Alapjövedelemről és Bokrosról (válasz egy vállalkozónak)

Részletek

Készült: 2016. június 11. szombat, 08:11

Print 

Találatok: 1651

A felelősség igénye és a tájékozottság hiánya, a kinyilvánított jó szándék és az alaptalan minősítés jellemezte leginkább Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár véleménycikkét az alapjövedelemről (Népszava, július 7.). Dávid számon kéri a Párbeszéd Magyarországért (PM) felelősségét, szerinte „be nem teljesülő reményeket ébreszthet” az alapjövedelem „propagálása”. És miközben „rendkívül fontosnak” tartja a „a szakmai érvek ütköztetését”, nincs birtokában az alapvető tényeknek.

Nem tudja, hogy nemcsak Svájc, Finnország, Hollandia, Kanada, tehát nemcsak gazdag országok foglalkoznak az alapjövedelem bevezetésével, de Namíbiában, Indiában, Brazíliában is kiterjedt és sikeres kísérletek zajlottak.

Nem tudja, hogy mi, a PM szakértői, akik szerinte „azonnal ...rárepültek az ügyre”, már évekkel a LÉT 2014 januári dolgozata előtt tanulmányoztuk a kérdést, és a 2014-es kampány előestéjén éppen azért nem „repültünk rá”, mert károsnak tartottunk bedobni egy ilyen, jobb sorsra érdemes gondolatot a politikai húsdarálóba. Egy évvel később, 2015 tavaszán álltunk elő a saját tanulmányunkkal (lásd www.alapjovedelmet.hu), amely a LÉT-féle anyag továbbgondolása, és egy újabb évvel később kodifikáltuk ezt egy költségvetési módosító csomag formájában. Ez utóbbiról Dávid Ferenc is értesült. Így ellenérvei - pontosabban Bokros Lajos ellenérvei - nem megalapozottak. A PM alapjövedelem-modellje választ ad a fenntartásaikra.

Az valóban fontos szempont, hogy „a minimálbéres dolgozónak maradjon legalább kétszer annyi, mint amennyi munka nélkül is megilletné” - és ez teljesül is: az 50 ezres alapjövedelem mellett 105 ezer forint lenne a nettó minimálbér. Az viszont nincs kőbe vésve, hogy fent kell tartani az alacsony jövedelmekre "a jelenlegi csaknem ötven százalékos adóék"-et. A PM-féle alapjövedelem-program úgy növeli a kis-közepes jövedelmek nettóját, hogy a munkáltatóknak egy fillérrel sem növekszik a teljes bérköltsége, mert csökken a munka terhelése, és visszajön az adójóváírás is. Ezért Bokros nyomán 200 ezer forintos minimálbért emlegetni – és különösen elhallgatni, hogy ez „szuperbruttóban” értendő – félrevezető.

Dávid egyetértőleg idéz egy másik bokrosi dogmát is: „Szigorúan mért és nyilvánosan ellenőrzött rászorultság nélkül semmiféle szociális támogatás nem elfogadható.” A családi pótlék jelenleg is így jár. De ami ennél is fontosabb: az alanyi jogon járó juttatások (szociális jogok és nem „állami gondoskodás”) mindenkit elérnek, míg a rászorultság-elvű segélyezés épp a legrosszabb helyzetben lévő 20-60 százalékot nem találja meg!

Hogy a „szélsőbalos álmodozással” biztosan nem vádolható Bauer Tamás friss írását idézzem a svájci népszavazással kapcsolatban: „Más a helyzet Magyarországon, ahol a jóléti rendszert a Fidesz az elmúlt hat évben szisztematikusan leépítette, s ahol éppen azok kapják a legkevesebb segítséget az államtól, akik a leginkább rászorulnának. Ebben a helyzetben érdemes alaposan megfontolni a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését.”

De nézzük a következő gondolatot: „Az alapjövedelemhez durva kényszer-szolidaritás kellene, ami a szabadsággal és a demokráciával nem egyeztethető össze.” Megírtuk, mi kellene hozzá – semmi radikális: többkulcsos adó, progresszív gazdaságpolitika, az alacsonyabb segélyek kiváltása, a közmunkarendszer felszámolása, kevesebb lopás és pocsékolás – és készen is vagyunk; megtaláltuk mind a 2202 milliárd forintot, ami a rendszer bevezetéséhez kell.

Senki nem tudta kimutatni, hogy ne stimmelnének a számok; végigszámolta viszont nyilvánosan a javaslatunkat Surányi György, aki szerint legfeljebb a GDP 1 százaléka lehet a többlet-finanszírozási igény – tehát az alapjövedelem költségvetésileg életképes.

Ezek után marad a végső érv: "ezzel búcsút mondanánk a gazdasági növekedésnek” – de Dávid Ferenc maga is a versenyképesség és a munkahelyek miatt aggódik. Vegyük ezt is sorra: a munkáltatók bérköltsége nem nőne, tehát emiatt nem kell munkahelyek elvesztésétől félni. A munkavállalók oldalán a biztonság és a magasabb nettó bérek javuló termelékenységet hoznak, ami egyben a gazdaság versenyképességét is növeli. És végül: a humánus és egyben okos újraelosztás, amit az alapjövedelem valósít meg, a fogyasztás bővülésén keresztül pörgeti a gazdaságot. A makrogazdasági modellünk szerint már az első évben közel 200 milliárdos költségvetési többletbevétel származna ebből, csak az ÁFÁ-n keresztül.

