Hírek

Orbán-kormány: az eredendő hazugság

Részletek
Készült: 2014. március 28. péntek, 21:19
Print 
Találatok: 1547

rezsiA második Orbán-kormány egyik legfontosabb, önigazoló állítása, hogy 2010-ben az államcsődből rántották vissza Magyarországot - minden későbbi intézkedésüket ez legitimálja. Az archívumokban kutattunk: igaz-e ez az állítás?

Kósa Lajos és Szijjártó Péter voltak azon, akik nem néhány hónappal a 2010-es kormányváltást követően több fórumon is kijelentették: Magyarország, az éppen akkor részleges csődöt jelentő Görögországhoz hasonlóan, a pénzügyi összeomlás határán billeg. A pénzpiacok a hír hallatára azonnal reagáltak: mélybe taszították a forint-euró keresztárfolyamot. A magyar fizetőeszköz pillanatnyi romlása ahhoz is elegendő volt, hogy a nyár elején számolt államadósság-ráta a sem ez előtt, sem ezt követően nem látott, 85,5 százalékos szintre ugorjon. (Ezt a magasságot most először közelítette meg a ráta machináció nélkül. Bár pontos adatok még nincsenek az idei első negyedév végéről, de szakértői számítások szerint most is 85 százalék körüli a szint.)

Amikor az államcsőd-közeli helyzetet már külső szemlélő, adott esetben a lakosság is meg tudja ítélni, régen rossz a helyzet. A kormányváltáskor ezért is lepett meg mindenkit a bejelentés, hiszen semmi nem utalt arra, hogy a Bajnai Gordon nevével fémjelzett 2009-es válságkezelés ne hozta volna meg az eredményét.

Mivel mindenkét politikai oldal saját érdekeinek megfelelően kommunikál a négy évvel ezelőtti helyzetről, inkább a szakemberek véleményére koncentráltunk, valamint azokéra, akiknek a mindennapi megélhetése függ egy-egy ország gazdasági helyzetének pontos megítélésétől.

A csőd-közeli állapot egyik, nemzetközileg elfogadott mérőszáma az úgynevezett CDS-felár. A CDS az állampapírokra kötött biztosítást jelenti, vagyis: ha egy adott ország CDS-mutatója 50, akkor egymillió euró értékű állampapír-mennyiségre 50 ezer eurós éves díjjal köthet biztosítást államcsőd ellen./ trencséni

Minél nagyobb az adott állam rizikó-faktora, annál drágább a biztosítás, annál kevésbé éri meg az állampapírjait megvásárolni. (Ukrajna CDS-felára az IMF-kölcsön bejelentése előtt már az 1200 pontot is meghaladta.) Görögország csődkockázati indexe 2010 első félévében elérte a 900 pontos magasságot, ami egyértelműen jelezte: részleges államcsődben van a déli ország. Ezzel szemben Magyarország CDS-indexe 2009 első felében, vagyis a globális válság legmélyebb pontján is "csupán" 630 pontot ért el. A kormányváltás pillanatában, 2010 április elején pedig a teljesen elviselhető, 160-as szintre csökkent. Vagyis a nemzetközi pénzpiac szerint egyáltalán nem állt az ország a csőd szélén.

A CDS-felár történelmi csúcsát, a 644-es szintet egyébként 2011. november 25-én érte el, vagyis a második Orbán-kormány hatalomra kerülése után másfél évvel. Emlékezetes, ekkor fordult újra hitelfelvétel miatt az IMF-hez a kabinet. Az is jellemző adat, hogy négy év alatt a 160-as szintről nemhogy lefelé lépdelt volna a kabinet (ami minden csődelhárítás esetében megtörténik), hanem felfelé. Ma ugyanis 285 pont körül mozog a felár, vagyis majdnem a duplája, mint a kormányzás átvételekor.

Cikk: http://stop.hu/gazdasag/orban-kormany-az-eredendo-hazugsag/1227391/


Megjelenés ideje: 2014 márc. 21. - Az államadósság történelmi csúcson áll. A növekedés 2% alatt. A befektetők menekülnek. Hová tűnt a 3.000 milliárd forint a magán-nyugdíjpénztárakból? Félmillió külföldre űzött munkavállaló és éhbérért végzett közmunka az eredmény. Magyarország tönkrement.