Hírek
Megbuktatták a paksi atomprojektet
- Részletek
- Készült: 2015. május 22. péntek, 01:59
- Találatok: 1784
Nem győzte meg a három legrangosabb budapesti egyetem (ELTE, Corvinus, BME) hallgatóit a paksi bővítés támogatóinak érvrendszere: az egyetemisták a téma szakértőinek meghallgatása után úgy foglaltak állást: a beruházás indokolatlan. Bár a hallgatók véleménye nyilván nem perdöntő, az Egyetemközi Diákbizottság kedden bemutatott jelentése sokat elárul arról, hogyan vélekednek a fiatal értelmiségiek az energiaellátás jövőjéről.
A hallgatók április végén konferenciára hívták a paksi bővítés támogatóit és ellenzőit. A tanácskozáson Hárfás Zsolt, az atomenergiainfo.hu szerkesztője, Felsmann Balázs, a Corvinus Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője, Ősz János, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének docense, Munkácsy Béla, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének oktatója, Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója, Feledy Botond, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora, Kiss Csaba az EMLA jogásza és Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója vett részt, prezentációjuk elérhető a diákbizottság Facebook-profilján.
A több ezermilliárd forintos projekt társadalmi megvitatása érdekében alakult szervezet az érvek ismeretében, transzparens (az interneten is követhető) módon alakította ki a saját álláspontját. A többek között építőmérnök, geológia, humánökológia, jogász, politológia, szociológia, tájépítészmérnök, vegyész szakon tanuló hallgatók bizottsága szerint hasonló módon kellett volna megismertetni a társadalommal az adóból finanszírozott beruházás részleteit, ám ez nem történt meg, a legtöbb alapinformáció ma sem nyilvános.
A szervezet jelentése szerint a szakértők egyetértettek abban, hogy Magyarország áramigénye a következő évtizedekben legfeljebb évi 1-1,5 százalékkal növekszik majd, de ez az elvi maximum, önmagában a gazdaság bővüléséhez nincs szükség több áramra. Úgy vélik, a régi paksi blokkok kiesésével jelentkező áramigény többféle technológiával is fedezhető, az atomerőmű-bővítéssel azonban egyértelműen elkötelezzük magunkat az egyik – és nem a legelőnyösebb – gazdaságfejlesztési modell mellett.
„A választott megoldás – zsinóráramot termelni hatalmas alaperőművi kapacitással –
kizárja egy rugalmas, több lábon álló, decentralizált energetikai rendszer létrehozását, ezen belül a megújuló forrásoknak igen korlátozott szerepet szán.
A technológiai megoldások mindkét irányba adottak. Ezért Magyarország döntéshelyzet előtt áll, hiszen most két út közül választ: decentralizált rendszert épít több megújuló energiával, vagy centralizáltat atomenergiával. Ez a döntés nemcsak Paksról szól, hanem hatvan évre meghatározza Magyarország energiapolitikáját” – írják.
Komoly esélyt látnak az előadások alapján a diákok arra, hogy a bővítési beruházás túllépi az eredetileg tervezett idő- és költségkereteket. „Az ebből származó kockázatokat Paks2 esetében a magyar állam egyedül viseli, szemben az olyan konstrukciókkal, amelyekben az orosz fél tulajdonosként is érdekelt (Akkuyu, Törökország), illetve ahol a beruházás magánfinanszírozásban épül, és a megrendelő maga dönti el, hogy egyes elemeket, technológiákat a Roszatomtól vagy más forrásból szerez be (finn példa)” – áll a jelentésben.
Talán ennél is egyértelműbb esély van arra, hogy a paksi áram túl drága lesz.
„A szakértők egyetértettek abban, hogy Paks2 életciklusának első felében csak a jelenlegi világpiaci ár több mint kétszereséért tud majd áramot előállítani, mert a kezdeti időszakban ki kell termelnie a tőkeköltséget. (Ezt támasztja alá a Hinkley Pointnál épülő brit atomerőmű esete is, ahol a beruházó a jelenlegi világpiaci ár mintegy két és félszeresére kért árgaranciát a brit kormánytól.) Az áram jövőbeni ára megjósolhatatlan, de Paks2 versenyképes ebben az időszakban csak akkor lehet, ha az áram ára régiónkban drasztikusan megemelkedik.”
Veszélyesnek tartják a diákok, hogy évente 250 milliárd forintot kell kifizetni a paksi hitel törlesztésére, miközben jelenleg az atomerőmű teljes éves árbevétele alig 180 milliárd forint:
a két szám nyilvánvalóvá teszi, hogy a visszafizetésbe az adófizetőknek is be kell szállniuk.
Riasztónak tűnik az egyetemisták számára a beruházás geopolitikai kockázata is: nem lelkesednek az orosz függés növekedéséért.
Teljes cikk: http://nol.hu/belfold/megbuktattak-a-paksi-atomprojektet-1535429
Az állásfoglalás ismertetése - Egyetemközi Diákbizottság - Közzététel: 2015. máj. 21.
A szakértők előadásai: https://www.youtube.com/channel/UCmKM-5NAbli44k6LjwVMQAg