Hírek
Perverz logika mentén osztja a pénzt a kormány
- Részletek
- Készült: 2014. november 11. kedd, 11:50
- Találatok: 1606
Tovább mélyíti a szakadékot szegények és tehetősek között a 2015-ös költségvetés, amelyet egy közgazdász és egy szociológus szedett ízekre. Drámai tendenciákat vetít előre a kormány 2015-ös kölségvetése, amelyet egy nappal a határidő előtt ismerhettünk meg.
Szegényellenes adórendszer
Megmarad az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának zászlóshajója: az Európai Unió legmagasabb áfakulcsa. A 27 százalékos forgalmi adó a szegényeket érinti a legrosszabbul, hiszen ők azok, akik a bevételeik legnagyobb arányát kénytelenek fogyasztásra, mindennapi megélhetésre költeni.
Mindezzel párhuzamosan megmarad az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó, amely a kormányközeli Századvég tanulmánya szerint is önmagában 440 milliárd forintos bevételkiesést okoz az államnak évente. Ennyivel több pénzt hagy a legtehetősebbeknél az Orbán-kormány.
Pogátsa Zoltán közgazdász a Hír24-nek elmondta: az egykulcsos adó ötlete mögött a középosztály megerősítésének filozófiája állt, mondván az majd „visszaadja a munka becsületét". A szakember szerint ezt a célt az egykulcsos adó nem érte el, hiszen pozitív hatásai a társadalom legfelső egyharmadánál jelentkeztek, akik enélkül is eléggé motiváltak, miközben az alul lévő milliók még rosszabbul is jártak az adójóváírás megszüntetése miatt.
Szakad a szociális háló
Jövőre tovább csökken a szociális támogatásokra fordítható összeg, miközben a kormány 40 milliárddal többet, immár 270 milliárd forintot szán a közmunkaprogramra. A hazai szociális kiadások arányaiban eddig is a legalacsonyabbak közé tartoztak az Európai Unióban, azokat a közgazdász szerint éppen hogy növelni kellene. Pogátsa Zoltán elképesztőnek nevezte, hogy a tízmilliós Magyarországon 4 millió ember él a létminimum alatt és ebből több mint egymillió ember munkával keres kevesebbet, mint a létminimum. Ennyi honfitársunk van, aki eljár dolgozni és nem keres annyi pénzt, amiből a létminimumát biztosítani tudná.
A közgazdász szerint ha a kormány a meglévő csekély szociális transzfereket is elveszi, azzal a leszakadt honfitársaink tömegeit fosztja meg a lehetőségtől, hogy valaha dolgozzanak. Ezek az emberek kiesve az állami szociális védőhálóból ugyanis pár év alatt annyira leamortizálódnak egészségben, attitűdben, kapcsolatrendszerben, hogy képtelenné válnak a munkavégzésre.
Az Európai Unióban ezzel szemben már felismerték, hogy az emberekbe befektetni kell. Azokban az északnyugat-európai országokban, ahol fenntartható módon sikerült növelni a foglalkoztatást, a munkanélkülieknek személyes mentoruk van, akik megnézik, az állástalanok milyen képességekkel rendelkeznek, és versenyképes képzést adnak nekik, hogy hosszú távon foglalkoztathatóak legyenek.
A közmunkával egyébként a hetvenes években megpróbálkoztak az északnyugat-európai országokban is, de leálltak vele, mert nem volt fenntartható. A közmunka ugyanis költségvetési transzferekből történik: nem nettó befizetővé teszi az embereket, hanem nettó kedvezményezetté. Addig megy, amíg pénzt költ rájuk az állam.
Kevesen húzzák a szekeret és sokan ülnek rajta
Ugyanakkor mindenki egyetért abban: radikálisan emelni kellene a foglalkoztatottak számát. 750 ezer új munkavállalóra lenne szükség ahhoz, hogy elérjük az EU-átlagot. Ha ennyivel több befizetője lenne az államháztartásnak és egyúttal ennyivel kevesebb kedvezményezettje, az önmagában nagyobb jólétet biztosíthatna mind a tízmillió honfitársunknak. Ehhez azonban olyan álláshelyek kellenek, amelyek valóban befizetők, nem pedig eltartott munkahelyek.
