Hírek
Orbán miatt kiütheti Magyarországot a Brexit
- Részletek
- Készült: 2016. június 26. vasárnap, 16:19
- Találatok: 1835
A Brexit ugyan nem fogja elkaszálni a visegrádi országokat, de minden bizonnyal felgyorsítja az EU átalakulási folyamatait, amiből nagyon rosszul jöhetnek ki. Magyarország a többiektől erősen lemaradva indul a túlélési versenyben.
Nagy-Britannia nemzetközi súlyának csökkenése és befelé fordulása miatt a kelet-közép-európai országok elveszthetik az EU-n belüli legfontosabb szövetségesüket a német és francia túlsúllyal szemben - kezdi a Brexit régiós következményeinek sorolását a bne IntelliNews hírportál.
A kelet-közép-európai országok értékelték a szigetország korábbi elkötelezettségét az EU bővítése és az egységes piac bővítése mellett, illetve ellenállását az intézményes integráció erősítésével szemben.
Jó imázs
A régióból nézve Nagy-Britannia menőnek látszott az EU régebbi tagállamaival összehasonlítva, amit segített, hogy a kelet-közép-európai országok polgárai rövid haladék után munkát vállalhattak a szigetországban.
A munkáspáti Tony Blair és Gordon Brown miniszterelnöksége alatt Nagy-Britannia fontos szereplőjévé vált az EU-nak - az előbbi politikus sztár stílusát kihasználva növelte országa súlyát, az utóbbi a válságkezelésben játszott fontos szerepet.
A tory David Cameron viszont a szigetország visszaszorulását hozta, kezdve attól, hogy kivitte pártját az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójából (létrehozva egy euroszkeptikus képviselőcsoportot) egészen a katasztrofális eredménnyel zárult csütörtöki népszavazásig.
Rossz hangulat
Eközben megromlott London és a régió viszonya is. Részben azért, mert a britek az EU további bővítésének megvétózásával fenyegetőztek, részben azért, mert a vendégmunkások szociális juttatásainak csorbításával a szigetországban dolgozó kelet-közép-európaiakon ütöttek egy nagyot.
Ráadásul a briteknek adott engedmények más gazdag országokat is hasonló korlátozások bevezetésére vagy akár a kilépésre ösztönözhetik. A végeredmény egyfajta a la carte Európa lehet, ami nem igazán érdeke a régiós országoknak.
Nem szívóznak
Várhatóan a kelet-közép-európai országok nem fognak népszavazást kezdeményezni az EU-tagságról, mert nettó pénzfelvevői a közösségnek. Még az uniót folyvást szapuló Orbán Viktor magyar miniszterelnök is tudja, hogy az EU értékes pénzforrás az országának. A közösség elhagyása részben Moszkva karmai közé hajthatja az itteni államokat, részben megfosztaná politikusaikat az emberek bajaiért okolható, kézenfekvő bűnbaktól.
A régiós országok megpróbálhatnak engedményeket kicsikarni az új helyzetben - ahogy a sok szénerőművet működtető Lengyelország megtette a károsanyag-kibocsátási szabályok felpuhítását javasolva -, ám a kisebb szolidaritást kínáló, a la carte Európát még a jelenleginél is jobban uralnák a nagy és erős tagállamok. És a régiós országok immáron nem számíthatnának arra, hogy igényeiket Londonból támogathatják.
Nem lesz pénz
Az új helyzetnek súlyos hatása lesz a kohéziós és strukturális alapokra az EU következő költségvetésében. Európa megosztottabbá válhat és a nyugat-európai országok elmozdulhatnak a szorosabb integráció felé.
Újra alkothatják az egyenrangú országok közösségéről szóló Európa-projektet egy menedzselhető szinten.
Ezzel egyben az unió perifériáját magára hagynák, hogy fejlődjön, ahogy tud, vagy ha nem tud, az az ő baja. Egy ilyen belső kör elkerülhetetlenül német dominanciájú lenne. Létrejötte komoly kihívást támasztana a régiós országokkal szemben, amelyek eddig sumákoltak: vállalták az euró bevezetését, ám határidő nélkül.
