Amivel nem dicsekednek Orbánék

Részletek

Készült: 2016. május 05. csütörtök, 00:41

Print 

Találatok: 1607

A kormányzati siker-propaganda nem beszél arról, hogy a GDP-növekedés ütemében egyre hátrébb kerülünk az EU-ban és főleg a térségünk országai között. A lecsúszásunk még látványosabb az egy főre jutó nettó jövedelmek esetében.

Hol vannak már a régi szép idők, amikor a Fidesz-kormány és maga Orbán Viktor is azzal dicsekedett, hogy mi vagyunk az EU húzóereje, az élen járunk a növekedési tempóban, és 15 éven belül utolérjük a fejlettebb országok átlagát az egy főre eső nemzeti össztermékben? Mindez a 2014-es, 3,7 százalékos gazdasági bővülés kapcsán hangzott el, egy valóban jó eredmény elég volt ahhoz, hogy Orbánék merjenek nagyot álmodni.

Pedig indokolt lett volna a visszafogottság, mert a hozzáértők már akkor jelezték, hogy egyszeri kiugrásról van szó, ami főként az uniós pénzek hirtelen felgyorsított beáramlásán, valamint az arra támaszkodó, a választások köré időzített állami beruházásokon alapul. Előtte, 2010-13 között az átlagos éves növekedés egy százalék alatt volt, jóval alacsonyabb, mint a régiónk átlaga, és látható volt, hogy a fejlesztési források kifutásával 2014 után visszaesik a tempó.

Ez be is következett, és azóta rosszabb a trend nálunk, mint az unióban: ott az összesített növekedési ütem némileg gyorsul, nálunk viszont lassul, ha pedig a V4 országaihoz és Romániához, azaz közvetlen versenytársainkhoz hasonlítjuk magunkat, még gyengébb a teljesítményünk. Ez nem tartja vissza a Fideszt abban, hogy sok milliárdba kerülő kampányokkal sulykolja, hogy jobban teljesítünk, sőt a kormány tagjai még néhány hónappal ezelőtt is a nyugati országokénál 2-4 százalékkal gyorsabb növekedést ígértek az elkövetkező évekre, amivel belátható időn belül behozhatjuk őket.

Ehhez képest vérszegény ígéret Varga Mihály keddi kijelentése, miszerint jövőre esélyünk van arra, hogy az uniós átlag felett növekedjünk. Ez ugyan reális elvárás, minden elemző műhely az EB-től az IMF-en át a hazai független szakértőkig biztosra veszi, a kérdés viszont az, mennyivel és kikhez képest fejlődhetünk gyorsabban, és az mire elég. Tavaly már 3 százalék alá csúszott a bővülési tempónk, erre az évre 2,3-2,5 százalékot prognosztizálnak, ami az első negyedév adatai és a várható trendek alapján reálisnak tűnik.

Eközben az EU átlaga mindkét évben 1,7-1,8 százalék körüli, az eurózónában egy-két tizeddel alacsonyabb. A számunkra közelibb mércét jelentő V4 és balti országok, valamint Románia viszont a mienkénél jobb teljesítményt mutat.

Mindebből az következik, hogy mind a fejlettebb, mind pedig a hozzánk hasonló fejlettségű országokhoz képest lemaradunk az egy főre jutó GDP-ben.

Nem kell magas szintű matematikai tudás ahhoz, hogy ez kiszámolható legyen. Az egy főre jutó magyar nemzeti össztermék nagyjából a fele a fejlett uniós országok átlagának. Ha azt 100-nak vesszük, a mienk pedig 50, nyilvánvalóan látjuk, hogy egy százalék alatti vagy körüli növekedési többlettel nem közeledünk, hanem távolodunk tőlük. Nem véletlenül emlegettek 3 százalékos különbséget, valóban legalább annyira lenne szükség, hogy közelebb kerüljünk a fejlett világhoz.

Ehhez képest a középtávú prognózisok sem ígérnek sok jót. Bár Vargának minden bizonnyal igaza lesz, és jövőre, sőt az utána következő két évben is gyorsabban nő majd a magyar gazdaság, mint az uniós, azon belül is az eurózónás átlag, a különbség az Európai Bizottság és IMF, valamint a független magyar szakértők szerint egy százalék körüli lesz, de még Orbánék legfrissebb konvergenciaprogramja is csupán mintegy másfél százalékkal gyorsabb tempót ígér. Ez azt jelenti, hogy a prognosztizálható időtávban a GDP-ben nem közeledünk, hanem távolodunk a fejlett Nyugattól.