Pogátsa Zoltán hangsúlyozta: elképesztően rossz a humánerőforrás-utánpótlás, az új költségvetés pedig még tovább csökkenti az oktatási ráfordítást, amely arányaiban már így is a legalacsonyabb az Európai Unióban. Nagyjából feleannyit költünk oktatási rendszerre, mint az EU-átlag. Elképesztő amortizációja zajlik a humán tőkének, ami leküzdhetetlen gátja a foglalkoztatás bővítésének.
Gyermekszegénység: csak Bulgáriában rosszabb
Rogán Antal a Fidesz keddi frakcióülésén már arról beszélt: vizsgálják a lehetőségét, hogyan lehetne munkavállaláshoz kötni a családi pótlék kifizetését. A közgazdász szerint emögött az a filozófia húzódik, mely szerint érdemtelen szegények lennének az országban: aki nem dolgozik, azért nem dolgozik, mert nem is akar. Ha a Rogán által pedzegetett intézkedést meglépik, az garantáltan tovább növeli majd a gyermekszegénységet, amely már így is drámai az országban. A 35 százalékos gyermekszegénységi rátánkkal ugyanis Romániát is alulmúljuk: egész Európában csak Bulgáriában rosszabb a helyzet.
Teljes cikk: http://www.hir24.hu/belfold/2014/11/09/perverz-logika-menten-osztja-a-penzt-a-kormany/
Kapcsolódó cikkek:
- Orbanisztán: nem a szegényeknek való vidék
Egyre nehezebb a szegények sorsa Magyarországon, a Fidesz mintha elfeledkezett volna az ország egyharmadáról. Két intézkedés biztosan emelni fogja az élelmiszerárakat, amely a szegényeknek fáj majd a legjobban: az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése és a fuvarozók költségeinek növekedése. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 0,1 százalékról a 60-szorosára, 6 százalékra emelkedik azoknál a láncoknál, ahol az éves bevétel meghaladja a 300 milliárd forintot. Ezt pedig nyilván majd a fogyasztókra hárítják át. De ne feledkezzünk meg a vasárnapi zárva tartás lehetőségéről sem, amellyel 20-25 ezer embert tennének munkanélkülivé és tízmilliárdoktól esne el a költségvetés is. - Szegényellenes a vasárnapi zárva tartás
A párt, amely 1998-ban már be sem jutott a Parlamentbe, ma pedig a Fidesz (kamu)vallási tagozataként funkcionál. Nem mintha a pártnak bármi köze lenne a keresztény értékekhez, inkább akkor hallani a hangjukat, ha meg kell védeni az államosítást, vagy ha védeni kell a népszaporulatot. - Most is sikerült egy méltó ügyhöz adni a nevüket, nevezetesen a vasárnapi boltbezáráshoz, amellyel 20-25 ezer embert tennének munkanélkülivé és tízmilliárdoktól esne el a költségvetés is. Fel kellene fogni, hogy Magyarországon nem azért állnak az eladók és árufeltöltők a bevásárlóközpontokban és plázákban vasárnap is, mert nincs jobb dolguk, hanem azért, mert a vasárnapi pótlékkal a fizetés talán kitart a hónap végéig. - Fájni fog - Radikális változások jönnek
Az egészségügy átalakításának koncepciójáról most már naponta megjelenő új információk egy talán minden eddiginél nagyobb szabású változást rajzolnak föl. Ezzel párhuzamosan az elképzelések kritikus területei is mind jobban kibontakoznak, melyekből az alábbiakban gyűjtöttünk össze egy csokorra valót. - Rossz hír a dohányosoknak: Új adó bevezetését jelentette be a Fidesz
Rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezné 2015-ben a dohányipari vállalkozásokat a Fidesz. Szatmáry Kristóf, a kormánypárt országgyűlési képviselője a parlamentnek csütörtökön benyújtott törvényjavaslata indoklásában azt írta: az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtaná, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz "szabadforgalomba bocsátanak". A már szabadforgalomba került termékek nagykereskedői és a dohánytermék-kiskereskedők nem esnének a törvény hatálya alá. - A NAV nyilatkozathegyet építtet a reklámadóból
Nem csupán a tévétársaságok és a médiacégek terheit növelte meg a reklámadóval a kormány, hanem a teljes reklámszakmát és a vele kapcsolatban álló teljes kereskedelmi és vállalkozói piacot büntette. A nyáron bevezetett új adónem teljesítési szabályait megalkotó NAV mostanra már az egyes megrendelésekben résztvevő összes vállalkozástól követeli a reklámok közzétevőjétől származó nyilatkozatot, amely bizonyítja, hogy az befizette az adót. Ha nincs nyilatkozat, úgy az összes hirdető, de akár még a sminkes vagy a grafikus is büntethetővé válik. - Ferge Zsuzsa: Mit hoz a költségvetés szegénynek, gyereknek?
Bort, búzát, békességet? Kicsit kevesebb szegénységet? Szavakban mindent. Csak a tényekkel van a baj. - Magyarországon 2014 szeptemberében 7,6 millió 15 és 74 év közötti ember élt. Közülük (kerekítve): 200 ezer fő közmunkás – ha van jogosult felnőtt, kaphat az 50-70 ezer Ft keresete mellé 23 ezer Ft segélyt; 380 ezer fő nyilvántartott álláskereső munkanélküliből 170 ezer kap maximum 45 ezer Ft (családi) segélyt, 210 ezer (!) pedig semmilyen, de semmilyen ellátásban nem részesül; 130 ezer fő „passzív” munkanélküli, aki feladta a reménytelen és drága munkakeresést, és szintén nem részesül semmilyen ellátásban; legalább 150-200 ezer fő van még, akit kizárnak a munkanélküli-regisztrációból és a közmunkából, mert valamit vétett, vagy végleg lemondott önmagáról, vagy mert pénzhiány, információhiány, fizikai-szellemi leépülés miatt képtelen a munkaügyi kirendeltségeken jelentkezni. - Reklámadó: még nagyobb terhet kap az RTL Klub
A kormány 40-ről 50 százalékra javasolja emelni a reklámadó legmagasabb kulcsát - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén. - Ettől félhetünk jövőre - vallottak a szakértők
Eltérően ítélik meg a jövő évi költségvetést a vezető magyar kutatóintézetek szakértői; a költségvetési bizottság szervezésében megtartott kerekasztal-beszélgetésen szerdán a Parlamentben többségük szerint a tervezet számos kockázatot rejt, a Századvég Gazdaságkutató azonban reálisnak tartja a büdzsét. - Ezt tervezi a kormány adó- és nyugdíjfronton
Kedvező képet fest a magyar gazdaság következő négyéves növekedési lehetőségeiről a kormány – tartós gazdasági növekedést vár. A komolyabb adóintézkedések 2016-ban jöhetnek. A kiadásokat a tervek szerint a ciklus végén befagyasztanák, az így megspórolt százmilliárdok képezhetik a majdani nagy adócsökkentés alapját. - „Nem tehetünk úgy, mintha minden rendben lenne”
Nem termelhetjük újra a Kádár-kori gazdaság betanított munkásait, mert őket rövid időn belül segélyezni kell – nyilatkozza lapunknak Pokorni Zoltán, az első Orbán-kormány oktatási minisztere. A jelenleg XII. kerületi fideszes polgármester egyebek mellett azt javasolja: legyenek kilenc évfolyamosak az alapiskolák. - Egyre jobban lemaradunk Európától
Magyarország vásárlóereje folyamatosan gyengül Európához és a legtöbb környező országhoz képest is, miközben itthon egyre inkább mélyül a szakadék a szegények és a gazdagok között – derül ki a GfK piackutató szerdán ismertetett tanulmányából. - Lapítanak a gyermekük iskolájáról faggatott fideszesek
