Hírek
Magyarországról szertegurulnak az uniós támogatások Delaware-től Tallinig
- Részletek
- Készült: 2018. november 14. szerda, 23:56
- Találatok: 1666
Az uniós támogatások lenyúlásáról szóló cikkeink alapján összeszedtük, merre van az euró-temetők epicentruma. Mire szolgál a sokelemű, határokon átnyúló cégháló, a konzorciumok maguk találják ki a koreográfiát, vagy bejáratott módszerek vannak, amelyek árulnak a kijáró emberek?
Luxusautóbérlés, Tesco-bevásárlás kevés másfél milliárd forint uniós támogatáselőleg eltüntetéséhez, az eurók egész céghálón keresztül szöktek el például abban az EU-s mintadarabnak szánt projektben, amelyet cseppfolyósgáz-üzem és kúthálózat fejlesztésére nyert egy magyarországi konzorcium. Lengyel cég gyártott berendezést, szingapúri adta el, törökországi szállított, a szingapúri kereskedőnek egy észt társaság váltójával fizettek (csak előbb még megpördült egy máltai cégnél, egy bizalmi vagyonkezelőnél, apport, tőkeemelés is lett belőle)… Bonyolult manőversorozattal kövezték ki a brüsszeli pénzek útját, aminek a végén, Magyarországon aztán nem épült meg semmi. A nyomozást elrendelték a költségvetési csalás gyanús ügyben.
24.hu
Havi 600 ezer forintért béreltek luxus Mercit uniós pénzből / 2018.11.05.Magyarország megint szégyenpadra kerül: ezúttal másfél milliárd forint, Magyarországnak megítélt uniós támogatás folyt el Szingapúrtól Észtországig. Luxusautóra, 4-5 milliós fizetésre, de még egy ingatlanvásárlás fedezetére is futotta a brüsszeli pénzből, csak a fejlesztésből, az ígért gáztöltőállomásokból nem lett semmi.
A gázos sztoriban volt egy olcsó gyártó, gründoltak – álruhában ugyan, de alighanem az uniós támogatást elnyerő magyar kuncsaftok – egy szingapúri céget. Ez tízszeresére felsrófolta az árat, neki nem létező know-how vásárlására kibocsátott máltai váltóval fizettek, még közbeiktattak egy török céget, aztán az uniós pénzt elnyerő magyar konzorcium/cég fizette volna meg a brüsszeli eurókból a 10-szeres árat. Más kérdés, hogy az egyéb kiadások mellett már nem futotta erre
Annál jobb, minél több céget vonnak be a támogatások átfolyatásába, sokkal körülményesebb így az ellenőrzés – emelt ki a sűrű céghálószövés indokai közül egyet uniós pénzügyekben járatos forrásunk. Még praktikusabb, ha unión kívüli cég is bekerül a láncba, akkor aztán a jogsegélyszolgálatoknál elhúzódik vagy teljesen el is akad az információ. Az offshore-nál pedig megáll a tudomány, nem szokták megtalálni a végső tulajdonost.
Offshore-ok végtelen hálózata
Nem állíthatjuk, hogy ezért, de tény, hogy hemzsegtek az amerikai offshore paradicsomként számontartott Delaware-ban bejegyzett cégek Orbán Viktor fogorvosáig érő ügyben, amelyben az OLAF súlyos szabálytalanságokat talált. A fogorvosi berendezésekre az uniós támogatást az egyik hazai fellegvárban, Mosonmagyaróváron bejegyzett cégek nyerték el, de az eszközök kacskaringós utat jártak be. Az egyik séma szerint a kanadai Dental Wings Inc. gyártotta le az eszközöket, a delaware-i székhelyű Consulting Expert Inc. megvette és eladta az Island-csoport egyes tagjainak, ezek pedig jóval magasabb áron továbbadták az uniós támogatásra jogosult magyarországi kedvezményezetteknek. A „lánckereskedés” eredménye az lett, hogy az uniós támogatás címzettjei az átlagos gyártási ár 3-4-szereséért vették meg a gépeket. 
