Egyre rosszabb Magyarország korrupciós megítélése – ez derül ki a Transparency International 2015-ös világfelméréséből

Részletek

Készült: 2016. január 27. szerda, 22:26

Print 

Találatok: 2045

Magyarország három helyet és három pontot rontott - Magyarország 2015-ben 51 pontot ért el a CPI-felmérésben, ami három ponttal múlja alul az ország egy évvel korábbi eredményét. A pontszámhoz hasonlóan Magyarország a korrupciós világranglista helyezésén is három helyet rontott, jelenleg a vizsgált 168 ország közül az 50. helyen található. (Magyarország 2014-ben 175 ország közül a 47. helyet szerezte meg.) A visszaesés a régión belül a leginkább szembeötlő, hiszen Magyarország tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben már csak Romániánál és Bulgáriánál bizonyult kevésbé korruptnak.

2014-hez képest Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot. A régió abszolút győztese 2015-ben Csehország volt, amely 5 ponttal, 56-ra javította a 2014-es felmérésben elért pontszámát, aminek köszönhetően 16 helyet előreugorva 37. lett a rangsorban. Nemcsak régiós, hanem európai uniós összehasonlításban is tovább romlott Magyarország teljesítménye: az ország tavaly a 28 tagállam közül holtversenyben a 22-24. helyen végzett. Magyarország egyre inkább kitett a korrupciónak: 2013-ban a 20., 2012-ben pedig a 19. volt az akkor még 27 tagot számláló EU-ban.

2015 a közpénzek átláthatatlan szétosztásának éve volt

A közpénzadatok nyilvánossága és az igazságszolgáltatás függetlensége hatékonynak bizonyult a korrupció elleni küzdelemben, ezt a nyugat-európai, mindenekelőtt a skandináv országok több mint két évtizedes sikertörténete is igazolja. Ezekben az országokban a polgárok tisztában vannak azzal, hogy a kormányaik mire fordítják az adójukat, és ha kétségeik merülnek fel, biztosak lehetnek afelől, hogy számíthatnak a kormánytól független állami intézményekre és az igazságszolgáltatásra.

A magyar kormány ezzel szemben mindent elkövet annak érdekében, hogy nálunk ez ne így legyen. Akik korábban ellenőrizhették a hatalmát, azok ezt már nem, vagy csak nagyon nehezen tehetik meg, mivel a kormány az elmúlt években az állami intézményeket saját hatalma megőrzésének szolgálatába állította. Ez alól csak a bíróságok jelentenek kivételt. Az adatok elrejtése is egyre könnyebb, a kormány ugyanis tovább korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét, ami jelentősen megnehezíti, hogy a polgárok tájékozódjanak a közpénzek elköltéséről.

„Magyarországon a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé” – emelte ki Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója. / transparency.hu

A kormány következmények nélkül használhatja arra a hatalmát, hogy illetéktelen előnyhöz juttassa a holdvarába tartozó üzleti csoportokat. A korrupció ellenes szervezet vezetője szerint a „magyarországi korrupció fontos eleme a közpénzek magánpénzzé alakítása jogi eszközökkel”.

Csak a hatalomnak kedves oligarchák személye változik, a gazdagodásuk forrása azonban nem. A haveri kapitalizmus Magyarországon továbbra is részben a magyar és az európai uniós adófizetők pénzéből, a polgárok kárára épül. Cégadatok szerint 2013-ban és 2014-ben a Simicska Lajoshoz köthető, a közbeszerzéseken veszíteni nem tudó Közgép összesen több mint 170 milliárd forint bevételre tett szert és 17 milliárd forint nyereséget termelt. 2015-ben már Garancsi István (Market) és Szíjj László (Duna Aszfalt) voltak a legsikeresebbek, de Mészáros Lőrinc cégei is mesésen gyarapodtak. A Garancsi Istvánhoz köthető cégek 46,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el 2015-ben, míg a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt és konzorciumi partnerei közel 62 milliárd forint közpénzzel lettek gazdagabbak, de Mészáros Lőrinc vállalkozásainak is majdnem 40 milliárd forint értékű állami megbízás jutott.

