Hírek
Parkinson-királyság
- Részletek
- Készült: 2014. november 18. kedd, 03:30
- Találatok: 1618
Annak idején azzal a felvetéssel éltem, hogy komoly problémák származhatnak abból, ha egy miniszterelnök valami papírmasé világban kezd élni. A bajok nyilvánvalóan csak fokozódnak, ha a meseország királyának módot és hatalmat adnak a valóság hatékony kiiktatására. Talpnyalásból, kíméletből, haszonlesésből. A végeredmény szempontjából mindegy.
Erre a történelem is tartogat néhány példát. A végkifejletre is. Addig azonban nyilvánvaló, hogy a kis rózsaszín álomvilágból lassan kiszorul minden, mai a valós gazdasági teljesítményről, a valós megítélésről, vagy akár a valós orvosi diagnózisról szól. Amivel kapcsolatban tulajdonképpen továbbra is az a legmeglepőbb, hogy a média, az ellenzékinek tartott csatornákat is beleértve, nem szólaltat meg egy egészségügyi szakértőt sem. Holott már csak a függetlennek tekinthető elmeszakértők létének igazolása érdekében is szükséges lehetne. Arra az esetre például, ha keleten egykor szokásban volt recept alapján elmegyógyintézetben találná magát mindenki, aki nem hiszi el: a MINISZTERELNÖKNEK alanyi jogon igaza van. Mert személyesen megnyilvánult neki a magyarok ősszelleme, a Turul, a megváltó, vagy a világszellem. Esetleg a béka a tóban. Aki egyben azt is megígérte, hogy azonnal király lehet, ha megfelelő várat alakít ki magának, és megcsókolja. Bár, ismerve néhány béka bőrváladékának hatását, lehet a sorrend fordított is. Előbb a csók és aztán a lekvár.
Amit eddig a várépítési tünetekből látunk, az első olvasatra igencsak nevetséges. Nem annyiban természetesen, hogy a budapesti várnegyedre ne férne rá a tatarozás. Az szinte minden műemlékre ráfér időnként. Az azonban mindenképpen elgondolkoztató, ha kormányfőként ehhez valaki el akarja foglalni a várat. Még akkor is, ha visszafoglalásról vizionál. Ugyanis hazánk még az USA-nak sem üzent hadat, és így legfeljebb a magyarok vívhatnák vissza a magyaroktól. Már akkor, ha igaz lenne Orbán Viktor állítása. Marad tehát az a közvetett értelmezés, ami alapján Orbán Viktor, immár királyi többesben gondolta komolyan venni azt, hogy „megvitatják, miként foglalják vissza a magyar nemzetnek”. Alighanem közben azt legózva össze a neuronok kóboráramából, hogy a „nemzet én vagyok”. Elvégre az, aki hasonlókat mondott, szintén kastélyban élt. Ráadásul anélkül volt király, hogy ehhez békákkal kellett volna puszilkodnia.
Tulajdonképpen csak az lehet kérdéses, hogy hol lesz a stadion a Várhegyen. Mert Orbán Viktor szerint a rezidenciája a kultúra fellegvára lesz. Ám több kulturális intézményt éppen kirúgnak a környékből. Így marad az, hogy nem az általános kultúra, hanem az orbanizmus fellegvára lesz. Azé, ami nem bírja elviselni, ha könyvtár vagy képtár van a közelben. Természetesen merhetünk egész hatalmasat álmodni. Ebben az esetben I. Feltsuthy Orbán Viktor elfoglalja a várnegyed összes termeit, és a völgyet alakítják át egy nagy stadionná. A Tabán például szinte adja magát. Egy nagy stadion, és háttérben a Gellérthegy. Bár a várnegyedből arrafele elég rossz lehet a kilátás. Úgyhogy inkább másutt lesz a Várhegyről belátható stadion. Azt a pár házat majd csak eltolják, ami útban van. Azt ugyan kétlem, hogy Hauszmann Alajos, akire kultúrközpontilag hivatkoznak kiköltöztetné a miniszterelnöki rezidencia kedvéért az Országos Széchenyi Könyvtárat vagy a Magyar Nemzeti Galériát, de ő még nem ismerte a Grippenekkel avatás nagy élményét.
