Hírek

Bulgáriával vagyunk versenyben a versenyképességben, a régiónkból mindenki lehagyott

Részletek
Készült: 2019. október 09. szerda, 07:25
Print 
Találatok: 2293

1249078Magyarország versenyképessége 2019-ben az unióban jottányit sem javult, míg a világban Mexikó elé kerültünk. Kilátásaink a világgazdasággal együtt romlanak.

Idén 141 ország közül Magyarország a világ 47., a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb országa. Az uniós országok közül utánunk már csak Bulgária, Románia, Görögország és Horvátország következik. Bár hazánk a tavalyi évhez képest egy helyet javított a globális rangsorban (Mexikó hátrébb sorolódott), szűkebb régiónkban a helyzet változatlan maradt. A régiós országok közül Csehország a 32., Szlovénia a 35., Lengyelország a 37. és Szlovákia is megelőzve bennünket a 42. Meg kell említeni azonban, hogy Bulgária gyakorlatilag hibahatáron belül megközelítette Magyarországot, és csupán néhány tized ponttal marad el tőle. A balkáni ország előrehaladása az elmúlt években példaértékű volt, és bár van még hova fejlődnie, jövőre jó eséllyel lehagyja hazánkat - derül ki a genfi székhelyű Világgazdasági Fórum (WEF) idei Globális Versenyképességi Riportjából.
 
A Világgazdasági Fórum idei jelentéséből kitűnik, hogy Magyarország nincs könnyű helyzetben, mivel az elkövetkezendő évek a világgazdaság lassulásáról szólnak, és ez szinte minden országot érint. Bár ez a lassulás semmiképp sem hasonlítható a korábbi válságokhoz, minden bizonnyal egy korszak végét jelenti majd. Az elmúlt években ugyanis a világ országai, különösen a Magyarországhoz hasonló feltörekvő államok rendre impozáns növekedést produkáltak, azt az illúziót keltve, hogy ez a gyors bővülés fenntartható, és az országok jó növekedési pályán vannak. Azonban egyre több a bizonyíték arra, hogy mindez csupán lassan múló állapot volt, és a növekedés nem fenntartható, az országok pedig visszatérnek a jóval lassabb bővülési ütemekhez. Ennek legfőbb oka a Világgazdasági Fórum szerint az, hogy a munkaerő nem tudott lépést tartani a technológiai fejlődéssel, és bár a technológia többé-kevésbé mindenki számára adott, a dolgozók nem tudják megfelelően alkalmazni.
 
A legfőbb versenyképességi kihívás tehát jelenleg az, hogy miként tudunk megfelelő minőségű munkaerőt képezni, és a gazdaságot egy lassabb, de fenntartható növekedési pályán tartani. A WEF jelentés szerint ebben Szingapúr, az Egyesült Államok és Hong Kong áll az élen, míg az Európai Unió jelentősen el van maradva. Habár néhány tagállam előkelő helyen szerepel (Például Hollandia a 4., Németország a 7.), az egész EU-t tekintve ezek az államok önmagukban nem elegendők. A jövőre nézve kedvezőtlen az is, hogy idén első ízben fordul elő, hogy Kína megelőzte az EU-t a versenyképességi rangsorban. Habár a világ legnépesebb országa még így is le van maradva néhány komoly versenyképességi szempont szerint (ilyen például az intézmény- és jogrendszer), azonban technológiában messze megelőzi nem csupán az EU-t, hanem az USA-t és Japánt is. Az Unió legnagyobb hátránya, hogy a digitális forradalom központja egyértelműen nem Európában van, a fejlesztések elmaradtak az utóbbi időben, politikai feszültségek feszítik, és a tagállamok egymásnak is versenytársai.

nepszava

A magyar vállalatok helyzetét a bizonytalan világgazdasági kilátások mellett az is rontja, hogy bár több versenyképességi stratégia is létezik az országban (egy a jegybanknak és egy a Pénzügyminisztériumnak), ezek mintha egymást versenytársai is lennének, továbbá az egész versenyképességből csak egy-egy kiragadott pontra koncentrálnak. Így alakult ki olyan helyzet, hogy hiába a fejlesztések, a versenyképesség nem javult a várt mértékben. Jó példa erre az infrastruktúra; az átadott új útszakaszok szélesítik a közlekedési hálózatot, azonban az utak minősége összességében gyenge; csökkentették a vállalkozás megalapításához szükséges időt, azonban a cégek bezárása továbbra is komoly tortúra. A csupán egy-egy neuralgikusnak ítélt pontban való beavatkozás így még a legjobb szándék mellett is csak felemás eredménnyel járhat.
 