A kormány az új költségvetésben 24 százalékkal csökkentené a középfokú oktatás finanszírozását, ami gimnáziumok bezárásával, az egy főre jutó támogatás radikális csökkentésével járhat. Minden jel szerint így a gimnázium lehet a jövő évi büdzsé egyik vesztese, ezért megkérdeztük a Fidesz-KDNP frakciót, szülőként gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakiskolába járatják-e a gyermeküket. Hiába, mert 123 emailre egy lepattintás és 3 érdemi válasz jött, igaz, utóbbi három önbevalló gyermeke mind gimnazista. - Kiderült: nyugdíjakon, szociális kiadásokon spórol a kormány
A jövőre 0,9 százalékkal csökkennek az államháztartás GDP-arányos kiadásai, amit a nyugdíjakon, a szociális ellátásokon és az államadósságon spórolna meg a kormány. Az állam működési kiadásai rendületlenül nőnek. - ÁSZ: Az elmúlt négy év legjobb költségvetése
A kormány nagy, 300 milliárdos ráhagyással tervezte a 2015-ös költségvetést. Az Állami Számvevőszék szerint a büdzsé a jogszabályoknak megfelel, teljesíthető, és nincsenek benne nagy kockázatok. Viszont egyelőre nem látszik, lesz-e annyi adóbevétel, amennyit a kabinet vár.
Korábbi cikkek:
- Stiglitz: ezért nem működőképes az illiberális demokrácia - 2014. november 10.
A gazdasági jólét megteremtésének alapja a tanuláson alapuló társadalom (learning society) megléte, amelyet csak a liberális demokráciák tudnak garantálni; az illiberális demokrácia rendszere ezért nem alkalmas a széleskörű és tartós jólét megteremtésére – mondta Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász budapesti előadásán. - Költségvetés 2015: sarcra fel! - 2014. október 31.
A kormány a béremelésekben és a fogyasztásban bízik; a MÁV megint jól jár a jövő évi költségvetéssel. A benyújtott költségvetési javaslat szerint a kormány 2015-re 16 381 milliárd forint bevételi és 17 285 milliárd forint kiadási főösszeggel számol. Az államháztartás hiánya így 877,6 milliárd forint lesz a tervek szerint, ami a GDP 2,4 százalékának felel meg. A kormány tovább évről évre gyengébb forint-euró kurzust határoz meg a költségvetésben, ez jövőre 310 forintos euróárfolyamot jelent. Emellett a svájci frank 255 forintra van belőve. Ennek fényében a GDP-arányos államadósság 75,4 százalékos lesz 2015 végére.
Reklámadó: sunyi módon vitték át a módosítót - Közzététel: 2014. nov. 12. - 40-ről 50 százalékra emelné a kormány a reklámadó legmagasabb kulcsát. Ezt a 20 milliárd feletti bevétel után kellene fizetni. A módosításról szóló tervezetet a képviselők hajnali fél háromkor kapták meg. Az ellenzéki képviselők kiakadtak. Azt kérték, hogy a javaslatról ne reggel 9-kor tárgyaljanak. A kormánypárt viszont nem így döntött és elfogadták a módosítást. Az ülésről sajtómeghívót sem küldtek ki, az erről szóló értesítő mindössze a bizottság honlapján jelent meg tegnap délután.
Bírálják az új büdzsét a szakemberek - Közzététel: 2014. nov. 12. - A 2015-ös növekedési előrejelzést túlzónak, az új adókat átgondolatlannak, a tervezett intézkedések jó részét pedig fenntarthatatlannak tartják a nagy elemző cégek szakemberei. A politikusok érdemben nem vitáztak a jövő évi büdzséről, jóllehet az több bizottsági ülésen is napirenden volt.