Még kedvezőtlenebb a kép, ha a szűkebb térségünkhöz mérjük magunkat. A középtávú prognózisok szerint folytatódik lemaradásunk – 2014 kivételével – 8 év óta tartó trendje, az uniós kelet-európai régió tíz országa közül hét gyorsabban fog bővülni, mint mi, és a fejlődésben még többen húznak el mellettünk. Történik ez annak ellenére, hogy az Eurostat kimutatása szerint az elmúlt hét évben egy főre jutóan mi kaptuk a legtöbb pénzt Brüsszeltől, és ez a következő években sem változik.

Ennek kapcsán érdekes volt Lázár János kemény kritikája, mely szerint elfogadhatatlan, hogy az uniós támogatás legnagyobb részét állami és önkormányzati, nem termelő projektek kapták. Jogos a bírálat, hiszen az EU-támogatások jó része ment falusi főterek viacolor burkolatára, de a kérdés is: mivel a források túlnyomó részének felhasználásáról már ők döntöttek, miért így osztották el a pénzt? Miért a hozzájuk közel álló érdekeltségekhez áramlott a pénzek java része, és azt miért nem a tényleges fejlődés ösztönzésére fordították?

A gazdasági növekedésen túl van még mutató, ahol sajnos egyre hátrébb kerülünk. Az OECD adatai alapján az egy főre jutó nettó jövedelmek vásárlóerő paritás szerinti rangsorában a V4 többi országán és a szlovéneken túl már az észtek, a törökök, sőt a mexikóiak is előttünk vannak.

Ezzel alighanem összefügg, hogy az Eurostat elemzése szerint a magyar lakosság 20 százaléka súlyos nélkülözéssel él, ez az arány alig jobb, mint a sor végén álló görög, bolgár és román adat. A cseheknél, lengyeleknél, a szlovéneknél és az észteknél az arány 10 százalék alatt van, de a letteknél és litvánoknál is jobb a helyzet, mint nálunk. Ezzel miért nem büszkélkednek Orbánék?

Cikk: http://www.168ora.hu/buxa/europai-bizottsag-nemzeti-ossztermek-v4-145300.html

Csoda, hogy élnek: 1,1 millió magyar nyomorog | 24.hu / 2016.05.06.
Nincsen megbízható jövedelmi és életmód-statisztika, a szociológus szerint mindenki hazudik mindenkinek. Ki a szegény, és mennyiből lehet éppenhogy megélni ma Magyarországon?

Túl sokan élnek a létminimum alatt, átírják a számítás szabályait / 2016.05.06.
Ősszel lehet kész az új modell, amely jóval alacsonyabbra viszi le a megélhetéshez szükséges minimumjövedelmet. Erről a szakszervezetek hallani sem akarnak.

Hatalmas a szakadék a minimálbér és a létminimum között
A szakszervezetek szeretnék elérni, hogy a minimálbér 2018-ra érje el a létminimumot. Ehhez viszont a jövőre várható ötszázalékos minimálbér-emelés – ami nettóban nagyjából 3700 forintot jelentene – bizonyosan kevés. A KSH módszertana alapján, a Policy Agenda általa Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából, a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával ...

Gyurcsány: "Eddig a lopás szégyen volt, ezek meg büszkék rá"
A magyarok közös nagy drámája, hogy bár a rendszerváltás elhozta a szabadságot és a függetlenséget, az elmúlt huszonöt évben ez a siker nem járt együtt a jólét érzésével - mondta a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerdán Békéscsabán, lakossági fórumon.

 

---

Kapcsolódó cikkeink:

Elhallgatott jelentés Magyarországról / Készült: 2016.03.17
A foglalkoztatáspolitika, a szociális és az egészségügyi ellátás területén számtalan kritikát is megfogalmazott az Európai Bizottság idei országjelentése Magyarországgal szemben, ám ezekről nem tájékoztatta a közvéleményt a kormány. Pedig kevesen érzékelik saját bőrükön a költségvetési sikereket, annál többen szenvednek az utóbbi évek megszorító reformjaitól. Összeállításunkban sorra vesszük, mit kifogásoltak az uniós elemzők.

Alig van nálunk szegényebb az EU-ban / Készült: 2015.06.17
A negyedik-ötödik legszegényebb ország vagyunk az unióban, a személyes fogyasztási szintünk alapján az ország Európa szegényebb feléhez, a Balkánhoz tartozik.

• Előző
• Tovább