Hírek

Na, melyik az egyetlen visegrádi ország, ahol folyamatosan nő a szegények száma?

Részletek
Készült: 2015. június 05. péntek, 23:49
Print 
Találatok: 1805

ovi_tundi1Az idén publikálták a második Social Progress Index (Társadalmi Fejlődés Index) kutatás eredményeit, amelyből átfogó képet kaphatunk az általános életfeltételekről és társadalmi lehetőségekről a világ országaiban. Miért érdemes odafigyelni ezekre a mutatókra, és milyen tanulságokat vonhatunk le Magyarország eredményeit illetően?

Mindenekelőtt azt, hogy regionális versenytársaink, Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Lengyelország a társadalmi fejlődés mutató szerint annyival jobban teljesítenek nálunk, hogy tulajdonképpen már nem is velük versenyzünk, hanem elmaradásunkból fakadóan, mi egy rosszabbul teljesítő országokat csoportosító tömbbe kerültünk. A mutatóra azért is érdemes figyelni, mert sokkal reálisabb képet fest az ott élők életkörülményeiről, lehetőségeiről, mint a csupán gazdasági adatokat szem előtt tartó GDP.

A kutatás bizony tartalmaz néhány lesújtó adatot: a visegrádi országok közül 2003 óta csak Magyarországon emelkedett a szegények aránya, a többi ország képes volt gátat szabni a szegénység növekedésének, sőt sikerült mérsékelni a szegények számát. A vásárlóerő tekintetében pedig a visegrádi négyek közül szintúgy az utolsók vagyunk.

A módszertanról

A Social Progress Index (Társadalmi Fejlődés Index) szakít a hagyományos gazdasági mutatókkal, nem a gazdasági eredményeket vetíti le a társadalom életére, hanem a különböző szociális és környezeti mutatókat veszi alapul.
Ezen kívül nem a kívánt hatások elérésére fordított pénzeket veszi górcső alá, tehát nem a bemenetre fókuszál, hanem az eredményre helyezi a hangsúlyt, és azt vizsgálja, hogy egy adott cél mennyire teljesült a valóságban.
Például nem azt vizsgálja, hogy melyik ország, mennyit költött például egészségügyi ellátórendszerre az adott évben, hanem a társadalom egészségi állapotáról felvett adatokat dolgozza fel – hiszen végül is ez tükrözi a realitást, míg az előbbi inkább az ambíciót.

A mérést nem csak fejlődő országokban alkalmazták, hanem a jómódú, magas GDP-vel rendelkezőknél is, ezzel új fénybe helyezve a világ országainak egymáshoz viszonyított állapotát. Ugyanis a felmérésből többek között az a fontos tanulság vonható le, hogy hiába számít egy ország gazdasági szuperhatalomnak, társadalmi szükségletek biztosítása terén nem feltétlenül jár az élen.

Az Index ráadásul tematikus felépítéséből adódóan hasznos eszköze lehet az arra nyitott országok vezetőinek abban, hogy tudják, miben kell fejlődniük.

A felmérés három nagy témakörben történt:

  • alapvető szükségetek: ide tartozik az élelem és az orvosi alapellátás, a víz és a higiénia, a szállás, a személyes biztonság biztosítása,
  • a jólét alapjai: az alapvető tudáshoz való hozzáférés, hozzájutás az információhoz és a kommunikációhoz, az egészség és a jól lét biztosítása, az ökoszisztéma fenntarthatósága,
  • lehetőségek: az egyéni jogok, a személyi szabadság, a tolerancia és az inklúzió, illetve hozzáférés a felsőbb oktatáshoz

A jelentés 133 országot vizsgált, lefedve ezzel a Föld népességének 94 százalékát, ezen kívül 28 országról részleges adatokat tett közzé. Magyarország a vizsgált országok közül a harminckettedik helyen végzett, tehát elmondható, hogy a világ jobb helyzetben lévő negyedéhez tartozunk, ám még mindig van hová fejlődni. Néhány szomszédunk például már előrébb jár nálunk…

Teljes cikk: http://tenytar.blog.hu/2015/06/05/na_melyik_az_egyetlen_visegradi_orszag_ahol_folyamatosan_no_a_szegenyek_szama#more7472448

Kapcsolódó anyagok:

  • SOCIAL PROGRESS INDEX 2015 / EXECUTIVE SUMMARY (pdf)
    Economic growth has lifted hundreds of millions out of poverty and improved the lives of many more over the last half century. Yet it is increasingly evident that a model of development based on economic progress alone is incomplete. Economic growth alone is not enough.