De teljesen megérthetjük azért a miniszterelnököt is. Ehhez tulajdonképpen nem is kell mást elolvasnunk, mint Parkinson törvényét. Abban világosan le vagyon írva az a folyamat, aminek a végén, az egyre halódóbb cég akkor épít hatalmas irodaházat, amikor tönkremegy. A pangás okozta üresjáratban ugyanis már semmi más nem okozhat sikerélményt, hatalmi demonstrációt, mint az egyre csicsásabb körülmények. Londonban megtekinthető Churchill igencsak spártai irányító-központja, ahonnan ténylegesen megnyerték a tényleges háborút. A közmunkára alapozó, stadionavatásokon, Patyomkin-átadásokon villogó, tőkekivonások szorításában vergődő gazdaságunkban Budai Vár orbáni belakása, és talán egy királyválasztás lebonyolítása jól jelzi az állapotokat. A vezetés, alighanem dinasztikus kormányzásban törpölő, egészségügyi állapotát éppen úgy, mint a közállapotokat.
Cikk: http://kanadaihirlap.com/2014/11/16/parkinson-kiralysag/
Kapcsolódó cikkek:
- A bomlott agyú vezér
Épeszű ember nem költ százmilliárdokat stadionokra egy olyan országban, ahol 350 ezer gyermek éhezik. - Épeszű ember nem költ százmilliárdokat stadionokra egy olyan országban, ahol az ő kormányzása alatt meredeken nőtt a szegények száma, és már több mint hárommillió ember él a szegénységi küszöb alatt. - Épeszű ember nem költ százmilliárdokat stadionokra egy olyan országban, ahol rohad az egészségügy, ahol a várólisták nyúlnak, mint a rétestészta, ahonnan az orvosok és az ápolók menekülnek. - Orbán, a humorista
... Kijelenti, hogy „a Várhegy a magyar kultúra Akropolisza”, és feltehetően a leghíresebb akropoliszra, az athénira gondol, mert arról még ő is hallott. Arról viszont már nem hallott, hogy az akropoliszoknak semmi közük nem volt a kultúrához – az ókori görög városállamok királyi palotája és a város védőszentjének temploma állt ezeken a helyeken. (Az, hogy az athéni építkezéseknél egy Pheidiasz nevű rendkívül tehetséges művész ügyködött – ami miatt ez az Akropolisz bekerült a művészet történetébe –, csak szerencsés véletlennek tekinthető.) A kultúra szó annyira tetszik a humoristának, hogy még egyszer elmondja ugyanezt, más szavakkal: „Azt szeretnénk, hogy a budai Várhegy – ahogy ezt Hauszmann Alajos maga is gondolta, és saját korában meg is valósította – a magyar kultúra fellegvára legyen.” Ennek érdekében ki is költöztetik a fellegvárból a magyar kultúra két legnagyobb intézményét: az Országos Széchenyi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Galériát. Feltehetően azért, mert túl sok négyzetmétert foglalnak el, és így nem marad hely a kultúrának... - Budavár veszedelme
Hadd idézzük pontosan, a kormany.hu-ról:
A budai várnegyed rekonstrukciója nemcsak a kormány, hanem minden magyar ügye – mondta Orbán Viktor kormányfő pénteken a budai Vár átfogó rekonstrukciójával foglalkozó Hauszmann Bizottság alakuló ülésén, a Parlamentben.
A miniszterelnök a most megalakult bizottságot haditanácsként jellemezte, ahol megvitatják, miként foglalják vissza a magyar nemzetnek – “nem csellel vagy ostrommal, hanem széles nemzeti összefogással és munkával” – a budai Várat, a magyar nemzet szimbolikus helyszínét, identitásának szerves részét. A Várhegy a magyar kultúra Akropolisza, méltán része a világörökségnek – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a várnegyed rekonstrukciója nemcsak a kormány és a budapestiek, hanem minden magyar ügye, olyan vállalkozás, amelynek “könyörtelen lektora a magyar nemzet lesz”.
Orbán Viktor bízik abban, hogy visszafordítható az az értékvesztési folyamat és esztétikai rombolás, amely a főváros világháborús ostromával kezdődött, a kommunista rendszer alatt teljesedett ki, “a rendszerváltás utáni toporgás” pedig konzerválta.
“Azt szeretnénk, hogy a budai Várhegy – ahogy ezt Hauszmann Alajos maga is gondolta, és saját korában meg is valósította – a magyar kultúra fellegvára legyen” – mondta a kormányfő.
... Szavait azzal zárta, hogy a Várkert Bazár volt a főpróba, most pedig elkezdődhet az előadás.
Orbán Viktor beszéde a Hauszmann Bizottság ülésén - Közzététel: 2014. nov. 14. - Orbán Viktor miniszterelnök felszólalt a Nemzeti Hauszmann Terv – Társadalmi Testület alakuló ülésén a Parlamentben.