Hírek

Pontos számok mutatják meg, mekkorát zuhant a magyar iskola

Részletek
Készült: 2018. február 23. péntek, 21:47
Print 
Találatok: 1369

19497491_8dmA kormány ugyan a szakképzést erősítené a gimnáziumok rovására, a családok épp ellenkező vágányon vannak: 2017-ben először történt meg, hogy gimnáziumba jelentkeztek a legtöbben, a szakiskolákban meg lassan kiürülnek az osztályok. A 16 éves tankötelezettség óta brutálisan sok a lemorzsolódó, alapvetően ma is az határozza meg a sikert, hogy ki milyen családba születik. Friss számok a magyar közoktatás állapotáról.

A béremelések ellenére továbbra is alulfinanszírozott oktatási rendszer és alulfizetett tanárok, ennek megfelelően egyre kevesebb pályakezdő és elöregedett tanári kar, és a romló összteljesítmény mögött nemzetközileg is kirívó mértékű egyenlőtlenség jellemzi a magyar közoktatást a legfrissebb hivatalos számok szerint. Az adatok a frissen megjelent „A közoktatás indikátorrendszere 2017” kiadványból származnak.
 
Magolni jól tud a magyar gyerek / 2017.02.23.
A magyar iskolarendszer memorizálásra és gyorsan felejthető formulákra idomít, a tudás felhasználására és kreativitásra nem. A pocsék PISA hátterét nyomozza az MTA. - „Nagyon sok mindent jól be tudunk gyakoroltatni az iskolában, amit aztán sehol máshol nem tudnak használni." A magyar iskolarendszer bajairól szóló tételmondat a Magyar Tudományos Akadémián hangzott el.
A kutatók (az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetét képviselő Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel és Varga Júlia) 2015-ben dolgozták ki ezt az indikátorrendszert, hogy a viták mögött legyen egy olyan egzakt háttér, rendszeresen frissülő adatokkal, amely „alkalmas arra, hogy a szakpolitikai döntéshozók könnyen és pontosan tájékozódjanak a közoktatás aktuális állapotáról, illetve trendjeiről”.
 
A közoktatás globálisan is egyre inkább a sztenderdizált mérések irányába megy – látható ez például a gyerekek kompetenciáit mérő PISA iránti óriási figyelemből is. A legutóbbi, minden korábbinál rosszabb magyar PISA-eredményekre az MTA mellett magyar oktatáspolitikának is reagálnia kellett, de a gyakorlati eredményeket még nem lehet látni. Kommunikációs szinten Palkovics László államtitkársága nagyjából három dolgot tett:
  • A PISA katasztrofális eredményeit más adatokra mutogatva relativizálták: olyan tesztekre hívták fel a figyelmet, amelyeken a magyar gyerekek vagy jobban teljesítettek, vagy magukhoz képest nem romlottak (TIMMS, Országos Kompetenciamérés).
  • Azt hangsúlyozták, hogy a pocsék PISA-ról nem a 2010 utáni oktatáspolitika tehet, „annak az eredményei lassan érnek be”.
  • Ezzel együtt megígérték egy új Nemzeti Alaptanterv kidolgozását, a munka koordinálásával egy miniszteri biztost, Csépe Valériát bízták meg.
Kijöttek a PISA-eredmények: rosszabb, mint valaha / 2016.12.06.
Soha nem voltak ilyen gyengék a magyar gyerekek, természettudományban és szövegértésben nagy a visszaesés. Hiába a tantervi tudás, képtelenek alkalmazni az életben.
 
Politikai retorika és tényleges cselekvési terv, mozgástér tekintetében még most sem lehet tisztán látni, az új NAT körüli munka lényegében zárt ajtók mögött zajlik, kívülről a szakmában sem nagyon tudják, mi várható, érdemi szakmai párbeszéd egyelőre ezúttal sincs. Az oktatás pedig kétségtelenül olyan hatalmas, sokszereplős rendszer extrém tehetetlenségi nyomatékkal, ahol a szakpolitikai beavatkozások általában csak lassan mennek át.
 

Tömegesen esnek ki az iskolarendszerből

A mostani indikátorrendszer összeállítói valóban csak nyersanyagot kívántak adni elsősorban, de így is vannak a nyilvánosan is elérhető kötetben olyan fejezetek, amelyekből világosan látszik a politika hatása. Legtisztábban ez talán a Fidesz oktatáspolitikájának egyik legtöbbet vitatott, szimbolikus értékkel is bíró döntésénél, a tankötelezettségi kor 16 évre való leszállításánál látszik. Amikor még 2012-ben ezt meglépték, az volt a fő indok, hogy felesleges az iskolarendszerben erővel tartani azokat, akik nem tudnak vagy nem akarnak tanulni – a döntés kritikusai erre azt mondták, hogy ezzel a magyar állam lényegében lemond arról az alsó rétegről, mely így gyakorlatilag értelmezhető végzettség nélkül kerül ki a munkaerőpiacra.
 
