Hírek

Mi volt „potenciálisan beépítve”..?

Részletek
Készült: 2014. december 15. hétfő, 04:17
Print 
Találatok: 1469

hobagolyNem pontosan értem, mi az a potenciális beépítés, ezért aztán tanácstalan vagyok Boross Péter ma elhangzott bölcsességei ügyében: szerinte a Horthy-rendszerbe nem volt „potenciálisan beépítve” az antiszemitizmus. Ezt azzal „bizonyítja”, hogy ő nem tapasztalt ilyesmit. A „közrádió” Vasárnapi újság című izéjében beszélt erről – ó, mennyi minden hangzott ott már el!

Az persze nagyon fontos, mit tapasztal egy tizenéves (Boross 1928-ban született), de talán egy korszak megítélése szempontjából mégsem perdöntő. Én például 1947-ben születtem, és egészen 1950-ig vagy tán 53-54-ig, el kell ismernem, alig tapasztaltam valamit a Rákosi-éra jellemzőiből – legfeljebb annyit, hogy alakuló polgári ízlésemhez képest túl gyakran ettünk rántott levest. Pár évvel később ez a tény töprengésre késztetett: valahogy értelmeznem kellett, mit is jelent, hogy munkás szüleimmel az uralkodó osztályhoz tartozunk.

Azért 1956-ból már emlékszem néhány elgondolkodtató dologra, és ma is fel tudom idézni magamban azt a dermedtséget, amelyet egy 1958-as nyári napon éreztem, hallgatva a szomszéd fölhangosított rádióját…

Persze, e korai élmények még nem indítottak arra, hogy eltöprengjek azon, mi is van a rendszerbe „potenciálisan beépítve”. Anélkül, hogy szerénytelenül Boross Péterhez mérném magam, elmondhatom: megértem, hogy kamaszként – nyilván voltak érdekesebb dolgok az életében – nem érzékelt semmi potenciálisan beépítettet. Legalábbis semmi különösen föltűnőt.

De azért egy ideje már mégiscsak felnőtt, sőt, meglett ember, olvashatott is egyet s mást – tehát csak tudnia kellene, hogy bizony a rendszerbe be volt építve az antiszemitizmus, s egyáltalán nem potenciálisan, hanem nagyon is valóságosan. És idővel egyre inkább. Erről elég sokan szereztek megbízható tapasztalatokat akkoriban, s azok egy részét némelyek meg is írták. Meg hát születtek bizonyos törvények is – már akkor, amikor még Boross Péterről a szülei sem igen gondolkodtak; s aztán a későbbi években, de még a Kormányzó Úr idejében…

Felnőtt emberként talán arra a belátásra is juthatna, hogy legalábbis némi előzetes potenciális beépítettség nélkül nem lehetett volna Magyarországról oly sok embert deportálni, halálba küldeni, a németek csodálatát is kiváltva.

Azért érdekes: ez a sajátos tompaság mintha később is megmaradt volna Borossban. Például nyilván nem érzékelte – már felnőtt emberként – azt a valamit, amit én kisgyerekként szintúgy nem vettem igazából észre – ezért lehetett 1951-57 között a Fővárosi Tanács tisztviselője. Ebben teljesen biztos vagyok: ha fölfigyelt volna arra, mi történik az országban, alighanem inkább csaposnak áll.

Később, 1965-ben sem voltak olyan tapasztalatai, amelyek birtokában ne vállalhatta volna el a vendéglátós igazgatóhelyettesi állást...

Teljes cikk: http://gepnarancs.hu/2014/12/mi-volt-potencialisan-beepitve/

Kapcsolódó cikkek:

  • Boross Péter: Állítsuk talpra a két világháború közötti korszakot!
    A volt miniszterelnök szerint a korszakba nem volt "potenciálisan beépítve az antiszemitizmus". Boross Péter a közrádióban azt mondta, hogy divat lett a korszakról negatívumokat emlegetve írni. Szerinte aki ezt az időszakot "hitlerájnak" állítja be, vagy ártatlan lélek, vagy tudatosan hazudik.
  • Markó Beáta: Nyílt levél Boross Péternek
    ... Amikor Ön 1928-ban megszületett, éppen 8 év telt el a zsidók felsőoktatásban való részvételét korlátozó numerus clausus törvény óta, amelyet a magyar parlament szavazott meg. 10 éves korában, amikor Ön rövidnadrágban, önfeledten rúgta a barátaival a rongylabdát, meghozták az első zsidótörvényt, aztán a másodikat és – mivel az Ön nagy parlamenti elődeinek még ez sem volt elég –, 1941-ben megszavazták a harmadikat is. De Ön kicsi fiú volt még, hogyan emlékezhetne ilyesmire?
  • Konok Péter: Boross, a tapasztalatlan
    Boross Péter “nem tapasztalt antiszemitizmust” a Horthy-korban. Én persze hiszek neki. Bár kissé furcsállom, hogy ennek ellenére 1945 elején a hadapródiskolából megszökve beállt a nyilasokhoz harcolni, de biztos a komcsiellenessége késztette erre. Mondjuk utóbb ez is enyhült, hiszen 1951-ben, mikor jogi végzettségét szerezte, majd 1951 és 1957 között, mikor a Fővárosi Tanács kádere volt, illetve mikor 1965-től a Dél-Pesti Vendéglátóipari Vállalat vezetőségében dolgozott, 1971-től 1989-ig igazgatóként, ahol – vendéglátás, ugye – véletlenül sem került kapcsolatba a III/III-as osztállyal, valószínűleg nem tapasztalt maga körül szocializmus-ellenes elhajlásokat sem. Ha netán mégis, akkor tett róla, hogy ilyenek ne legyenek. Boross Péterből csak úgy ömlik a hamisítatlan veritas. Egy igazi, nagy túlélő. Dísztemetést fog kapni.
  • Megszállási emlékmű: csak a rothadás
    Ha valaki hétköznap délután öt óra táján a Szabadság téren sétál, láthatja gyülekezni őket a sasos-arkangyalos szellemi torzó környékén. A téli sötétben fagyoskodva néhány tucatnyian hallgatják a szónokot, vagy az alkalmi pavilonban beszélgetnek. Igen, még mindig ott vannak. Lehet, hogy unják, de nem mentek haza. Kétszázötven napja tart a tiltakozás a megszállási emlékmű és a kormány hazugságai ellen.
  • Az NMHH engedélyével árul holokauszttagadó lapot a Posta
    Minden rendben van az impresszumával, és rendelkezik a megfelelő engedélyekkel, a Magyar Posta ezért forgalmazza a Magyar Oldal című fajvédő havilapot.