Habár néhány változtatás kétségkívül pozitívan járult hozzá versenyképességünkhöz (például a digitális infrastruktúra fejlesztése), továbbra is sok az olyan körülmény, amely jelentősen levon eredményünkből, és ezek gyakran a világon a legrosszabb mutatók között vannak. Ilyen például a kormányzati döntések kikezdhetősége (141 országból 134. Magyarország), a bírói függetlenség és a sajtószabadság. Ezek a tényezők erősen korlátozzák a magyar vállalatok beruházási és innovációs hajlandóságát, és a hosszú távú tervezés helyett a rövid távú stratégia felé terelik őket. Mindezek fényében a magyar üzleti környezet nem nevezhető tipikusnak még a térségben sem. A vállalkozások körében nagyon alacsony a kockázatvállalási, a beruházási és innovációs hajlandóság, így a megújulás, a hosszú távú vállalati növekedés, a nemzetközi piacra való kilépés erősen visszafogott, a sikerek csupán néhány vállalat között oszlanak el, a kormányzati vállalkozói támogatások pedig eredménytelenek maradnak, amit tovább súlyosbít a krónikus munkaerőhiány.
 
Magyarország legfőbb versenyképességi előnye továbbra is a relatíve olcsó, ám képzett munkaerő, ez az előny azonban folyamatosan olvad. Amennyiben az oktatáson keresztül az ország nem tud elegendő mennyiségben és minőségben magasan kvalifikált munkaerőt előállítani, úgy az idei növekedési ütem bizonyosan sokáig megismételhetetlen lesz.
 
(A szerző a Kopint-Tárki Zrt. tudományos munkatársa.)
 
Globális jelentés
 
A  Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) 1990 óta készíti el globális versenyképességi riportját, amelyben a világ összes országát gazdasági-műszaki-társadalmi szempontból, azonos keretrendszer szerint értékelik, rangsorolják. A számos hasonló tartalmú jelentés (IMD, Doing Business, Economic Freedom stb.) mellett a WEF riportja minden szempontból a legátfogóbb. Összesen több mint 150 mutatót tartalmaz, amelyek megfelelően súlyozva kiadják a világ versenyképességi rangsorát.  A WEF a felmérés tekintélyes részét helyi kutatóintézetek bevonásával készíti el. A WEF magyarországi partnere a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt.
 
 

www.portfolio.hu
Viharfelhők a világ felett - Jön fel a nyakunkra Bulgária és Románia / 2019.10.09.
A Világgazdasági Fórum (WEF) 2019-ben is nyilvánosságra hozta Globális Versenyképességi Riportját, amely az egyik legátfogóbb elemzésnek számít a szakmában. Idén 141 ország tudott adatokkal szolgálni a genfi intézet számára, ezek közül Magyarország a 47. legversenyképesebb ország. A versenyképességi pontszámok 1 és 100 között szóródnak, hazánk pontszáma 65,1 pont, 0,8 ponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Bár a globális rangsorban előrébb kerültünk egy hellyel (Mexikó és Indonézia is rontott), relatív pozíciónk az EU-ban nem változott, továbbra is a 28 ország közül a 24. helyre elegendő a pontszámunk - értékeli a friss jelentést a Portfolio-nak írt cikkében Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos munkatársa.

hvg.hu
Ivan Miklos: Hiába nő a magyar gazdaság, autokráciában nem lesz hosszú a fejlődés / 2019.10.09.
A hosszabb távú, sikeres fejlődés szükségszerű előfeltétele a politikai és a gazdasági szabadság – mondja Ivan Miklos, a szlovákiai reformok atyja. - Orbán Viktor nagyon ügyes politikusként és manipulátorként. De amióta az illiberális kurzus tart, Magyarország sokat veszített pozíciójából, ma az utolsó annak a nyolc rendszerváltó országnak a fejlettségi rangsorában, amelyek 2004-ben lettek az Európai Unió tagjai – mondta Ivan Miklos, a szlovákiai 1998-2006-os gazdasági reformok atyja az e heti HVG-ben megjelent interjújában. Szerinte a gazdasági felzárkózásnak két összetevője van: a liberális reformok és az integrálódás az unió gazdaságába. Szlovákia esete is ezt példázza.

