Hírek

Ghána, Uganda és Ukrajna alatt - Magyarország csúnya bizonyítványt kapott

Részletek
Készült: 2018. február 07. szerda, 09:31
Print 
Találatok: 1409

orban_viktorAz egész világon romlottak a költségvetési átláthatósági folyamatok, ezen belül pedig Magyarország is rosszabb pontszámot kapott egy rendszeresen elvégzett nemzetközi felmérés friss kimutatása szerint. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország szerepelt a legrosszabbul a 2017-es adatok alapján.

Megszakadt a pozitív trend

Szomorú következtetésre jutott az országok költségvetési folyamatait az átláthatóság szempontjából elemző International Budget Partnership nemzetközi szervezet a legújabb, 2017-es felmérése alapján.
Megállapításuk szerint ugyanis több kormány is kevesebb információt tesz közzé arról, hogyan szedi be és költi el a közpénzt. Az Open Budget Survey 2017 eredményei szerint 115 ország közül 89 nem tesz közzé elégséges információt a költségvetésről.
Ennek következtében egy tíz éve tartó töretlenül javuló trend szakadt meg a tavalyi számok alapján (az első felmérés 2006-ban volt, így ez most a hatodik hullám). A költségvetési átláthatóság index globális átlaga a 2015-ös 45 pontról 43 pontra csökkent 2017-re. Az átláthatóság növekedésének visszájára fordulása különösen aggasztó annak fényében, hogy a vizsgált országok háromnegyede nem publikál elégséges információt a költségvetéséről (vagyis nem ér el legalább 61 pontot) - mutat rá az intézet.
 
Az OBS 2017 azt is feltárta, hogy a legtöbb országban nincsenek érdemi lehetőségek arra, hogy a nyilvánosság részt vegyen a költségvetési folyamatban - sem abban a tekintetben, hogy információkat nyújthasson a közpénzek beszedésével és elosztásával kapcsolatos döntésekhez, sem abban a tekintetben, hogy a kormányokat elszámoltathassa e döntések végrehajtásáért. A vizsgált 115 ország közül egyetlen egy sem kínált megfelelőnek tekinthető (61 pontot vagy annál magasabbat elérő) részvételi lehetőségeket. A világátlag mindössze 12 a 100-ból, és 111 ország ért el gyenge (41 pontnál alacsonyabb) eredményt.
 
Az átláthatóság és a részvétel értékelésén felül az OBS a formális felügyeleti intézmények, mint a számvevőszék és a törvényhozás szerepét is vizsgálta. A felmérés megállapította, hogy mindössze 32 ország (28 százalék) törvényhozásának felügyeleti gyakorlata megfelelő, 47 ország (41 százalék) korlátozott, 36 ország (31 százalék) pedig gyenge felügyeleti gyakorlatot folytat. Összehasonlításul, az OBS vizsgálata szerint a 115 országból 75-ben (65 százalék) biztosítottak az alapvető feltételek ahhoz, hogy a számvevőszék megfelelő szintű felügyeleti tevékenységet lásson el.

A kivételek

Az alacsony globális átlag és a romló pontszámok ellenére néhány országban javulást tapasztalhattunk. Az országok köre igen változatos: Mexikó, Dominikai Köztársaság, Georgia, Szenegál, Thaiföld, Marokkó, Indonézia és Fidzsi érdemben javította költségvetési átláthatóságát.
 
Az intézet ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy
"Bármely ország átláthatóvá válhat, mert az egyes országok költségvetésének átláthatósága csak a kormány politikai akaratán múlik."
Ennek leggyorsabb és legkönnyebb módja, ha a kormány minden költségvetési információt (a nyolc kulcsdokumentumot és a mostani publikált dokumentumokból hiányzó információkat) elérhetővé tesznek az interneten és a nyilvánosság bevonását is beépítik a költségvetési folyamatba.

Magyarország rosszabbul teljesít

Az Open Budget Survey 2017 felmérése szerint Magyarország a lehetséges 100 pontból 46 pontot ért el, ezzel a 115 vizsgált ország közül az 57. helyen végzett. Romhányi Balázs, az elemzésért Magyarországon felelős szervezet, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője a hétfői bemutatón azt emelte ki, hogy
"az a 46 pontos érték az EU-ban és az OECD-ben a felmért országok közül a legrosszabb."
A 2015. évi 49 pontos eredményhez képest ez romlást jelent, miközben régiónkban az átlag inkább emelkedett.

A kelet-európai térképre elhelyezett OBI-indexek értéke alapján Romhányi Balázs úgy vélekedett: a költségvetési átláthatóság tekintetében Magyarországon a helyzet "mélybalkáni".

