Mindig felüdülés doktorminiszter kegyelmes urunkat péntekenként az éter hullámain át hallgathatni, ahogyan a heti evangéliumban világosítja meg elménket, csepegtet reményt szíveinkbe az ő mérhetetlen bölcsességével. Elmagyarázza mi miért van, ha nem tudtuk volna. Tegnap kiderült például, hogy a „háború rossz, a béke jó”, ami hangulatában erősen hajaz az Állatfarm jelmondatára, miszerint „négy láb jó, két láb rossz”. Sőt, Orbán kegyelmes urunk még azt a fordulatot is onnan kölcsönözte, Jones gazda sorsára mutatva, akit nem akarnak az állatok, hogy visszajöjjön, minálunk pedig ilyen Gyurcsány, akivel mindenkit riogatni lehet.
Például, ha ő lenne, már éhen gebedtek volna a nyugdíjasok. I tak dalse a putyinisták kedvéért, de ma a háborúról lesz szó. Persze, ha a Gyurcsány lenne, már odaveszett volna a Donnál kétszázezer magyar például. Hogy ez egy másik történet, az minket annyira sem zavar, mint Orbánt a tények és a valóság, így együtt suhanhatunk most vele az álmok szürreális világába. S mindezt az ő kappanhangján, ami külön öröm és számunkra kiváltság, mert nincs még egy ilyen bájos hangú nemzetvezető, aki az ajkait permanensen nyalogatja, mint ez a miénk, és immár örökre. Vele együtt pusztulunk el mindannyian.
Orbán, s vele együtt a Fidesz a békéért óbégatnak. Azonnali és nekik tetsző békét szeretnének, ami momentán – és már egy éve is – abból állana, hogy az ukránok leteszik a fegyvert, és országukra úgy telepedne rá Putyin, mint most a miénkre. Orbánnak valami miatt nagyon fájna, ha a barátja (főnőke, réme, vagy nem tudjuk mi a rosseb) veszítene, mert azt is kifejtette, milyen iszonyú világ következne ránk, ha az oroszok buknának. Ebből fakadóan tehát arra kell jutnunk, hogy ő az orosz fegyverek győzelméért szorít erősen. Innen nézvést tehát nem tetszik neki az ukránok nagy ellenállása, ami nézettel eléggé egyedül van a kultúrnépek között.
Vagy pedig nem is tartozik oda. Mármint ő személyesen, s természetesen a maffiája, de ezt meg tudjuk már több mint egy évtizede, csak egyre világosabbá válnak a dolgok. Visszatérve azonban a tegnapi szeánszra, elsőleg az derült ki, hogy – legalábbis Orbán fejében – az egész széles és nyüves Univerzumban ketten óhajtják a fentebb vázolt békét: mi (mármint ő) és a Vatikán. Innen nézvést a szentatya világossága ragyog kegyelmes urunk elméjében, amihöz érthető okokból mi, porbafingók föl nem érhetünk, és valljuk be, nem is érünk. Mert a Vatikánt és – Isten bocsássa meg – a szentatyát is egyként szarjuk le, ha hülyeségeket beszél.
És hát még Orbánt, ami külön öröm. Mert egyszerű a tényállás, ami pedig az, hogy béke egyféle létezhet, ha Putyin és bandája kitakarodik Ukrajnából, minden más kimenetel azt jelentené, hogy győz a gonosz. No most, a Vatikán ilyet jellegéből fakadóan nem óhajthat – bár volt már rá példa, de Ferencben még bízunk -, Orbán viszont csak ezt akarja, amit értünk, csak fel nem foghatunk, illetve arra a következtetésre kell jutnunk, hogy neki jól jönne a Sátán diadala. Valljuk meg, ez beleillik a profiljába, ehhez vagyunk szokva tőle. Sőt, sokan azt gondolják, ő maga a megtestesült Belzebub, és ez igaz is lehet, egy fokhagymapróbát megérne.
De tegnap nóvumként az is elhangzott, és most tessenek figyelni, fölkötni azt a gatyát, hogy kegyelmes urunk szerint a Nyugat „háborús lázban ég”. Nem tudjuk, milyen az a háborús láz, Orbán viszont annak tartja, ha Ukrajnát önvédelmi fegyverekkel látják el. Minden külön értesítés helyett ilyenfajta lázat Putyinnál mérhetnénk, sőt, ezt a téboly is fokozza, de a jelek szerint Orbán ezt nem akarná csillapítani. Putyin vigyen, amit akar, amíg meg nem nyugszik, ez kegyelmes urunk filozófiája, amit nevezzünk az ő békelázának, ha meg kell határoznunk valahogyan azt a delíriumot, amiben permanensen fetreng itt nekünk.
