hu megírta: célja, hogy Orbán Viktor revansot vehessen a Fidesz elbukott mandátuma miatt szerinte hibás Kúrián, emellett olyan változtatásokat tartalmaz, melyekkel még könnyebb lesz (érvényesen) szavazni a határon túli magyaroknak, és bár vannak benne jó ötletek is, ez így kevés lesz a kamupártok visszaszorításához.
 

Rojtosra módosítják az alaptörvényt

Mindezzel igazából csak bemelegít a Fidesz-kétharmad, hiszen Orbán Viktor már beígérte a következő nagy alkotmányozási hullámot, amely legalább másfél éves folyamat lesz. A miniszterelnök június elején beszélt arról, hogy „ősszel elkezdődik egy 1-1,5 éves alkotmányrevízió”, melynek célja „az alaptörvény átértékelendő és módosítandó részleteinek felmérése”.
 
Nem sokkal azután jelentette ezt be, hogy ő és kormánya is elfelejtkezett az Alaptörvény napjáról, melyet minden év április 25-én ünneplünk – a malária elleni világnap és a Hubble űrteleszkóp pályára állításának évfordulója mellett -, mivel 2011-ben ezen a napon írt alá Schmitt Pál köztársasági elnök Magyarország 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvényét.

Schmitt Pál éppen aláírja az Alaptörvényt MTI / Fotó: Illyés Tibor

Azóta kiderült, hogy sem Schmitt Pál, sem az alaptörvény nem volt időtálló: az államfő egy évvel az aláírás után plágiumbotrányába belebukva lemondott, a gránitszilárdságúnak szánt alaptörvényt pedig azóta hétszer módosították – ebből ötször az első 20 hónapban. Az alkotmányrevízió pedig további változtatásokat jelent majd. Ehhez a Zoom.hu is igyekezett ötleteket adni. Elindítottuk házi nemzeti konzultációnkat a Tiltólistás Tevékenységekről és Jelenségekről. Olvasóinkat szavaztattuk arról, mit tiltsanak még be az alaptörvényben:

zoom.hu
A Zoom.hu olvasóinak többsége elvenné Orbán Viktor játékszerét / 2018.06.21.
Lezárult a Zoom.hu házi nemzeti konzultációja a Tiltólistás Tevékenységekről és Jelenségekről: olvasóink arról szavazhattak, mit tiltsanak még be az alaptörvényben. A meddőségtől Soros Györgyön át a fogszuvasodásig széles volt a skála. Íme, a végeredmény! Ha a Zoom.hu olvasói írhatnák az újabb alaptörvény-módosítást, Orbán Viktor nagyon szomorú lenne.


Megdönthetik az “elmúltnyolcévüket”

Ha ebben a tempóban törvénykezik tovább a Fidesz-kétharmad, könnyen lehet, hogy túlszárnyalja saját korábbi törvényhozási rekordjait. A Fidesz a 2010-es választási győzelem után nagy lendülettel látott hozzá a munkához, melyben saját képviselőinek is alig szánt több szerepet, mint a gombnyomogatás.
 
 
A törvénygyár 2011-ben minden korábbinál több jogszabályt fogadott el: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egy év alatt 200-nál többet. Ám a sietség miatt ezek szűk harmadát még abban az évben át is kellett dolgozni: a 215-ből 63-at módosítottak. 2012-ben még több, 224 jogszabályt fogadtak el, majd 2013-ban ezt a rekordot is megdöntötték összesen 254 törvénnyel.
 
Hiába az újabb választási győzelem 2014-ben, a lendület 2015-re megtört, ráadásul elveszítette a Fidesz a kétharmados többséget is, így abban az évben összesen 230 törvényt fogadtak csak el. 2016-ban pedig már csak 192-t, és 2017-ben is csak alig valamivel többet, 208-at. A jogalkotás “elmúltnyolcévét” a Zoom.hu itt elemezte:

zoom.hu
A fideszes törvénygyár 8 éve: a magyar gógyi találkozása a kreatív jogalkotással / 2018.04.04.
„Szerénység, szolgálat, visszafogottság és gyémánt keménységű eltökéltség” – szabott irányt magának és kormányának Orbán Viktor még 2011 májusában, a második Orbán-kabinet első évét értékelő konferencián. A négy erényből azonban legtöbbször csak az utóbbit sikerült betartani – ez az Orbán-kormány „elmúltnyolcévének” jogalkotási munkáját vizsgálva is megállapítható. - Feldübörgött a törvénygyár