A végrehajtó hatalom nemcsak a baráti cégeket, hanem a politikusoknak kedves sportklubokat is előszeretettel gazdagítja közpénzből: utóbbiak az elmúlt négy évben bő 200 milliárd forint adótámogatást kaptak. Mivel az ún. látvány csapatsport támogatási rendszer lényege a társasági adókedvezmény, a gyakorlatban az államkincstár négy év alatt jelentős adóbevételtől esett el. Ráadásul ez a pénz félig titkosan került a sportcsapatokhoz, mert egy 2015-ös törvénymódosításnak köszönhetően nem tudható, hogy mely vállalatok támogatnak sportklubokat adófizetés helyett. A módosított törvény következtében nem lehet kideríteni, hogy van-e összefüggés egyes cégek közbeszerzési sikerei és a miniszterelnök, illetve néhány kormánytag kedvenc focicsapatainak jutó, sokmilliárd forintot kitevő vállalati sporttámogatás között.

Versenyképesség szabadesésben

A magyarországi korrupciós kockázatok súlyosbodása az ország versenyképességének – régóta tartó – zuhanásszerű romlásával jár együtt. A Világgazdasági Fórum nemrég közzétett versenyképességi felmérése szerint Magyarország 140 országból a 63. helyezést érte el, miközben tíz éve még a világ 38., tizenöt éve pedig a 28. legversenyképesebb gazdaság volt. A megkérdezett üzletemberek különösen gyengének ítélték a magyar kormány döntéseinek az átláthatóságát, amelyet a közpénzek illetéktelen felhasználásához hasonlóan a 140-es lista 119. helyére rangsoroltak. „A magyarországi versenyképesség romlásának oka elsősorban abban keresendő, hogy a hazai intézményrendszer részrehajló és nem képes elhárítani a korrupciót” – tette hozzá Martin József Péter. Magyarországon ördögi kör alakult ki: a magas korrupciós kitettség rontja a versenyképességet, visszaveti a beruházási aktivitást, ami kedvezőtlen szerkezetű növekedéshez vezet. Mindez melegágya a járadékvadászaton alapuló haveri kapitalizmusnak: a vállalatok nemegyszer a szabályozás manipulálásában, a kormány jóindulatának és barátságának elnyerésében érdekeltek, nem pedig a hatékony piaci teljesítményben. Ez pedig tovább növeli a korrupciót.

A Korrupció Érzékelési Indexről

A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perception Index – CPI) 11 szervezet 12 felmérése és értékelés felhasználásával készíti el a Transparency International (TI) berlini központja (Titkársága). Szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2015-ben 168 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 9 különböző alindex alapján vizsgálták. A háttérindexek pontszámait 0-100-as skálára vetíti a TI, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A TI berlini titkársága a pontszámok átlagából súlyozással számítja ki az indexet.

Teljes cikk: http://transparency.hu/cpi_2015

CPI 2015 - Prezentáció - klikk a képre!

Nézd meg a saját szemeddel, miért ütik el sorban a gyalogosokat Dunaújvárosban sötétedés után!
”Az áldatlan állapot fikarcnyit sem javult, mindenki vezessen óvatosan, a gyalogosok is figyeljenek nagyon!!!!” - Ezzel a figyelmeztető szöveggel küldte el nekünk a videót dunaújvárosi olvasónk, Zsolt. Amit a videón látni, az nem valami posztapokaliptikus környezetben játszódó számítógépes játék egyik riasztó játékmenete, hanem egy sima hazaút a központban lévő Lidlből egy, szintén a város belsejében fekvő utcába. A felvétel három napja készült, de a helyzet azóta is változatlan.

Kontármunkát végzett az Elios milliárdokért?
Úgy fest, nem sikerült tökéletesen az Elios Innovatív elhíresült lámpatelepítése Pécsen: a lakosság nagyjából folyamatosan panaszkodik, legutóbb azért, hogy a zebrán nem látni rendesen a gyalogosokat, de korábban találtak már olyan világítótestet is, amely stabilan az égbolt felé küldte a fényt. Pedig nem volt olcsó a munka, Pécsnek milliárdos hitelt is fel kellett venni ahhoz, hogy ki tudja fizetni a Tiborcz-cég munkáját.

Szükség van-e közpénzügyi hatóságra? / 2016.01.29.
Az ATV Start vendége Szigetvári Viktor elnök, Együtt.