 

Kapcsolódó cikkeink:

d_kzg2016042A lengyelek elhúztak mellettünk, de legalább a görögöket megelőztük / Készült: 2019.08.23
Tavaly a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján a magyar gazdaságban egy dolgozó átlagosan nagyjából 33,4 dollárnyi értéket állított elő egy óra alatt. Ez kilenc százalékkal több 2010-hez képest, ugyanakkor a régióban mindenhol gyorsabb volt a termelékenység növekedése, mint Magyarországon.

000_par36406Tíz év után éppen hogy visszaértek a magyar bérek a válság előtti szintre / Készült: 2019.08.05
Elsőre ránézésre nagyon is meggyőzően emelkedtek a magyar átlagbérek az utóbbi években. A KSH múlt heti adatai szerint idén a tavalyi évhez képest 10-11 százalék körül alakul a bérnövekedés, ráadásul a gyakran csak bérrobbanásként emlegetett meredek, tíz százalék körüli növekedési ütem már 2017 óta tart. A megelőző négy évben pedig alig volt infláció, a keresetek viszont emelkedtek, igaz, ekkor még valamivel lassabban.

plakat_konzoKormányközeli extraprofit: a számla javát később fizetjük meg / Készült: 2019.07.24
Csak a legtájékozatlanabbak nem hallottak arról, hogy a fennálló hatalom kegyeltjei hatalmasat kaszálnak a közbeszerzéseken, hazai és uniós pályázatokon. Azt azonban roppant nehéz megmondani, hogy mennyit is. Ha egy köztudottan jó politikai összeköttetésekkel bíró vállalkozó bejelentkezik egy versenytárgyalásra, a viszonyokat ismerő többi lehetséges versenytárs már nem is ír ajánlatot, így pedig elmarad az árban, minőségben, gyorsaságban, újdonságban egymással versenyzők küzdelme. Az állam mint megrendelő (a mi adóforintjainkból) a szükségesnél többet fog fizetni. A politikusokhoz jól bekötötteknél pedig az indokoltnál nagyobb nyereség keletkezik.

7frmkab0aumAz Orbán-rezsim és a gazdasági versenyképesség / Készült: 2019.06.25
Mit jelent a magyar gazdaságra nézve az, hogy Orbán Viktor szerint az Európai Unióhoz való magyar viszonyulás legfőbb célja a „nemzeti szuverenitás megőrzése”?

1232459Kiválasztás hűségalapon - interjú Róna Péterrel / Készült: 2019.05.10
Már történelmi hagyomány, hogy kívülről várjuk a segítséget, aminek mindig nagy ára volt és lesz – figyelmeztetett Róna Péter, az Oxfordban élő közgazdász.

szakadek_sSzabó Brigitta: Matolcsy már megint utoléri Ausztriát / Készült: 2019.03.09
Több mint 200 oldalon keresztül 12 területen 330 olyan javaslatot mutat be a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja, amelyek, ahogyan a tanulmány fogalmaz, nagymértékben elősegíthetik a „versenyképességi fordulat” megvalósulását Magyarországon. S hogy mit jelent ez a fordulat a Matolcsy György által vezetett jegybank szerint? Azt, hogy alig tíz év múlva, 2030-ra Magyarország fejlettsége eléri az osztrák életszínvonal 80-90 százalékát.

Super3Hiába a rengeteg pénz, egy helyben toporog a magyar gazdaság versenyképessége / Készült: 2018.10.17
Elképesztően szerencsés időszakban van a magyar a gazdaság. Alacsonyak a kamatok, konjunktúra van a világgazdaságban, bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre fejlesztési források az uniós támogatásoknak köszönhetően.