A KFIB értékelése szerint a gyenge eredmény oka, hogy 
  • a kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat - a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését - el sem készít,
  • a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad.
 
A két évvel ezelőtti eredményhez képest a legfontosabb különbség, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza - részletezte a KFIB.

Ezt javasolták

Az International Budget Partnership és magyar partner-szervezete, a Költségvetési Felelősségi Intézet azt ajánlja a kormánynak, hogy első lépésként hozza nyilvánosságra azokat a költségvetési információkat, amelyek már ma is rendelkezésére állnak, majd készítse el a fent említett három hiányzó dokumentumot, végül pedig bővítse a publikált anyagok tartalmát annyira, hogy azokból valós és részletes képet lehessen alkotni a közpénzügyek helyzetéről és kilátásairól. Az átláthatóságot biztosító szabályokat intézményesítse.
 
A közpénzügyi döntések minőségének és társadalmi elfogadottságának növelése érdekében törekedjék az állampolgárok és civil szervezetek bevonására a költségvetési folyamatba.
 

Kulisszatitkok - így állt össze a jelentés

Az Open Budget Survey az egyetlen független, összehasonlítható és rendszeres időközönként megvalósuló felmérés a világ országaiban tapasztalható költségvetési átláthatóság és felelősség mérésére. A felmérést nemzeti kormányoktól független, a civil szférában dolgozó költségvetési szakértők készítik, minden vizsgált országban más és más. A felmérés dokumentált bizonyítékok és objektív kritériumok alapján értékeli, hogy a résztvevő 115 ország nemzeti vagy központi kormányzata milyen mértékben biztosít a nyilvánosság számára időszerű és teljes hozzáférést a nemzetközi jó gyakorlat alapján szükséges 8 legfontosabb költségvetési dokumentumhoz. A felmérés azt is vizsgálja, hogy a törvényhozás, a számvevőszék és a független költségvetési tanács mennyire képes hatékony felügyeletet gyakorolni a kormányzati költségvetés felett, és hogy a nyilvánosság milyen mértékben vehet részt a költségvetési döntésekben.
 
A felmérés nem közvélemény-kutatás, és nem a szubjektív véleményeket értékeli - szigorú, objektív módszertanon alapul, az eredményeket pedig független hazai és nemzetközi szakértő ellenőrzi.
 
Magyarországon a Költségvetési Felelősségi Intézet töltötte ki az egységes kérdőívet, majd küldték el a nemzetközi szervezetnek, amely többszörös ellenőrzést hajt végre. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak is volt lehetősége a véleményezésre. Romhányi Balázs ennek kapcsán elárulta, hogy ezúttal nagyon aktív volt a költségvetésért felelős tárca, 57 kérdéshez tettek megjegyzést és nyolc olyan pont volt, amelyben az IBP a magyar kormánynak adott igazat, nem pedig a KFIB-nek.
Ha a nemzetközi szervezet minden kifogásolt pontban a minisztériumnak adott volna igazat, akkor is csak 61 pontot ért volna el Magyarország, amivel épp a megfelelő kategóriába csúszott volna át.

 

www.atv.hu / videó
Bezuhantak hétfőn az amerikai tőzsdék / 2018.02.07.
Az ATV Start vendége Vértes András elnök, GKI.

hvg.hu
Egyre átláthatatlanabb a magyar költségvetés, és a helyzet csak romlik / 2018.02.05.
A polgárok szándékait nem mérlegeli, őket nem vonja be a költségvetés összeállítása során, az átláthatóságot pedig úgyszólván mellékesnek tartja a magyar kormány. - Magyarország az Európai Unióban és az OECD tagországai között a sereghajtók közé tartozik, de még a kelet-európai, közép-ázsiai feltörekvő régióban is gyengén teljesít – állapította meg a költségvetés átláthatóságát vizsgálva az International Budget Partnership nevű civil szervezet. A felmérés dokumentumok és objektív kritériumok alapján értékelte 115 országban, hogy a kormány mennyire nyilvánosan tárgyal az államháztartást meghatározó legfontosabb törvényekről, bevonja-e a polgárokat azok előkészítésébe, figyelembe veszi-e szándékaikat, illetve mennyire részletes és közérthető információkat nyújt. Vizsgálja továbbá, hogy az egyes nemzeti parlamentek, számvevőszékek vagy más független szervezetek mennyire hatékonyan felügyelik a központi költségvetés végrehajtását.

 

Kapcsolódó cikkeink:

00559153Inotai András: Nem lesz több esély 2018 után! / Készült: 2018.02.05
Magyarország nem áll a saját lábán – nyilatkozta egyebek mellett a Népszavának Inotai András közgazdász. Szerinte 2018. április 8. az utolsó alkalom, hogy leválható legyen a Fidesz-hatalom.