Jön a tömeges leépítés a közszférában?

Részletek

Készült: 2014. október 15. szerda, 21:32

Print 

Találatok: 2480

Lassan csöpögnek az információk arról, milyen és mekkora átalakításra készül az állami kiadásoknál az Orbán-kormány. Varga Mihály után Kósa Lajos is nagyszabású költséglefaragásokról beszélt, a részleteket azonban egyelőre homályban tartják – talán nem véletlenül.

Valami készül a közszférában – ennyit biztosan tudunk, mert maga a kormányfő is többször beszélt arról, hogy nagy változások várhatók. Ennél némileg konkrétabb dolgokat említett nemrégiben a gazdasági miniszter, a választások másnapján pedig a Fidesz alelnöke tett hozzá mindehhez néhány homályos mondatot. Hogy konkrétan mi várható, egyelőre titok fedi, aminek vélhetően két indoka is lehet.

Az egyik az, hogy egyelőre maguk Orbánék sem tudják pontosan, mit és mikor akarnak tenni, szokásukhoz híven ezt menet közben fogják részleteiben kialakítani, függően a belső vitáktól és érdekérvényesítési törekvésektől, amelyek bármikor módosíthatnak az eredeti elképzeléseken. A másik megfontolás az, hogy minél jobb kommunikációs taktikával nyomjanak le mindent az érintett tömegek torkán, ahogy ezt eddig is tették, elhitetve sokakkal, hogy nem az az igaz, amit látnak, hanem amit mondanak nekik.

A közvélemény felkészítésének első komolyabb lépése Varga Mihály kijelentése volt arról, hogy három év alatt a GDP 45 százalékára akarják csökkenteni az állami kiadások arányát. Ez felettébb ambiciózus cél, tekintettel arra, hogy tavaly még 53 százalék volt, és az idén is 51 százalék körülire várható, arról nem is beszélve, hogy az arány az Orbán-kormány alatt nőtt meg. Ahogy az várható volt, az ellenzék és a média egyből ráugrott erre, és alapszintű, félrevezető számítással 1700 milliárdos megszorítást vizionált. E rovatban már akkor megírtuk, hogy ez így nem igaz, hiszen például az állami kiadások arányát a GDP növekedése önmagában csökkenti, azaz a költséglefaragás szükséges mértéke alapvetően a gazdaság teljesítményétől függ.

A Varga-féle taktikai húzás bejött, mert a légből kapott számokon csámcsogott mindenki, a választások kimenetelére azonban ez gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt. A szavazás másnapján tehát jöhetett a következő kommunikációs lépcső a közvélemény tesztelésére, Kósa Lajos célozgatása az állami bürokrácia kiadásainak felére csökkentésére. Kósa szavait nagyon nehéz értelmezni – ami aligha véletlen –, mert egyrészt nem állított semmit konkrétan, másrészt a számai nem stimmelnek. Arról beszélt, milyen sokat nyerhetnénk, ha a bürokrácia költségei a jelenlegi 10,6 százalékos GDP-szintről az uniós átlagra, 5 százalékra csökkennének.

Ma több mint 700 ezren dolgoznak a közszférában, a közvetlen állami működésben csak egy részük, és nagyon nehéz megítélni, kiket érintene leginkább a csökkentés. Hogy tömeges elbocsátásokra számítani lehet, azt maga Kósa is jelezte azzal, hogy a felszabaduló munkaerőt a piac szívja majd fel. Ugyan hogyan?

Kezdjük azzal, hogy nem igazán világos, pontosan mit ért bürokrácia alatt. Az uniós statisztikai rendszerben ehhez a legközelebb az állam működési kiadásait összegző sor áll, amelyen nálunk tavaly 2600 milliárd forint szerepelt, ami a GDP 9 százaléka. Ugyanez 2010-ben még csak 7,5 százalék volt, azaz Orbánék alatt ötödével, mintegy 540 milliárd forinttal nőtt, ami jórészt az állami alkalmazottak létszámának növekedéséből adódott. Ha Kósa valóban az állami működés költségeiről beszélt, nem világos, honnan vette a 10 százalék feletti számot, az viszont nagyjából megfelel a tényeknek, hogy az EU nyugati felében átlagosan a GDP mintegy 5 százalékát költik erre a célra.

Mennyire reális cél, hogy ezt mi is belátható időn belül elérjük? Vegyük figyelembe, hogy a Fidesz eddig ennek pont az ellenkezőjét csinálta, azaz jelentősen növelte az arányt, nem pedig csökkentette, és saját kádereivel töltötte fel az államgépezetet, került, amibe került (a számok szerint évi plusz 540 milliárdba). Ha most tényleg le akarja faragni a kiadások arányát, húsba kell vágnia, méghozzá részben éppen saját támogatói húsába. Nézzük a számokat: az állami működési kiadásoknak a jelenlegi 9 százalékról 5 százalékra csökkentése kb. 1200 milliárd forintos összeget jelent. A GDP növekedése itt kevéssé számít, mert még ha a ciklus alatt összesen netán 10 százalékkal is emelkedne a GDP, amit még a kormány sem ígér, a kiadások befagyasztása is csupán 0,8 százalékos csökkenést eredményezne...

