Hírek

Európai bérek - Kódolt a lemaradásunk

Részletek: Készült: 2017. június 11. vasárnap, 23:04
Print; Találatok: 1583

ovi_gazda Hiába a kedvező makrogazdasági adatok, a magyarországi cégek hatékonysága nem javul, a bérlemaradás is nő.

Magyarország valóban jobban teljesít - Görögországnál. A Visegrádi-országok (V4-ek) között azonban számos mutatóban már a negyedik helyre szorult és a térségben is egyre hátrébb csúszik. Ma már Románia is jóval dinamikusabb növekedést produkál.

A helyzeten nem javít az sem, hogy folyamatosan bővül a foglalkoztatás, és emelkednek a bérek. E tekintetben ugyanis nem beszélhetünk „egy Magyarországról”, míg Nyugat-Dunántúlon gyakorlatilag teljes foglalkoztatás van, a középső országrészben 2-3 százalékos a munkanélküliség, ugyanakkor a keleti régiókban ez az arány eléri a 15-20 százalékot, de akadnak települések, ahol 90 százalékos a munkanélküliség.

Hasonló a helyzet a bérek tekintetében is, ez ugyanis a Nyugat-Dunántúlon magasabb, mint Keleten – mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett Bérfelzárkóztatás, vállalkozás, foglalkoztatás című konferencián. Jelentős az eltérés a szolgáltatások áraiban is. Akár az éttermi, de az üzemanyagtöltő állomások árai között 25-30 százalékos különbségek is előfordulnak.

A területek fejlettségbeli különbségére utal a közfoglalkoztatottak aránya is. A munkaképes lakosság körében a Nyugat-Dunántúlon átlagosan a 2 százalékot sem éri el például a közmunkások aránya, az ország keleti, dél-keleti térségeiben ez 15-20 százalék. Mindez tükröződik a bérekben is, hiszen az ország nyugati fertályán már a mezőgazdaságban sem igen lehet minimálbéren dolgozó embert találni, a leszakadó keleti végeken viszont jelentős az alacsony bérű foglalkoztatottak aránya.

Igaz, a kormány, a munkaadókat és munkavállalókat is meglepve az előzetes egyeztetéseknél jóval nagyobb mértékű kötelező béremelést jelentett be, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett idén, ám ez főleg a kis és közepes vállalkozások (kkv) jelentős részének megoldhatatlan, kigazdálkodhatatlan feladatot jelent. Főleg éppen a leghátrányosabb régiókban még működő cégeknél. Arról nem is beszélve, hogy az állam is jól járt, ugyanis például a garantált bérminimum összege 33 ezer forinttal nőt ugyan, de a többletből csak 21 ezer forint kerül a dolgozóhoz, a maradékot adó, járulék formájában a költségvetés zsebeli be.

A jelentős béremelések sem változtattak azonban azon, hogy a magyarországi keresetek 3-4-szeresét kínálják a munkáltatók Ausztriában, vagy Németországban.

Akkora a baj, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László is elismerte egy tanácskozáson, hogy: "Ha túl erősen nyomjuk a béreket fölfelé, azt nem tudják kitermelni", ha viszont nem, akkor "kiürül az ország".

A legtöbb szakértő szerint a kormány erőszakos beavatkozása a bérekbe több kárt, mint hasznot hajtott. Annál is inkább, mert a piac már a központi intézkedésektől függetlenül is kierőszakolta a béremeléseket, különösen az egyre gyarapodó hiányszakmákban.

Ide sorolható a kamionsofőr szakma is. Egyre több vállalkozás kénytelen leállítani egy vagy több kamionját, mert nincs aki vezesse, de előfordul, hogy emiatt a vállalkozás bedobja a törülközőt. A sofőrhiány 1-1,5 éve vált drámaivá, így a szállítmányozással, logisztikával, raktározással foglalkozó Ghibri csoport már nettó 400-450 ezer forintos fizetéseket kínál a nemzetközi szállításban résztvevő sofőröknek - említette a konferencián Szabó Zoltán alapító tulajdonos. Nem véletlen, hogy a közutakon egyre több teherautó hátulján látható a felirat: "Gépkocsivezetőket keresünk!".

A béreket azonban ki is kell gazdálkodni, így a termelékenység javulása nélkül béremelésekről sem lehet beszélni - jegyezte meg Palócz Éva, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója. Tapasztalati tény, hogy a bérek tartósan nem szakadhatnak el a termelékenységtől, eddig is azok az országok tudták magasabb fizetéseket adni, ahol hatékonyabban termeltek.

Magyarország nemcsak a foglalkoztatásban, a bérekben szakadt ketté, hanem régióktól függetlenül kialakult is a kettős gazdaság. A külföldi cégek termelékenysége minden vállalati méretben magasabb a nemzetgazdasági átlagnál, míg a belföldi tulajdonú vállalkozásoknál ez éppen fordítva van, azok gyengébbek az átlagos szintnél

Az még a közgazdászok előtt is rejtély, hogy a magyar nagyvállalatok, különösen a külföldi tulajdonban lévők a V4-es társaik között a legtermelékenyebbek, miközben a kkv-k esetében éppen ellenkező a helyzet.

Bihari Tamás

Cikk: http://nepszava.hu/cikk/1131807-europai-berek---kodolt-a-lemaradasunk

www.portfolio.hu

Nemcsak a falvak ürülnek ki, hanem a legtöbb vidéki nagyvárosunk is
Miskolc már kisebb, mint Szeged. - Nemcsak a vidéki kistelepülések ürülnek ki a belföldi elvándorlás és a természetes fogyás miatt, hanem a legtöbb magyar nagyváros is. 2005 és 2016 között Salgótarján népessége közel 20 százalékkal csökkent, de Miskolc lakossága is olyan gyorsasággal fogy, hogy már kevesebben lakják, mint Szegedet. Eközben Győr és Sopron népessége szépen bővül, gyorsabban, mint a fővárosé.

Kapcsolódó cikkeink:

Róna Péter: Magyarország zsákutcában vergődik / Készült: 2017.05.22
Magyarország esélye arra, hogy felzárkózzon Nyugat-Európához, immár elveszett, hazánk történelmileg továbbra is abban a zsákutcában vergődik, amibe legkésőbb az első világháború után belekerült – a borúlátó, vitára ingerlő kijelentés Róna Péter közgazdász részéről hangzott el a péntek esti, szokásos Magyar Nemzet Szalonon.