Megosztottság
Szlovénia, Szlovákia és a balti államok beléptek az eurózónába. A pozsonyi politikusok hajlamosak ennek alapján az EU belső köréhez tartozónak tartani országukat. Csehországnak fejlettsége és a szoros német kapcsolata miatt nem okozna gondot az euró bevezetése, de nincs elég elszánt és hiteles politikai vezetése, amely megtehetné ezt.
Lengyelországon és Magyarországon olyan kormány van hatalmon, amely határozottan ellenzi ezt a lépést, ám ez nem változtat azon, hogy Kelet-Közép-Európa vagy elindul a mag-Európa felé vagy Európa belső perifériájaként elszigetelődik.
Visegrádi tömb
Lengyelországban politikai háttérvita folyik arról, hogy a balti és az adriai uniós országokat is bevonva létre kellene hozni egy olyan belső tömböt az EU-n belül, amely ellensúlyozhatná a nagy országok erejét. Ennek persze a legnagyobb, legnépesebb ország kormányaként Varsó állna az élén.
A gond az, hogy a régió nem készült fel arra, hogy elfogadja a lengyelek vezető szerepét. Észtország például gondolkodás nélkül a német vezetést választaná, ha úgy tennék fel neki a kérdést, hogy Varsó vagy Berlin. Szlovákia köszöni, már bent van az elitklubban, nem érdeke részt venni ennek valamiféle ellensúlyában.
Kellemetlen dilemma
Csehország próbálta fenntartani a visegrádi államok egységét, amíg betöltötte a csoport elnöki tisztségét. Ugyanakkor Bohuslav Sobotka miniszterelnök szükségét érezte, hogy elhatárolódjon egyes kollégái iszlámellenes kijelentéseitől.
Magyarországgal az a nagy helyzet, hogy akkor sem lehetne tagja az EU belső körének, ha ezt akarná. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a demokratikus intézmények leépítése miatt még az EU-ba sem vennék fel, ha ma jelentkezne. Ugyanakkor Orbán nem örülne neki, ha országa a perifériára szorulna az unióban.
Fenn akarja tartani a kormányzó Fidesz jó viszonyát az Európai Néppárttal, amelynek tagja a német kancellár, Angela Merkel pártja, a CDU is. Ez ad valamiféle védőernyőt neki az Európai Bizottság és az Európai Parlament felől záporozó kritikák kivédése.
A dilemma tehát világos: a régió országai vagy bejutnak az EU belső körébe, vagy kimaradnak ebből, de az utóbbi esetben hosszú időre zárva maradhat előttük az ajtó. Nagyon nehéz lesz újra kinyittatni.
Cikk: http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/orban_miatt_kiutheti_magyarorszagot_a_brexit.616744.html
Az ATV Start vendége Káncz Csaba külügyi szakértő.
Brexit nélkül is lassul a magyar gazdaság növekedése, a GKI prognózisa szerint két százalék lehet a gyarapodás 2016-ban, lefele mutató kockázatokkal. A Brexittel is számolva, akár 1,7 százalékra is lassulhat a magyar gazdaság növekedése.
A Külügy diplomáciai védvonalait felszámoló kormányfő döbbenten figyeli, amint egyetlen nyugat-európai bizalmasa eltűnik a süllyesztőben. Orbán, aki évek óta szapulja az Uniót, aki a magyar parlament épületéről levetette az EU zászlaját, de aki az új oligarchákat EU-s pénzekkel tőkésíti fel, most hirtelen azzal szembesül, hogy a részéről bárgyú fejőstehénnek tekintett szervezet szét is eshet. A Jobbik újra akarja gombolni az európai békerendszert és megint hazánk EU-ból való kiléptetésével fenyeget.