24.hu
Orbán fogorvosa is a csalás elleni hivatal célkeresztjébe került / 2018.04.05.A miniszterelnök fogorvosaként emlegetett Bátorfi Béla neve is felbukkant az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) egyik, a magyar ügyészségnek költségvetési csalás gyanújával átadott jelentésében.
Az már csak ráadás, hogy a magyarországi cégekben is volt offshore tulajdonrész és hogy keresztbe kasba üzleteltek: egész sor uniós projektet nyert el egymással átfedésben lévő üzleti kör, és a séma része volt, hogy adott cég az egyik uniós projekt keretében gépet vett, egy másikban pedig szállított. Az OLAF vizsgálta a számlamozgásokat is, és arra következtetett, hogy ugyanazon összegek több alkalommal is cirkuláltak a résztvevő vállalkozások között, a keletkező nyereséget offshore cégek közbeiktatásával visszajuttatták a kedvezményezettekhez.
Az árrésből pedig leginkább a már említett Consulting Expert Inc. profitált, amely egyébként ugyanazon személyekből álló csoport irányítása alá tartozott, minta brüsszeli támogatást elnyert magyarországi kedvezményezettek.
Ami befért a Sargentini-jelentésbe
A határokon átcsorgatott uniós pénzek remek példája az a kutatás-fejlesztési támogatások felmarkolásáról szóló sztori, amelyről részletesen elsőként a 24.hu-n számoltunk be. Ez volt az egyik legkirívóbb ügy, nem véletlen, hogy az Elios-sztori mellett ez volt a másik nagy közpénzlenyúlásos történet, ami a Sargentini jelentésbe is belefért. A csaláshoz felhasznált módszerek között szerepelt a durva túlárazás, például öt-hatszoros áron vettek szervereket, de olyan alkalmazottakat is az uniós támogatásból fizettek, akiket nem is lett volna szabad.
A Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) vizsgálata szerint csaknem 9 milliárd forintot nyúltak le magyar cégek úgy, hogy közbeiktattak szerb, szlovák és lett vállalkozásokat is. A külföldi társaságok bevonása az OLAF szerint azt a célt szolgálta, hogy a csalók felsrófolják az árakat és a nonprofit vállalkozásokból a profitorientált cégekhez csatornázzák át a pénzeket.
Így történhetett meg, hogy egy olyan lett cég „szállított le” szoftvert, amely biológiailag lebomló kutyaürülék-gyűjtőt forgalmaz, de vásároltak szintén lett, csak kertészkedéssel foglalkozó cégtől is szoftvert. Úgy, hogy a szoftvert már a lettek is hongkongi offshore-tól szerezték be.
De ugyanebben a csalássorozatban több pénzügyi tranzakciót indítottak magyar cégek szerb vállalkozások felé, aztán ezeket gyorsan követték a szerb cégektől származó, hasonló vagy kombinált összegekről szóló utalások. Ezek az OLAF szerint visszafolyatások voltak, és a magyar kedvezményezettek nem fizették ki a pályázatok alátámasztására benyújtott számlákon feltüntetett teljes összegeket.
Bár eddig nem bizonyosodott be a konkrét ügyben, a 24.hu informatikai berkekben járatos forrása azt mondta, ennél a pályázatcsomagnál a piacon már a kiíráskor
mindenki tudta, ki indulhat a tenderen, ki nem. A szereposztás és a koreográfia megvolt, hozzáigazították a szereplőket.
Elios: tőkehadművelet a szomszédoknál
Az uniós támogatásokkal felhízlalt vállalkozások azután a megszerzett tőkét terjeszkedésre használhatják, esetleg más országokban is hasonló srófra játszanak az uniós pénzekkel. A napokban szüntette meg a Nemzeti Nyomozó Iroda az Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást, amelyet azért indítottak, mert az OLAF vizsgálata alapján felmerült a bűnszervezetben elkövetett csalás gyanúja 35 projektet érintő közbeszerzések során. A korábban a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak érdekeltségében álló cég valósággal letarolta a magyar közvilágítási piacot. A magyar nyomozóhatóságok szerint azonban nem történt bűncselekmény.
