Hírek

Itt az újabb burkolt adó

A kormánynak kell a pénz, és a környezetvédelmi szabályozás ismét jó alkalmat kínál ennek beszedésére. Az Index birtokába került egy kormányzati előterjesztés a betétdíjak várható szabályozásáról, amiből az derül ki, hogy az államhoz terelnék az összes ebből fakadó bevételi lehetőséget, miközben a költségeket a gyártók, a kereskedők és a lakosság viseli majd, és az új szabályozás akár sokkal környezetterhelőbb lehet. Az emlegetett nemzetközi példák sántítanak, és sok részlet csak az utolsó pillanatban dőlhet el. Azt eddig is lehetett tudni, hogy a félliteres kólánál több mint 10 százalékos, egy másfél literes ásványvíznél 30-40 százalékos áremelkedést fog hozni a bevezetendő új, szinte minden italfajtára kiterjedő betétdíjas szabályozás. Ez azt jelenti, hogy legalább 30 forinttal nőhetnek az érintett italok árai, ami 200 forint közelébe vihet egy dobozos kólát, vagy csaknem megduplázza a legolcsóbb másfél literes ásványvizek árát./ - szalai -

... A nemzetközi példákkal is sikerült mellélőni

Érdekes, hogy az előterjesztésben a betétdíjas rendszert üzemeltető országok közt pozitív példaként hozzák Hollandiát, pedig ott 2015-től beszüntetik a rossznak bizonyuló rendszert, mert a bevezetés költségein túl is messze túl drága volt működtetése a hasznaihoz képest.

A terv szerint azonban a Németország az igazi "kiindulási minta,  egyrészt jelentős méretei miatt, másrészt azért, mert a hazai és a német viszonyok egyeztethetők a leginkább össze". Ez azért figyelemre méltó, mert Csehország már 2007-ben fontolóra vette a betétdíj bevezetését, de épp a német példa miatt tettek le róla végleg.

Németországban 2003-ban vezették be a kötelező betétdíjat a nem újratölthető italcsomagolásokra azzal a céllal, hogy megmentsék, illetve erősítsék az újratöltést. Ezt a célt azonban nem sikerült elérni, sőt, az újratöltés aránya jelentősen visszaesett: míg 2003-ban az ásványvíz 74 százaléka került újratölthető palackba, 2010-re mindössze 34 százaléka.

A szelektív gyűjtés ugyanakkor a bevezetéssel párhuzamosan tíz százalékkal csökkent. Zbynek Kozel, a cseh EKO-KOM igazgatója szerint „a betétdíj büntetés, nem pozitív ösztönző”, ezért hosszú távon károsan befolyásolja a lakosság környezettudatos magatartását. Ugyanakkor a rendszer bevezetése Csehországban csökkentette volna a szén-dioxid kibocsátását, de a tonnánkénti világpiaci ár körülbelül százhatvanszorosáért...

Cikk: http://index.hu/gazdasag/2013/05/02/itt_az_ujabb_burkolt_ado/