Szónokolt a vezér, mégpedig számára fontos és egyre fontosabb közönség előtt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara és Katasztrófavédelmi Intézete tisztavatási ünnepségén, a budai Várban. Bizony, kellenek az erőszakszervek. Nekünk is, mert nélkülük nem működik egyetlen ország sem megfelelően, de kellenek Orbán Viktornak is, mert egy diktatúra sem működik nélkülük. Lehet itt nagyokat lódítani, attól a realitás még nem fog változni. A felcsúti felkapaszkodóművész már szövögeti a terveit, ebben tökéletesen biztos vagyok. Igen, Brexit és igen, a korrupcióra felépített trón birtokosa meg akarja lovagolni az egyre magasabbra csapó hullámverést. Mégpedig nem egyedül, mert egyedül pont annyit ér, amennyit bármelyik Napóleon a hatos kórteremben.
Ideje lenne Európában befejezni a britek és a brit kormány folyamatos kritizálását, inkább azon kellene gondolkodni, hogy mit kell megváltoztatni Brüsszelben - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap az MTI-nek.
Úgy fogalmazott, reménykedni kell abban, hogy Brüsszelben is meghallják a britek hangját, és nemcsak a britekét, akik úgy döntöttek, hogy "elegük van" és kilépnek az unióból, hanem azokét is, akik belül akarnak maradni, csak változásokat szeretnének, mint például a magyarok.
Kövér László emlékeztetett: az Egyesült Királyság és Magyarország, illetve a visegrádi négyek az unió jövőjéről szóló vitákban a legtöbb kérdésben azonos álláspontot képviseltek. Ezek a viták folytatódnak a jövőben is, ám azok politikai ereje csökken, akik ellenzik az unió egyfajta egyesült államokká alakítását - tette hozzá. Szerinte a britek többsége azért szavazott a kilépésre, mert elegük volt abból a brüsszeli politikából, amit ők diktátumként, a mindennapjaikba való kiszámíthatatlan és túlzó beleszólásként éltek meg.
Brit cégeket happolna el a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint Magyarország igazából nem is akar kilépni az EU-ból.
Na nem annak, hogy a britek kilépnek – így talán kevesebb ellopható pénz jön –, hanem az Európai Unió gyengülésének. Azt hiszi, hogy így majd az ő ízléséhez lehet igazítani az uniót. Ha meg nem sikerül, majd jöhet a Hunxit, amikor már elzárták a pénzcsapokat.
Az Egyesült Királyság a világ egyik legrégebbi (ha nem a legrégebbi) liberális demokráciája. A választópolgárai mégis úgy viselkedtek a néhány nappal ezelőtt sorsdöntő népszavazáson, majd azt követő napokban, mint az óvodások, akik a délutáni alvás után nem tudják eldönteni, hogy álmukban vagy a valóságban lopták el a kismackójukat. Valahogy az az ember érzése, hogy teljesen mindegy, melyik országban járulnak az urnához a választók, a hülyeség masszív tömege mindig elsöpri a józan kisebbséget.
Kapcsolódó cikkeink:
Krónikus válság / Készült: 2016.05.21
Az úrhatnám elit bukása - Polgárság nélkül nincs felemelkedés, sem jólét? Nem, ez nem igaz. De Kelet-Európában a modernizáló ázsiai diktatúrák mintája biztosan nem működik, az itt felbukkanó diktátorok ehhez a munkához nem elég okosak. Felkészült elit nélkül viszont nem megy. Erről is ír A magyar polgár című kötetben Felcsuti Péter közgazdász, bankár. A 168 Óra pedig arról is kérdezte: az egész elit csapnivaló úgy, ahogy van?
Amivel nem dicsekednek Orbánék / Készült: 2016.05.04
A kormányzati siker-propaganda nem beszél arról, hogy a GDP-növekedés ütemében egyre hátrébb kerülünk az EU-ban és főleg a térségünk országai között. A lecsúszásunk még látványosabb az egy főre jutó nettó jövedelmek esetében.