A Európai Unió vizsgálatának elindulásával szinte egyidőben lépett ki a külföldi piacra az Elios. Északi szomszédunknál megalapították az Elios Slovakiát, Szerbiában pedig egyszerre két céggel is beléptek a piacra, vagyis a magyar közbeszerzések során megszerzett tőkét külföldön hasznosították.
Az egyik szerb cégben, az Elios SRB Doo-ban ráadásul az a Horváth Szilveszter az egyik társtulajdonos, aki korábban benne volt a felcsúti közvilágítást felújító és a szlovák Eliosban 50 százalékos tulajdonnal rendelkező U Light Kft.-ben. Ezen felül Horváth érdekelt volt az Eliosszal együtt dolgozó GREP Green Zrt. szlovák leányvállalatában is.
Borsodon is csak átfolytak a pénzekEgyáltalán nem ritka az, hogy nem ott csapódnak le az eurók, ahol elnyerik a pénzt akkor sem, ha csupa hazai céget vonnak be az akcióba. Ilyesmi derült ki a Miniszterelnökség által megrendelt tanulmányból, amely a 2008-2015 közötti uniós támogatáskifizetések, számlák adatait elemezte. Az jött ki, hogy 6888 ezer milliárd forintból 3698 milliárdot, vagyis a teljes összeg közel 54 százalékát Borsod megyébe bejegyzett cégek nyerték el, ők állítottak ki számlát. De csak átfolyt a borsodi cégeken a pénz, abból alig maradt valami Borsodban. A 3698 milliárd forintból 2404 milliárd Budapesten változott fejlesztéssé, míg BAZ megyében csak 134 milliárdot költöttek el a cégek. Az akkori, nem kriminalizált magyarázat szerint alighanem a kedvező iparűzési adó miatt sok céget jelentettek be a megyébe, amelyek azonban sosem működtek ott.
abcug.hu
Egyre nagyobb pénzeken ül a bezáródó magyar elit / 2018.11.08.A magyarok leggazdagabb tíz százaléka legalább százmilliós vagyont és növekvő értékű ingatlanokat birtokol. Egyre nehezebb bekerülni ebbe az elitklubba, ahogy onnan kiesni is. De nemcsak a plafon, hanem a padló is ragadós: aki szegény, az jó eséllyel az is marad.
Kapcsolódó cikkeink:
Ezermilliárdokat bukhatunk - Megelégelte az Unió az intézményes korrupciót / Készült: 2018.11.09
Minden korábban elképzeltnél keményebb következményei lesznek az Orbán-kormány Brüsszelig látszó korrupcióhajlamának – állítja Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. Túlzottdeficit-eljárásba torkollhat a pénzcsapok elzárása.
A falopás után a rendőrség elsikálta Tiborcz Elios ügyét is / Készült: 2018.11.08
Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a rendőrség Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios ügyében. Az Orbán Viktor és családja által vezetett maffia ebben az ügyben úgy döntött, hogy elrendelteti a nyomozást TIborcz cégével szemben, az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentése miatt, mivel annak elhallgatásánál jobbnak látszott az, ha a magyar hatóságok eljátsszák a vizsgálatot és megállapítják Tiborcz István ártatlanságát.
Remélhetőleg anyuka közpénz-sertéstelepe és Habony Árpád is jól van / Készült: 2018.10.27
Azért van annak egy jókora adag, távolról sem diszkrét, de legalább forrón bűzlő bája, hogy a Fidesz látványosan és bizonyíthatóan legéletlenebb kése a NER-fiókban, a mindenkori magyar politikai élet talán legostobább alakja (akit egy csengeri háziasszony ezermilliárdos nagyságrendű kamuvagyon rablómeséjével át tud verni, az ugye nem jóhiszemű, naiv, ártatlan áldozat, hanem egy vérostoba szellemi árvízkárosult) egyik NER-tévétől a másikig haknizik egységnyi idő alatt és Demeter Márta szánalmas és primitív politikai haszonszerzéséről, valamint nemzetbiztonsági kockázat jellegéről sápítozik bele az éterbe.