Varju László / 2016.01.28.
Alapvetően belső szervezetek végezték az ellenőrzést 2010 előtt. 2010 után viszont a Fidesz ezt a tevékenységet kiszervezte különböző cégeknek, mondta Varju László az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A fideszesek még a korrupció felderítésére szánt pénzt is ellopják, állítja Varju László. A DK alelnöke az OLAF nyomozására hivatkozva azt mondta, azt eddig is lehetett gyanítani, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel szerződött cégek lopták el a pénzt, de hogy kik állnak a cégek mögött, azt nem. A Fidesz szerint viszont azok beszélnek ...

Hadházy Ákos / 2016.01.28.
A Fidesz frakció ülésén beszéltek arról, hogy hogyan kell az uniós forrásokkal „bánni”, mondta Hadházy Ákos az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Az LMP antikorrupciós szakszóvivője arról nem beszélt, hogy ki és milyen körülmények között készítette a hangfelvételt, amelyen a jelenlegi szekszárdi polgármester magyarázza a módszert. Mától hetente tart Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter heti kormányinfója mintájára korrupcióinfót az LMP. Az elsőn egy 2012-es hangfelvételt hoztak nyilvánosságra, amelyen Szekszárd jelenlegi ...

Egy óvoda kettő árából? - 2016.01.28. - Egy szekszárdi óvodaépítés példáján keresztül mutatta be az LMP korrupcióellenes szóvivője, hogyan működik ma Magyarországon a közbeszerzések rendszere. Hadházy Ákos egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyből szerinte az derül ki, hogyan kereskednek előre megbeszélt projektekkel önkormányzatoknál jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cégek. - Link: http://rtl.hu/rtlklub/hirek/egy-ovoda-ketto-arabol

Még rosszabb helyen Magyarország a korrupciós listán / 2016.01.28.
Az ATV Start vendége Ligeti Miklós jogi vezető, Transparency International.

Csepreghy Nándor / 2016.01.27.
A politikai ciklus végéig nem 6 ezer, hanem 100-150 ezer fővel csökkenhet a közszférában dolgozók száma, mondta Csepreghy Nándor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Hatezer embert bocsátanának el februárban a minisztériumoktól és háttérintézményeitől, de nemcsak a minisztériumi háttérintézmények szűnnek meg, július elsejétől a járási és a megyei kormányhivatalok álláshelyeinek 10 százalékát is lefaragják – írja a Magyar Nemzet.

Itt a legkorruptabb országok listája, Magyarország a középmezőnyben / 2016.01.27.
Magyarország három hellyel hátrébb csúszott a világ legátfogóbb korrupciós ranglistáján, a Transparency International által készített Korrupció Érzékelési Indexen (CPI). Hazánk teljesítménye az Európai Unión és a közép- és kelet-európai régión belül egyaránt visszaesett.

Már a korrupció elleni pénzeket is elcsalták Magyarországon?
Fennáll a gyanú, hogy a magyar ellenőrök megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának kontrolljára adott uniós pénzeket – állítja az Európai Csalás Elleni Hivatal.

Polt Péter legfőbb ügyész tud, Tállai András nemzetgazdasági államtitkár viszont nem tud arról a nyomozásról, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának központi nyomozó főosztálya folytat. Ez azért is különös, mert a NAV Tállai fennhatósága tartozik, ráadásul az ügy sem éppen hétköznapi. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata alapján korrupciós gyanú merült fel, éspedig a magyar pénzosztó apparátus csúcsaira vezető szálakkal. E szerint még a Brüsszel által a közbeszerzések ellenőrzésére adott pénzeket is megcsapolták. Az uniós forrásokat menedzselő csúcsszervnek, az egykori Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek dolgozó tanácsadó konzorcium alvállalkozói körében az OLAF fiktív számlákra, készpénzes kifizetésekre bukkant.

Az állam a korrupció fogságába esett
A magyar gazdasággal szemben nincs bizalom. Oszkó Péternek győzködnie kell a partnereket, hogy a hazai vállalkozók betartják a megállapodásokat, lehet velük dolgozni, és ne a hivatalban lévő kormány alapján ítéljenek az országról. A volt pénzügyminiszter, az OXO Labs Kft. alapító-tulajdonosa szerint az elmúlt öt évben Magyarországon a korrupciós problémák mérhetetlenül súlyossá váltak, minden független vizsgálat azt támasztja alá, hogy drámai romlás következett be, de az alapvető állami funkciók iránya, működése is a közpénzek magánpénzzé átalakítását szolgálja.

 

• Előző
• Tovább