Hírek
“Az egész almásláda rohad” – Korrupció a csúcson
- Részletek
- Készült: 2014. június 07. szombat, 03:09
- Találatok: 1739
Miután Áder János államfő kinevezte a minisztereket, megalakult a harmadik Orbán-kormány. Ebből az alkalomból közöljük Jancsics Dávid korrupciókutató írását a hálózatos rendszerszintű korrupció elmúlt évekbeli kifejlődéséről, és hogy mindez miképp téríti el az állam intézményeit a normális működéstől. Profi szervezés, minimális lebukási esély, árulkodó jelek.
A Transparency International Magyarország már 2008-ban a Gyurcsány-kormány idején megkongatta a vészharangot az állami adminisztrációban egyre inkább intézményesülő korrupció miatt. (Jancsics Dávid is írt akkoriban cikket a témában. – szerk.) A hazai és EU-s fejlesztési pénzek legalább negyedét már akkoriban is mutyiban osztották, azonban a mostani kormányzat korrupt szereplői már sokkal tudatosabban szabják hozzá a szabályokat az érdekeikhez. Szinte minden ugyanúgy működik, mintha egy igazi vállalkozást menedzselnének, attól az apróságtól eltekintve, hogy az egész ügylet az állam, tehát adófizetők megfejéséről szól.
A hálózat csapdájában
De mit jelent az a sokat hangoztatott értékelés, hogy Magyarországon ma a politikai és gazdasági élet csúcsát hálózatos rendszerszintű korrupció szövi át? A hálózatos jelleg azt jelenti, hogy a korrupció nem két egyén elszigetelt tranzakciója, hanem komplex személyes és szervezeti hálózatokon keresztül bonyolódik. Az ilyen többszereplős korrupt ügyletek száma a 2000-es évek eleje óta folyamatosan növekszik hazánkban.
Míg egy normálisan működő állam esetében a kormányzati intézmények működtetnek hálózati struktúrákat, addig nálunk a hálózatok működtetik a kormányzati intézményeket. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy van egy jól szervezett hálózat, amely mindent kézben tart, hanem inkább úgy, hogy néhány nagyobb, sokszor egymással is harcban álló vagy éppen együttműködő érdekcsoport küzd az erőforrásokért. Ezek kapcsolatrendszereiken, szorosabb vagy gyengébb kötéseiken keresztül átszövik az állam összes nagy intézményét, egyes önkormányzatokat és a magánszektort.
A hálózatos szerkezet nagy előnye a korrupt elit szempontjából, hogy lehetővé teszi az úgynevezett „hálózati koordinációt”, amely a klasszikus hierarchikus vagy piaci koordinációnál hatékonyabban hangolja össze és irányítja a szereplők tevékenységét egy bizonyos cél érdekében. A tagok közötti bizalmi viszony csökkenti a hálózat működésének kockázatait és így a lebukás elkerülésére fordítandó pénzt, időt és energiát, tehát a tranzakciós költségeket. A kormányzati intézményeket, az igazságszolgáltatást és a magánszektort összekötő informális háló biztosítja a gyors információáramlást és lehetővé teszi a korrupt klikket fenyegető vészhelyzet, például egy ellenőrzés esetén az azonnali reakciót.
A hálózati struktúrában megjelennek a korrupciós brókerek, akiknek a korrupt partnerek felkutatásában és összekapcsolásában van fontos szerepük. A brókerek egyfajta kezesként is működnek, segítik a bizalmi viszony megszilárdulását a felek között, vagy épp garantálják a partnerek anonimitását. Sokszor egész ügyvédi irodák végzik ezeket a „bonyolult” brókerfeladatokat, találkozókat szerveznek, kapcsolatot tartanak, tippeket adnak és legális szerződések mögé rejtik a korrupt megállapodásokat. A hálózati szerkezet másik fontos előnye, hogy egyes szereplők lelepleződése esetén nem dől be az egész rendszer. Az egymáshoz gyenge kötésekkel kapcsolódó alcsoportok egyes tagjai lebukhatnak, de a hálózat maga túléli a veszteséget.
Teljes cikk: http://hvg.hu/itthon/20140606_az_egesz_almaslada_rohad_korrupcio
Kapcsolódó cikkek - egy hevenyészett válogatás a témában:
- A jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye – így vagyonosodott Mészáros Lőrinc
Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor jó barátja, a többmilliárd forint társasági adókedvezménnyel megtámogatott felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke 6,9 milliárd forintos vagyonával tavaly Magyarország 88. leggazdagabb embere volt. - 4,1 milliárdot vettek ki a Közgépből
A Közgép tulajdonosai tavaly 4,1 milliárdot vettek ki osztalékként a cégből, írja a Hvg.hu. A 2013-az üzleti évről szóló mérleget a cég az e-beszamolo.hu-n tette közzé. - A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó építőipari vállalkozás tavaly több mint 491 milliárd forintot nyert közbeszerzéseken (beleértve a konzorciumi tagként nyert közbeszerzéseket is). A teljes Közgép-cégcsoport 580 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert. Ezek természetesen nem mind ebben az üzleti évben valósultak meg. - Durván korrupciógyanús tanterem-felújításokról ír a trafikbotrányt is kirobbantó egykori fideszes képviselő
A szekszárdi trafikbotrányt kirobbantó egykori fideszes képviselő, Hadházy Ákos most a város középiskoláiban felújított tantermek körüli anomáliákról kezdett el írni blogján. - Nem drága a Közgép, csak drágult az aszfalt
2009, a Margit híd felújítása, 13 milliárd helyett 25 milliárd, Hagyó, Demszky? Közgép, A-Híd, Strabag konzorcium. Emlékeztek? És a magyarázat is megvan? - Néhány száz fő visz minden pénzt
A leggazdagabbakat kiszolgáló banki területről szóló nemrég megjelent átfogó tanulmány szerint az üzletág vagyongyarapodását az állami döntéshozatalhoz kapcsolódók biztosíthatnák. Már ha Magyarországon hagynák a több forrásból (ideértve az uniós támogatásokat és a növekedési hitelprogramot is) „kiszivattyúzott” pénzeket. - Heti Mutyimondó: Magyarország elsimicskásodása
Az idei év úgy vonul be a hazai korrupciótörténelembe, mint Magyarország elsimicskásodásának éve, és remélem Simicska Lajos is érti, hogy NEM Simicska Lajosról beszélek elsősorban. (Ha nem érti, és már működésbe lépett a kormány frissen felbérelt jogászcsapata is, akkor jelentősen megszívtam.) Sokkal inkább arról a legjobban csak az ő nevével leírható jelenségről, amelynek során véglegesen állami szintre emelkedett, már-már kötelezővé vált Magyarországon a korrupció, a nemzet pedig két részre szakadt. - Offshore cégeknél landoltak a rezsimilliárdok
A távhősök támogatásának árnyékában offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami MVM kereskedőcége, a szálak kajmán-szigeteki, ciprusi, svájci cégekhez vezetnek. Hogy levigye az árakat, a kormány rátenyerelt a nyugati irányból érkező olcsó gázforrásra, azt ígérve, hogy abból majd közintézményeket, megszorult távhőtermelőket segít. Ezzel egy időben viszont helyzetbe hozott egy homályos tulajdoni hátterű magáncéget is, amelynek egy év alatt elképesztő mértékben, tízmilliárdokkal ugrott meg a nyeresége. A szerződések felkerültek az internetre.