Hírek
Surányi: történelmi lehet az alapjövedelem hatása
- Részletek
- Készült: 2015. március 29. vasárnap, 08:42
- Találatok: 2165
Konferencián mutatta be alapjövedelem-koncepcióját a Párbeszéd Magyarországért, ahol kiderült, hogy ez egyelőre csak vitairat. A szakpolitikai vita mellett előkerült a slágertéma is: hogyan mászhat ki a baloldal a gödörből? Bár kritikákat is megfogalmazott, de Surányi György volt jegybankelnök szerint az alapjövedelem célkitűzése helyes. A PM szerint, ha a baloldal nem tesz új ajánlatot, akkor jön a Jobbik.
A Kispesti Munkásotthonban rendezett konferenciát pénteken a Párbeszéd Magyarországért (PM) annak apropóján, hogy elkészültek a feltétel nélküli alapjövedelmet részletező javaslatukkal. A két blokkra osztott program első részében a "Merre tovább baloldal?" kérdésre keresték a választ, majd rátértek kifejezetten az alapjövedelem tárgyalására.
Bankárok az ingyenpénzért
A nyitóelőadásra sikerült megnyerniük Surányi György volt jegybankelnököt, akinek ugyan szimpatikus az alapjövedelem gondolata, sőt, úgy fogalmazott, "minden tisztességes embernek el kellene fogadnia", de az ördög ügyvédjét játszotta, több pontra is rámutatott, ahol gondok lehetnek a javaslattal. Surányi a szegénység nyomasztó mértékét és a társadalom kettészakadását emlegette fel, amit szerinte az alapjövedelem önmagában nem számolna fel, de "húsbavágó" problémákat enyhíthetne.
A volt MNB vezér leginkább amiatt szkeptikus, mert az alapjövedelem nem serkentené olyan mértékben a fogyasztást, mint ahogy azt a PM várja, pedig erre erősen épít a koncepció. Surányi szerint több ponton is a társadalmi egyenlőtlenséget növelné, ha a most publikált tervezetet valósítanák meg: az egyéni vállalkozók, az őstermelők, a felsőoktatásban tanulók és a nyugdíj előtt állók esetében is több átgondoltságot szorgalmazott. Azt a szegénységcsökkentő hatást, amit az reform bevezetésével prognosztizálnak (16,4 százalékról 8,4 százalékra csökkentené a szegénységet, 40,7 százalékról 29,1 százalékra a létminimum alatt élők arányát a PM számításai szerint) viszont „történelminek” nevezte, és kifogásaival együtt oda jutott előadása végére, hogy a reformtervezetet még javítgatni kell, de a célkitűzés helyes.
A PM egy imázsfilmet is levetített, amiben ismert közéleti szereplők – többek mellett Andor László EU-biztos, Lakner Zoltán politológus, Felcsuti Péter a Bankszövetség volt elnöke – jobbára egyetértő véleményével igyekeztek aláhúzni, hogy az alapjövedelem nem alaptalan álmodozás.
Kólaivás helyett víziót akarnak
A „politikai blokk” a magyar politikát, azon belül is a baloldal csetlés-botlásait közelről figyelők számára nem szolgált újdonságokkal. Karácsony Gergely, PM-es zuglói polgármester elmondta, hogyha a baloldal nem áll talpra, akkor a Jobbik váltja a Fideszt; ezért kell „új ajánlatot” tennie a baloldalnak, ami a PM esetében az alapjövedelemre épül.
Babarczy Eszter, filozófus-esszéista ugyanezt a kérdéskört onnan közelítette, hogy szerinte Magyarországon „krónikus közösséghiány” van, amire eddig csak a jobboldali pártok tudtak érdemben reagálni. Az alapjövedelemről úgy beszélt, ami megalapozhatja a közösséget: „végre nem szegény-, vagy szociálpolitikáról beszélünk, hanem állampolgárok szerződéséről” – azaz a filozófus szerint az alapjövedelem elfogadása annak az elfogadása, hogy „bárki kerülhet alulra.”
Tamás Gáspár Miklós a legbaloldalibb akart lenni a baloldaliak között, amikor csak lehetett rúgott párat a kapitalizmusba, például szerinte a PM alapjövedelem-koncepciója már a kezdetek kezdetén hibázik, amikor a fogyasztásra koncentrál, nem a termelésre és a tulajdonformákra. TGM szerint már a rendszerváltás is alapvetően jobboldali fordulat volt, nem csoda, hogy a baloldali pártok lassan hitelüket vesztették a III. köztársaságban: amíg „nincsen zűr, csak rendesen kell adminisztrálgatni” addig működik a baloldal, viszont most zűr van szerinte, és képtelenek offenzívan fellépni.
Babarczy is úgy látja, hogy míg jobboldalon „világos, hogy mi van a fejekben”, addig baloldalon az ötlettelenség érződik. Erre licitált Karácsony, hogy valóban nem elég az antiorbánizmus, és előhúzta az utóbbi idők kulcsmondatát: ”Vízióra van szükség!” Karácsony az előválasztás szükségességéről is beszélt, amivel elkerülhető szerinte a 2014-es helyzet: „Még az unokáimnak is mesélni fogom, milyen az, amikor zárt ajtók mögött politikusok nagyon sok kólát isznak, és a végén eldöntik ki legyen a miniszterelnök-jelölt. Politikáról nem sok szó esett” – idézte fel az Összefogás-tárgyalásokat.
Teljes cikk: http://hvg.hu/itthon/20150328_alapjovedelem_Suranyi_PM_konferencia
Alapjövedelem-filmesszé - Közzététel: 2013. máj. 29. - "Semmi sem hatalmasabb, mint az a gondolat, amire az idő megérett" Victor Hugo - Link: alapjovedelem.hu