Teljes cikk: http://www.168ora.hu/itthon/megszoritas-elbocsatas-kozszfera-131381.html

Kapcsolódó cikkek:

• A túlburjánzó ügyfélbarát közigazgatásról
  Az egyablakos ügyintézés rendszere Lázár János kancelláriaminiszter szerint szerint túlburjánzott, ezért az index információi szerint a tegnapi kormányülésen felvetődött, a bürokráciacsökkentés jegyében bezárják az intézmények egy részét, és a munkaerőt a meglévőkbe koncentrálják. A terv része az is, hogy rövidebb nyitvatartást vezetnek be, és nem nyújtják az esti órákig a munkaidőt. Ez a Nagy Terv erősen indul.
• A terv, ami nincs - 2014 október 14.
  Régen volt annyira várt beszéd itthon, mint Orbán Viktoré tegnap a Parlamentben. A várakozás azonban teljesen megalapozatlannak bizonyult. A miniszterelnök beszéde még a műfaj magasnak nem mondható honi mércéje szerint is jelentéktelen volt. Semmilyen lényeges bejelentésre, újabb meghódítandó csúcsok kitűzésére nem került sor.
• Varga Mihálynak sikerülhet, ami elődeinek nem?
  Eddig a politikai támogatottság hiányzott ahhoz, hogy Magyarország csökkentse az újraelosztás mértékét – mondta a Költségvetési Tanács elnöke Nap Vendége című műsorunkban.
  Interjú Kovács Árpáddal:
• Varga bejelentett egy Bokros-csomagot - 2014. szeptember 23.
  Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy mai konferencián gyakorlatilag bejelentette, hogy a költségvetési kiadásokat a következő években mintegy 1700 milliárd forinttal, azaz a GDP 5,5 százalékának megfelelő mértékkel mérséklik. Ez a 1995-ös megszorító csomaghoz hasonló nagyságrend, az eszközei viszont még nem ismertek.
• Ilyen a magyar gazdaság valódi állapota - 2014. szeptember 22.
  A kormánypropaganda nem győzi sulykolni az idei, valóban kedvező gazdasági növekedést tükröző számokat. Arról azonban már hallgat, hogy mindez nem fenntartható alapokon jött létre. A szakemberek jövőre komoly visszaesést prognosztizálnak.

Varga Mihály az ATV-nek - Közzététel: 2014. okt. 15.

Orbán riport - Képes Hét - 1989 (pdf)
Tudtad, hogy Orbán Viktor az erdő szélén, egy kétszobás vályogházban nőtt fel, fürdőszoba nélkül?

 

 

Korózs Lajos - Közzététel: 2014. okt. 18. - Én soha nem állítottam, hogy a szegénység a múlt héten alakult ki, mondta Korózs Lajos az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. De ha a különböző statisztikákat olvassuk, azokból egyértelműen kiderül, hogy 500 ezer új szegény lett az országban Orbán Viktor regnálása alatt, tette hozzá a szocialista politikus. Az MSZP ismét benyújtja az Országgyűlésnek a „Simicska-adóra” vonatkozó javaslatát, amely a 100 millió forintot meghaladó, legalább fele részt állami és uniós forrásból származó árbevételű cégek profitjának 5 százalék feletti részére 75 százalékos adót vetne ki. Korózs szerint nem az elnevezés a lényeg, ezen a kezdeményezésen rajta maradt a Simicska-adó elnevezés, ami nem véletlen, hiszen csak a Fidesz közeli vállalkozó 22 milliárd forint osztalékot vett ki a múlt évben a vállalkozásaiból, tette hozzá a szocialista politikus, aki szerint Orbán Viktor minden eszközzel a „társadalom hanyatlásán van”.

„A segélyek mértékének csökkentése bűn” - Közzététel: 2014. okt. 14. - Átalakítaná a kormány a segélyezés rendszerét. Orbán Viktor célja, hogy a szociális kiadásokat csökkentsék – legalábbis így tudja a Népszabadság. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára nem árult el részleteket a jövő évi költségvetésről. Tállai András az ATV Híradónak csak annyit mondott, hogy a foglalkoztatottság bővítése a cél. Az MSZP-s Burány Sándor pedig úgy fogalmazott: a segélyek mértékének esetleges csökkentése bűn.

Varju: jöhetnek a nyugdíjasok, a közszféra bérei - Közzététel: 2014. okt. 14. - Az a konkrétum megvan, hogy a kormány gazdasági minisztere azt mondja, hogy a következő években 1700 milliárdot akar megspórolni, mondta Varju László az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Riasztóan nő a szakadék a gazdagok és szegények között - Közzététel: 2014. okt. 6. - Az ATV Start vendége Krémer Balázs szociológus.

 

• Előző
• Tovább