Gondoljuk csak végig: ma azokhoz jut több közös pénz, akik ezt külföldi nyaralásokon költik el, drága importtermékeket vásárolnak, nemzetközi tőzsdéken fektetik be, vagy épp kiviszik offshore-ba. Az alapjövedelem bevezetésével azok jutnának többletforráshoz, akik sose járnak külföldre, pénzük nagy részét hazai élelmiszerre költik, és jövedelmük hó végére maradéktalanul visszakerül a magyar gazdaság körforgásába, így növelve a keresletet.

Az alapjövedelem tehát nemcsak „a szegénység és a nincstelenség elleni küzdelemben” egyedülállóan hatásos eszköz, hanem a kis és közepes bérek – a munkáltatót nem terhelő – emelésében és a vásárlóerő meglódításában is. Masszívan profitálnának hát belőle a Dávid Ferenc által képviselt vállalkozók is, ezért kérem a VOSZ-főtitkárt: ha valóban hisz a felelős gondolkodásban és a szakmai párbeszédben, vizsgálja felül álláspontját! Ezen túl szívesen látjuk egy nyílt, személyes vitára, hogy számokat is bemutatva tudjuk ütköztetni álláspontunkat.

Tordai Bence, a PM szóvivője,
a Biztos alap című
alapjövedelem-vitairat
társszerkesztője

Cikk: http://nepszava.hu/cikk/1096516-alapjovedelemrol-es-bokrosrol-valasz-egy-vallalkozonak

Mi legyen az alapjövedelemmel?
A magyarországi helyzetet nem ildomos összevetni a svájcival.

Itt a lé(t) a tét
A svájci megközelítés, a józan megfontolás és a mostani népszavazás eredménye nem érinti meg a magyarokat.

Nem kell Svájcnak a feltétel nélküli alapjövedelem
A nem hivatalos végeredmény szerint a svájciak többsége nem szeretné a havi 700 ezres juttatást. - Svájcban vasárnap tartottak népszavazást az alapjövedelem bevezetéséről. A nem hivatalos végeredmény szerint a svájci választópolgárok túlnyomó többsége, egész pontosan 76,9 százaléka elutasította a javaslatot, írja az MTI.

Kósa Lajos szerint aki nem akar éhen halni, az kommunista
A társadalmi érzékenységéről méltán híres Kósa Lajos szerda reggel a TV2 műsorában újabb tanúbizonyságot tett arról, hogy egyáltalán nem vágja, mi is az a szolidaritás, sem pedig azt, hogyan lehetne bérből és fizetésből élők, illetve a magyarországi szegények helyzetén javítani. A műsorban a…

Piások, dologtalanok, annyit is érők | Rezeda világa
Van ez a garantált alapjövedelem nevű képződmény, amelyről viták folynak – vitakezdemények csíráznak -, sőt, valaki megkérdezte a népeket is, hogyan vélekednek felőle. A proletárok hetvenhat százaléka – valamely érthetetlen, de mindenképpen csökött, deviáns és bunkó módon – úgy képzeli, hogy ez jó dolog volna, el tudná viselni.Ez a hetvenhat százalék, ...

Ingyen sör és Kósa Lajos, te nagyon hülye / 2016. május 25.
Nem fogok tudni eleget élni ahhoz, hogy megértsem: hogyan kapaszkodhattak fel és hogyan maradhattak a Fidesz első vonalában olyan elvetemült dilettánsok és funkcionális analfabéta szellemi gigászok, mint például Németh Szilárd. És ha már felkapaszkodtak és ott maradtak, miért kell őket folyton előretolni és mutogatni? Najó, tudom.

Link: https://www.youtube.com/watch?v=nFHXXtF0HbA

 

---

Kapcsolódó cikkeink:

Forradalmat csinálhatnak a finnek / Készült: 2015.11.09
A finn kormány hamarosan beterjeszti a parlament elé az állampolgári alapjövedelem bevezetéséről szóló törvényjavaslatát. A szakértők körében vitatott juttatás - amely kiváltja az összes többi szociális támogatást - a tervek szerint havi 800 euró lehet.

Surányi: történelmi lehet az alapjövedelem hatása / Készült: 2015.03.29
Konferencián mutatta be alapjövedelem-koncepcióját a Párbeszéd Magyarországért, ahol kiderült, hogy ez egyelőre csak vitairat. A szakpolitikai vita mellett előkerült a slágertéma is: hogyan mászhat ki a baloldal a gödörből? Bár kritikákat is megfogalmazott, de Surányi György volt jegybankelnök szerint az alapjövedelem célkitűzése helyes. A PM szerint, ha a baloldal nem tesz új ajánlatot, akkor jön a Jobbik.

Adjon az állam! Szebb jövőt! / Készült: 2014.01.12
Mi vesz rá több száz embert, hogy a Kossuth Klub nagytermében zsúfolódjon össze szombat délelőtt? Hát az ingyen pénz ötlete!

• Előző
• Tovább