Hogy Orbán ilyen sajátos lázban látja a kajla és véráztatta világot, az az ő nyomora. Az ország, amelynek az élén áll, s amelynek mi vagyunk a lakói, tragédiája pedig az, hogy ezzel a trippel már megint egyedül van. Már megint szél ellen hugyozik – de bele a zongorába -, s ha kárvallottja lesz ennek az ámokfutásnak azok csak mi leszünk magunk. Mondhatnánk, ahogyan szokásban van, hogy hadd dumáljon zöldségeket, nem figyel rá senki sem, ám az a helyzet, hogy de, igen. És ez az oka annak, hogy magányosan kóborol Brüsszelben, ezért – sem – adnak neki pénzt, és ez azért már ránk is visszahat. Mert amit ott nem kap meg, azt a mi zsebünkből szedi ki. Ez pedig már csak zavar valakit. (Vagy nem.)
Polyák: Cinikus politikusok etetik a szavazóikat butaságokkal / 2023.03.10. A kormányzati propaganda része annak minél elképesztőbb szemléltetése, hogy Németországban éheznek az emberek, hogy a nyugat elbukott és hogy a nyugati média nem szabad. Ezt persze ők sem hiszik el, de nem is ez a lényeg, hanem hogy a szavazóik elhiggyék, és ez működik: az Origónál a csali a szoftpornó, amely mellett ott van a felületes és felszínes tájékoztatás. Hogy hogyan jutottunk ide, és miért nem lépett a magyar média ügyében sokkal hamarabb az EU, arról Polyák Gábor beszélt a Reggeli gyorsban …
Kapcsolódó cikkeink:
Orbán Moai és a valóság / Készült: 2023.02.10 Akár valami ráismerést, azt a bizonyosságot, ami eleddig rejtve volt, de most minden megvilágosodott, akárha Sziddhartha a bódhifa alatt, nyilatkoztatta ki a mi egyetlenünk, kedves vezetőnk és tanítónk: „Meghallgatva az ukrán elnököt, nyilvánvaló, hogy ez a háború elhúzódik, nem számolhatunk azzal, hogy hamarosan véget ér…” – Hazánk jótevője ezzel azt közölte, a dolgok nem úgy néznek ki, mint ahogyan ő maga és követői (vö.: nyáj) bégetnek, illetve óbégatnak már hónapok óta, azaz röviden: ez nem teszi le a fegyvert, vazze. Vagy csezmeg, beállítódás és utcai harcos gusztus szerint. Bizony, ez nincs másként, és innen indulunk el utunkon.
Békevágy / Készült: 2023.01.30 Hetek, hónapok óta azt halljuk országunk fura uraitól, hogy azonnal békét kell kötni az orosz-ukrán háborúban. Mert ettől megszűnnek a szankciók, ránk pedig mindezek után madárdal és nem utolsó sorban Kánaán vár, ahol lehet majd cukrot is kapni. Mégpedig fillérekért. Ez a talpasoknak szánt üzenet, és akkor röhögnénk a legjobban – fokozva mostani virágos jókedvünket -, ha valóban megtörténne az elképzelhetetlen, Putyinból kisangyal válna, aki feledi az orosz birodalmi óhajokat, és nem gyilkolná tovább halomra az ukrán civileket. Kitörne az oly hangosan óbégatott béke, de itthon minden maradna a régiben.
Ribancarcú-e Orbán Viktor vajon? / Készült: 2023.01.29 Miután szeretett vezérünk Ukrajnát „senkiföljének” nevezte a maga kéretlen és tapló stílusában egy, az övéi közt elhangzott beszédben (kappanhang, szájnyalogatás), helyzet keletkezett, és az ukrajnai magyar nagykövetet is bekérették az ottani külügybe, hogy elbeszélgessenek vele. Sőt, kilátásba helyeztek más intézkedéseket is. Ugyanabban a beszédben elhangzott az is, hiába minden, úgyis Putyin nyeri a háborút, és ezt sem igazán kellett volna erőltetni, mert mindenféle bajok lehetnek belőle.
Óda Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinhoz / Készült: 2017.08.28 A Debreceni Egyetem leendő díszdoktora elfoglalta egy szuverén ország Krím nevű félszigetét. Politikájába 10 ezren haltak bele Kelet-Ukrajnában.
Mindig felüdülés doktorminiszter kegyelmes urunkat péntekenként az éter hullámain át hallgathatni, ahogyan a heti evangéliumban világosítja meg elménket, csepegtet reményt szíveinkbe az ő mérhetetlen bölcsességével. Elmagyarázza mi miért van, ha nem tudtuk volna. Tegnap kiderült például, hogy a „háború rossz, a béke jó”, ami hangulatában erősen hajaz az Állatfarm jelmondatára, miszerint „négy láb jó, két láb rossz”. Sőt, Orbán kegyelmes urunk még azt a fordulatot is onnan kölcsönözte, Jones gazda sorsára mutatva, akit nem akarnak az állatok, hogy visszajöjjön, minálunk pedig ilyen Gyurcsány, akivel mindenkit riogatni lehet.
Polyák: Cinikus politikusok etetik a szavazóikat butaságokkal / 2023.03.10.
Orbán Moai és a valóság / Készült: 2023.02.10
Békevágy / Készült: 2023.01.30
Ribancarcú-e Orbán Viktor vajon? / Készült: 2023.01.29
Óda Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinhoz / Készült: 2017.08.28