Hírek
Kiábrándító képet fest egy új jelentés Magyarországról
- Részletek
- Készült: 2014. december 12. péntek, 21:30
- Találatok: 2110
A kormány nem támogatta, de végül csak megjelent - közösségi támogatással - a Tárki Társadalmi riport 2014 című kiadványa. Ebből kiderül, hogy Magyarország szinte minden témában a leszakadók közé került. Mi a magyar társadalomban a szegénységnél is sokkal súlyosabb probléma?
A kormány nem támogatta, de végül megjelent közösségi támogatással a Tárki Zrt. Társadalmi riport 2014 című kiadványa, amelyben most "bónuszként" vendégkommentárok is szerepelnek - olyan szerzőktől, mint Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa, Kornai János közgazdász, Nádas Péter író, Szelényi Iván szociológus, Tölgyessy Péter alkotmányjogász. A friss kiadványból kiderül: Magyarország szinte minden téren a leszakadók közé került. Azonban az sem igaz, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszakot egy az egyben kárhoztatni kellene - vélekedett Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója -, annak komoly pozitív hozadékai is voltak. A mostani kötet azonban nem épp a pozitív hírek tárháza, a magyarországi folyamatok az európai, illetve a régiós trendekkel ellentétes irányúak.
Felzárkózásban alulteljesítők
A magyar gazdaság európai konvergenciájának elmúlt két évtizede sommásan azzal jellemezhető, hogy az ország a kezdeti lehetőségeihez és az - ebből a szempontból mérvadó összehasonlításként tekinthető - visegrádi országokhoz (V4) képest is egyaránt messze alulteljesített - derül ki Oblath Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézegének tudományos főmunkatársának nyitóelemzéséből. Az 1991-2013 közötti időszak alig több mint egyharmadában mutatkozott gyors - az EU-15-ök GDP-jét legalább 1,5 százalékponttal meghaladó ütemű - konvergencia. Magyarország az EU régi tagországaihoz viszonyított fejlettségi szintje 1991-2013 között 45 százalékról 60 százalékra emelkedett. A visegrádi országok közül az alacsonyabb szintről induló Szlovákia és Lengyelország felzárkózása ennél sokkal jobb, míg a magasabb szintről induló cseheké jóval rosszabb volt. A 2000-es évek elején tapasztalt gyorsabb felzárkózás erős eladósodottságon alapult, amelyet 2006 után drámai lemaradás követett. A leszakadás 2014-re állt meg, amikor elkezdtek érződni az uniós transzferekből származó forrásbővülés hatásai.
A jólét elemei közül a rendelkezésre álló háztartási jövedelmek középértéke a V4-ek között leggyorsabban Szlovákiában nőtt 2005-2013 között a legkevésbé pedig Magyarországon. Míg 2005-ben csak Csehország előzte meg hazánkat a régió országai közül, addig ma már Lengyelország és Szlovákia is jobban áll, azaz sikeresebben emelte a lakosság jólétét - derül ki Szívós Péter, a Tárki programvezető kutatója tanulmányából. Lengyelország és Szlovákia ugyanis úgy hajtotta végre a felzárkózási "nagy ugrást", hogy közben csökkent az egyenlőtlenség. A magyarországi adatok ezzel ellentétes képet mutatnak, a felzárkózási sikertelenség az egyenlőtlenség növekedésével járt együtt. Emellett a szegénységre és kirekesztettségre vonatkozó indikátorok is hasonló képet mutatnak, vagyis a magyar trendek a legkevésbé biztatóak.
Chikán Attila a kötetben megjelent esszéjéből - és a kötet bemutatóján elhangzottak szerint - azt az aggodalmát emeltei ki leginkább, hogy a versenyképességünk kedvezőtlen folyamatain a kormányzat a piacgazdasági értékek és - bel- és külföldi - folyamatok megkérdőjelezéseivel egy bővebben ki nem fejtett "unortodox" gazdaságpolitikával próbál úrrá lenni, és ehhez a politikai rendszer centralizálását, az illiberális demokráciát kívánja társítani. A szintén a Társadalmi riportban megjelent esszéjében Kornai János a kínai-magyar lehetséges párhuzamokkal kapcsolatban szögezi le: "a demokrácia, az emberi jogok tisztelete, a jogbiztonság nem áldozható fel más értékek oltárán.( ...) A demokráciát akkor sem lenne szabad feladni, ha ennek eredményeként - amit egyébként tények nem támasztanak alá - gyorsabbá válna a növekedés".
Hosszabb élet
A demográfiai folyamatokat a gazdasági fejlődéshez sokban hasonló tendenciákat mutatnak. Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatójának tanulmányából kiderül, hogy az 1993/1994-es mélypont óta javulnak az életkilátások: a férfiak születéskor várható élettartama 71,6, a nőké 78,7 évre emelkedett. Azonban a nyugat-európai országokhoz való közeledésben sem Magyarország teljesített a legjobban.
Mennyien mentek külföldre?
A magyar lakosság külföldre költözésének trendje 2006 óta gyorsulva erősödik: jelenleg a tartósan külföldre vándoroltak száma 400 ezer alatt van, ám a külföldön élőkkel bizonytalanok az adatforrások, ezek sokféle, politikai álláspont által is torzított tartalommal töltődnek meg a kötet - Blaskó Zsuzsa, Ligeti Anna Sára és Sik Endre által készített - elemzése szerint. Becslések szerint a háztartások 2-4 százalékában van külföldön élő háztartástag. A migráció esélye nagyobb a fiatalabbak, a nem házasok, a férfiak és a képzettebbek körében. A célországok között pedig német, angol, és osztrák irány dominál.