Azóta bő öt év telt el, és az indikátorrendszer pontosan mutatja a hatásokat. 2011-ben a 17 éveseknek még 98, 2016-ban viszont már csak a 85 százaléka vett részt a közoktatásban. (14. ábra)
 

Ők majdnem mind középfokú végzettség nélkül hagyják ott a közoktatást. Mint a kutatók megjegyzik, Magyarországon európai összehasonlításban is magas a korai iskolaelhagyók aránya.
 
De az országon belül is óriási területi különbségek vannak: Borsod-Abaúj-Zemplénben és Nógrádban a fiatalok 20 százaléka maximum az általános iskolát végezte el, vagyis az amúgy is legkevesebb munkalehetőséget kínáló régiókban minden ötödik fiatal már eleve úgy kezdi a felnőtt pályáját, hogy gyakorlatilag semmi esélye nincs semmire, legfeljebb az alkalmi közmunkára. (13. ábra)
 

A legrosszabb a helyzet a sokaknak lényegében csak oktatási elfekvőt jelentő szakközépiskolákban (a régi szakiskolákban) a helyzet. Ebben az iskolatípusban minden évben 15-25 százalék morzsolódik le végzettség nélkül a tanév közben.
Reform helyett radír / 2016.05.05.
Szétverik a legjobb iskolatípust, beszűkülnek a továbbtanulási esélyek, megint a tanárok és a szülők feje felett döntöttek. Munkás kell ide, és nem kell mindent értenie. Teljesen lebutítják a reálképzést a szakközépben.
"A fejletlenebb régiókban a diákok számottevő része a lehető legkorábban elhagyja a közoktatást, amint erre lehetősége nyílik, azaz eléri a tankötelezettségi korhatárt."


A kormány szakképzést akar, a családok kevésbé

Miközben a kormányzati retorikában állandóan arról lehet hallani, hogy vissza kell adni a kétkezi munka becsületét, hogy nem kell mindenkinek továbbtanulnia, hogy a szakképzést kell megerősíteni a gimnáziumok rovására (és azon belül is a gyakorlatit a tantárgyak rovására), az adatokból egyértelműen látszik, hogy ez a szándék nem találkozik a tényleges kereslettel, a családok továbbtanulási terveivel. (9. ábra)
 

„A 2010–2017 közötti időszakban a középiskolai jelentkezések rangsorában alapvető változások történtek. A szakgimnáziumi jelentkezések aránya 41-ről 35 százalékra csökkent, míg a gimnáziumi jelentkezések aránya 34 százalékról 38-ra nőtt. 2017 volt az első év az elmúlt két évtizedben, amikor több tanuló jelentkezett gimnáziumba, mint szakgimnáziumba” – áll a kötetben, és a kutatók arról írnak, hogy míg a gimnáziumok már a kapacitáskorlátuk közelében lehetnek, a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák osztálylétszáma folyamatosan csökken. A szakközépiskolákban ma már csak 16-17 fős az átlagos osztálylétszám, miközben a gimnáziumokban továbbra is 26, a 6 és 8 osztályos gimnáziumokban pedig ennél is nagyobb.
 

Aki nem jó helyre születik, annyit is ér

Az azonban, hogy ki kerülhet be a jobb helyekre, súlyos egyenlőtlenségi kérdés. A közoktatási indikátorok ismét egyértelműen mutatják, hogy a magyar közoktatás, de tágabban is, az egész magyar társadalom működése az esélymegadás helyett alapvetően a születési helyet jutalmazza. Hogy ki hova jut és mi lehet belőle, nagyon nagy mértékben azon múlik, hogy ki milyen családi háttérrel rendelkezik. Az általában elitgimnáziumnak számító 6 vagy 8 osztályos gimikbe 18-szor kevesebb esélye van bejutni azoknak, akik véletlenül nehéz családi körülmények közé születtek, mint a többieknek: amíg a nem HHH tanulók 9 százaléka vesz részt 6/8 évfolyamos, 34 százaléka pedig 4 évfolyamos gimnáziumi képzésben, addig ezek az arányok a HH tanulók esetében sorrendben 0,5 százalék és 10 százalék. Közben a képzeletbeli hierarchia másik végén, a halmozottan hátrányos helyzetű („HHH-s”) tanulók több mint négyszer nagyobb valószínűséggel járnak szakiskolai képzésre, mint a nem többiek: 8 százalék szemben az 1,9 százalékkal. (8. ábra)
 

Ehhez még egy beszédes adat: a legutóbbi PISA-mérésnek is az volt az egyik legfélelmetesebb eredménye, hogy a gyerekek negyede funkcionális analfabétaként kerül ki az iskolából, úgy, hogy az életben való minimálboldoguláshoz, elemi tájékozódáshoz sincsenek meg a képességei. Ugyanez látszik a nagy hazai, minisztériumi felmérésből, az Országos kompetenciamérésből is: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók átlagosan 200 ponttal gyengébb teszteket írnak szövegértésből, mint a többiek. A drámai mértékű egyenlőtlenségeket pontosan érzékelteti, hogy a 10. évfolyamos HHH-s gyerekek rosszabbul teljesítenek, mint a 6. évfolyamos nem HHH-s tanulók...