Így fest a foglalkoztatási "csoda"
Az elmúlt 17 évben a foglalkoztatás részlegesen regenerálódott, ma már eléri az 1992-es szintet, de még mindig elmarad a renszerváltás előttitől. Magyarországon továbbra is rendkívül alacsony a foglalkoztatás - önmagában és az EU-tagállamokkal való összehasonlításban is.
A válságot megelőző években a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag stagnált, 2008-ról 2009-re viszont jelentős visszaesés következett be. A 2005-2008 között stagnáló arány a munkaszegény háztartások arányának kismértékű növekedésével járt együtt, ez a folyamat azonban ellentétes volt az európai trenddel, ahol a nulla munkaintenzitású háztartásban élők arányának csökkenését mutatta a válság előtti években. Magyarországon a foglalkoztatás 2011-re enyhén, majd 2013-ra jobban nőtt.
A 2009-2013 közötti 232 ezer fős foglalkozattotti növekményből 114 ezer volt közmunkás, 52 ezer ember dolgozott külföldön, és 66 ezren dolgoztak itthon.
| 2009 október-december | 2013 október-december | növekmény | |
| Hazai, nem közmunkás | 3678 | 3744 | 66 |
| Hazai kötődésű külföldön dolgozó | 47 | 99 | 52 |
| Közmunkás | 58 | 172 | 114 |
| Összesen | 3783 | 4015 | 232 |
| Forrás: Tárki, Társadalmi riport 2014, saját számítás |
|||
A közfoglalkoztatással kapcsolatban a kötetben megjelent tanulmány kiemeli: a közfoglalkoztatottak köre jelentősen bővült, az e csoportba jellemzően alacsony végzettségűek (több mint fele legfeljebb általános iskolai végzettségű) tartoznak. E szegmensre kettős feladat hárul: a foglalkoztatás bővítése és a szociális ellátás biztosítása. A közfoglalkoztatás befejezését követő fél éven belül azonban az érintettek mindössze 10 százaléka tud átlépni az elsődleges munkaerőpiacra.
Pocsék a magyar iskolarendszer
A kutatások szerint a kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciák részben az iskolarendszer válságára vezethetőek vissza. Nemzetközi felmérések szerint ugyanis a magyar tanulók teljesítményei évtizedes távlatot tekintve romlanak. Matematikából és természettudományból az általános iskola végén a diákok kevesebbet tudnak, mint 10-15 évvel ezelőtt. Emellett Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol a legnagyobbak a különbségek az iskolák között. A társadalmi háttér szerinti szelekció korán kezdődik, a családi háttér teljesítményt meghatározó szerepe igan nagy, a magyar iskolarendszer kevéssé képes az esélyek kiegyenlítésére.
Korábbi kutatások ugyanakkor kimutatták, hogy a magasabb végzettségűek körében a jövedelmek magasabbak és a munkanélküliség pedig alacsonyabb. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek munkaerő-piaci esélyei - egyes vállalkozói lobbik állításával ellentétben (sic!) - sokkal rosszabbak, főleg azért, mert Magyarországon hiányoznak azok az egyes nyugat-európai országokban kiépült mechanizmusok (Norvégiában a felnőttképzés, a felnőttkori informális tanulás és a civilek készségfejlesztései; Olaszországban a hagyományos családi kisvállalkozások), amelyek képesek az alacsony képzettség negatív hatásait kompenzálni. A kutatók szerint ezért is nagyon káros az a kormányzati politika, amely az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek számát korlátozni akarja...
... A kialakult politikai rendszerrel kapcsolatban Tölgyessy Péter úgy vélekedik, hogy ma Magyarországona két világháború közötti rendszerhez hasonló alakult ki: szinte leválthatatlan a kormánytöbbség, ám a gyenge ellenzék a rendszer egészének tagadója. Így aztán, ha valamiért mégis megbillen a hatalom, akkor ismét rendszerváltás következhet. A legújabb kori történelmünk egyik legsúlyosabb tragédiája viszont szerinte, hogy túlságosan is sok volt a rezsimváltás, és az előző berendezkedés mindig "átkosnak" számított az utóbbi szemében.
Tölgyessy ugyanakkor egy, a jövőre vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: "az ördög tudja, hogy mi lesz itt négy év múlva". E véleményét arra a tanulmányára alapozta, amelyet még szeptember végén zárt le, amikor a mostani folyamatokból még semmi sem látszott. Bár nem hiszi, hogy ezzel bármi eldől, de szerinte most "elkezdődött egy új tánc". Sok tekintetben olyan társadalmi mozgások történtek, amelyek még 1989-ben sem voltak. Hasonló 1956 óta nem volt Magyarországon - jegyezte meg. Bármi lehet a vége. Tölgyessy szerint most kinyílt egy kapu, ami eddig zárva volt; hogy mi lesz belőle, az bizonyos mértékben a társadalmon múlik. Eddig általában felülről vezérelve szervezték a társadalmat, most viszont úgy tűnik, mintha a társadalom mozdult volna meg - tette hozzá.
Teljes cikk: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/igy_tevesztett_utat_magyarorszag.590862.html
Kapcsolódó cikkek:
- Hol él ön miniszterelnök úr?
„A szegények száma Magyarországon nem nő, hanem csökken” mondta egy interpellációra adott válaszában Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben. „Másodsorban szeretném tényként leszögezni, hogy a munkából élők száma nő, a segélyből élők száma csökken”. A miniszterelnök szerint miután a munkáért fizetett összeg nagyobb, mint a segély, ezért ebből logikailag nem következhet más, mint hogy a szegényeknek ma több pénzük van, mint korábban.
Társadalmi riport - Közzététel: 2014. dec. 11.
Magyarország lett az EU egyik szegényháza | VS.hu - Közzététel: 2014. nov. 26.