A magyar gyerekek negyede funkcionális analfabétaként fejezi be az iskolát / 2016.12.07.
Nem tudják megállapítani, hogy két útvonal közül melyik a rövidebb, vagy hogy kellene átváltani egy másik pénznemre: a legijesztőbb a PISA-adatokban, hogy hány gyerek sorsa pecsételődik meg már általános végére.

 

hvg.hu
Polónyi István: "Hamis tényekre épül az oktatáspolitika" / 2018.02.24.
A korábban radikálisan tandíjellenes Orbán által bejelentett durván magas képzési díjak után hangos hallgatói demonstrációsorozat rázta meg a fővárost és a vidéki egyetemi városokat, de mára mintha csend lenne az egyetemek körül. Ez azonban csak látszatnyugalom, a miniszterelnök által kirendelt kancellárok által irányított intézményekben ma senki nem mer ugrálni. A felsőoktatás és a szakképzés átszabása tévút, az csak a vállalatok, vállalkozások rövid távú érdekeit szolgálja. Interjú Polónyi István oktatáskutatóval.

444.hu
Az MTA felmérte az oktatás helyzetét, és aggasztó eredményre jutott / 2018.02.23.
Hiába a béremelés, a tanárok fizetése még mindig borzasztóan alacsony, a szegény gyerekek pedig annyira le vannak maradva, hogy arra már a kutatók sem találják a szavakat. - Pénteken mutatta be a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete azt a kötetet, amelyben annak néztek utána, hogyan teljesít a magyar közoktatás. 95 szempontból vizsgálták a magyar oktatást, elsősorban az általános és középiskolákat, de volt, ahol kitértek az óvodákra, sőt a felsőoktatásra is. Az pedig elég egyértelműen kiderül a kiadványból, hogy egy sor mutató szerint nagyon rossz irányba halad az oktatási rendszer.

www.atv.hu / videó
Kormos Krisztián - Nem maradtak csöndben / 2018.02.23.
A műsorvezető Krug Emília.

Betöltés…

Ismét tüntettek a diákok Budapesten - 2018.02.23. - A tüntetést azért szervezte a Független Diákparlament, mert szerintük a kormány nem reagált érdemben a követeléseikre. Egyebek mellett azt szeretnék, ha minél kevesebb diák kényszerülne külföldre az itthoni iskolarendszer miatt. - Link: //rtl.hu/rtlklub/hirek/ismet-tuntettek-a-diakok-budapesten

 

Kapcsolódó cikkeink:

balog_zoltawBalog Zoltán szerint megszűntek a működési problémák az oktatásban. És ő hol volt 2017-ben? / Készült: 2018.01.09
Vége van az átmenet nehézségeinek, megszűntek a működési problémák, bejáratott rendszerben folyik a tanítás, a köznevelés átalakításával jelentős terhet vettek le az önkormányzatok válláról – büszkélkedett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

d_ati2017106Oktatás: ha ez így megy tovább, a magyar fiatalok menthetetlenül lemaradnak / Készült: 2017.10.26
Két univerzum találkozott szerdán Budapesten a FinnAgora magyarországi finn intézet által szervezett oktatási konferencián. Az egyik a finn oktatási rendszer képviselői, akik annak ellenére elégedetlenek saját eredményeikkel, hogy az egész világ őket csodálja, a másik pedig a magyar digitális oktatási vezető, aki úgy csökkentené a különbséget a fejlett és a lemaradt magyar iskolák között, hogy bevonná az oktatásba a gyerekek és a tanárok mobiljait illetve egyéb digitális eszközeit – tudósított a Pénzcentrum.hu. Hogy mi lesz pont a szegény iskolákkal, ahol a gyerekeknek nincsenek ilyen eszközeik? Erre sajnos nem hangzott el megoldás.

oktatas-e150Vekerdy Tamás: Egyértelműen alattvalóképzés folyik / Készült: 2017.08.30
A finn iskolarendszer vagy a reformpedagógiai alternatívák tudnak olyan iskolarendszert csinálni, ahova a gyerekek szeretnek bejárni – mondta Vekerdy Tamás a Hír TV Egyenesen című műsorában.